Alberttól – Zsiborásig
Megyesi István
Megyesi István
Tizenöt évesen balszélsőt játszott az NB III-as Békéscsabai VTSK-ban, olyan társakkal, mint a később újpesti Tóth András és Nagy László továbbá a Vasasba kerülő Müller Sándor. Innen került 18 évesen a Fradihoz. Rögtön az első csapat edzéseit látogatta, aztán fél éves katonaság következett a Flotillánál. Innen szerette volna leigazolni a Honvéd. Megyesi azonban nem írta alá az átigazolási lapot.
1967-től a Fradi-pályán élt Juhász Pistával és Horváth Apival együtt. Szó szerint lehet venni, hiszen évekig a klubház padlásszobájában, a Villa Negrában lakott … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Deszatnik Péter: 60
Egykori csatárunk huszonöt esztendősen öltötte magára a zöld-fehér mezt 1991 nyarán. A Fradiban töltött két szezon alatt nyert bajnokságot, magyar kupát. A bajnokcsapatban négyszer talált a kapuba, míg a Magyar Kupa 1991/92-es kiírásában a Fradi legeredményesebb góllövőjének bizonyult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csiszár István
1941-ben került a Fradihoz, az ifiből (az 1945/46. évi bajnokcsapat védője) került be a felnőttek közé, de ott csak a tartalékszerep juthatott neki.
Jobbhátvéd poszton szerepelt és ott Rudas Ferenc európai válogatott szintű labdarúgó volt… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kohut Vilmos
A villámgyors szentlőrinci legény, már 16 esztendősen a SZAC középmagyar kerületi bajnokságban szereplő első csapatában vitézkedett. A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontossággal lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből az úgynevezett Kohut-szögből szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított a kapura. Ezeknek a bombáknak olyan neves áldozatai voltak, mint a csehszlovák Planicka, az osztrák Hidden, az olasz Combi… Kohut fáradhatatlan harcos, nagy küzdő volt, az utolsó leheletéig hajtott, legyen szó bármilyen tétű mérkőzésről. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fodor Tibor: 60
Békéscsabán lett élvonalbeli játékos, majd Győrből szerződött az Üllői útra. Az ekkor már rutinos középpályás egy bajnoki bronzéremmel és közel 200 NB I-es találkozóval a háta mögött, 34 évesen érkezett a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Henni Géza
A jó alakú, nyúlánk játékos adottságai és képességei alapján a legjobb magyar kapusok méltó utódjának mutatkozott. Könnyed, villámgyors mozgása, ruganyossága (ha szaltózott, lábával a felső kapufát is elérte), kitűnő reflexei, labdabiztonsága és bátorsága vetélytársai fölé emelték Grosics Gyula feltűnéséig. Hajlamos volt azonban pózolásra, ami gyakran hibák forrásává vált.
Füsi János: 80
Egykori csatárunk 1967-ben igazolt az Üllői útra a Postástól.
Az Egyetértés ellen mutatkozott be az első csapatban, de jellemzően a tartalékcsapatban lépett pályára.
Bő 2,5 év után tétmeccsen is pályára léphetett az „egyben”: 1969 októberében a Győr ellen góllal debütált az élvonalban.
Vörös Béla
A tehetséges kapus két bajnoki szezonban állt a Fradi rendelkezésére Géczi mögött.
Tagja volt az 1972. évi MNK győztes csapatnak továbbá az UEFA kupában az elődöntőig menetelő együttesnek.
A Wolverhampton elleni mérkőzések során ő állt mindkét találkozón a kapuba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magda Béla
Ügyesen szerelő, kitűnőn passzoló, megbízható, taktikailag is képzett, fegyelmezett labdarúgónak bizonyult. A védelemben és a támadásban azonos értékű játékot nyújtott. Különösen pontos, ötletes átadásaival tűnt ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Matkovich Ferenc
„Az FTC új balszélsője. Az FTC balszélső csatárhelyén új játékost fog kipróbálni. A debutáns Matkovich, az ifjúsági csapat crackje lesz, akitől Héger posztján sokat remélnek az FTC hívei.” – olvasható a Sporthírlap 1920. február 26-i lapszámában
