ABDI-tól – DZURJÁK-IG

Deák Sándor: 55

Deák Sándor

Már tizenöt évesen a Balassagyarmat NB II-es csapatában játszott, innen került az Üllői útra 1983 nyarán.

18 és fél évesen mutatkozott be a Fradi első csapatában a nagy munkabí­rású és jó rúgótechnikájú középpályás. 1984 tavaszán már tagja az NB I-es keretnek, és alapembere az EB-győztes ifi-válogatottnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Csanádi Ferenc

csanadi-ferencJátékosként a Fradi II. csapatában viselte az egyesület mezét.

Visszavonulása után különösen a Fradi ifiknél edzősködött sikerrel, bajnokságokat és kupagyőzelmeket arattak.

Az ifik mellett külföldön is tevékenykedett. A ’60-as évek elején Guineában szövetségi edzőként dolgozott, majd 1968-69-es években szövetségi kapitánya volt a kongói válogatottnak. Csapatával megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját 1968-ban.  Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bodnár József: 70

Bodnár József

Ifjabb korában kerékpározott, kilencszer nyert magyar bajnokságot. Tizenhét éven át hajtotta kerékpárját a Millenáris betonteknőjében, de visszavonulása után sem szakadt el a Fraditól. Szakáll a labdarúgócsapat gyúrója lett. 1983-ban egy nyugatnémet túra alkalmával öt percen át védte a Ferencváros labdarúgócsapatának a kapuját, í­gy – Kovács „Fuxi” után – Ő az FTC történetének második gyúrója, aki belépett az egymeccsesek táborába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Albert Flórián

Albert Flórián

Ha Albert, akkor Fradi, ha Fradi, akkor Albert – két, egymástól elvá­laszthatatlan márkanév.

Amikor a saját nevelésű Albert Flórián 1958 őszén feltűnt a ferencvárosiak első csapatában, a klubnak olyan szük­sége volt rá, mint egy falat kenyérre. Hosszú évek teltek el az együt­tes legutóbbi bajnoki cí­me óta, ráadásul az 1950-ben a Dózsába vezé­nyelt gólgyárost, Deákot sem sikerült megfelelően pótolni; az egyik centerjelölt például a hátvédsorban kötött ki.

Albert az idő tájt, 17 éves, és hatalmas tehetség. Benne látják a jövő nagy középcsatárát. Csak úgy rugdossa a gólokat, technikailag kifogástalan, pompásan hozza helyzetbe társa­it is. No és a cselei! 1959-ben már válogatott, még abban az évben mesterhármast lő Jugoszláviának (4-2), a tripláját 1962-ben, a Bulgá­ria (6-1) elleni vb-csoportmeccsen megismétli. Közben az első osztály legeredményesebbje – kétszer is. A várva várt pillanat, a bajnokság megnyerése 1963-ban érkezik el; a Fradi 14 éve vágyakozott erre a si­kerre. Noha a következő esztendők sem mentesek a diadaloktól, kétséget kizáróan az 1966-os és az 1967-es év a csúcs. Albert akkor már Császár, és meg is „koronázzák”: 1967 végén megkap­ja a legjobb európai játékosnak járó dí­jat, a France Football aranylab­dáját. Abban az évben Magyarországon is a legjobb labdarúgó. 1966- ban az angliai világbajnokságon remekel, aminek köszönhetően 1967 januárjában két hetet tölt a brazil Flamengónál.

Az 1969-es esztendő pályafutása mély-, egyúttal fordulópontja. Klubjával csak har­madik a bajnokságban, és a válogatottal sem jut ki a mexikói vb-re, de ami ennél is nagyobb baj, hogy a koppenhágai világbaj­noki selejtezőn elszakad a térdszalagja, ami érdemben pontot tesz csodálatos karrierje végére. Az utolsó öt év már csak szenvedés a Császár számára: lábadozás, rehabilitáció, formakeresés, egyre kevesebb jó játék, mi­közben a Ferencvárossal és a válogatottal sem tudja hozni a korábbi eredményeket. Végül belátja, hogy eljött az idő a búcsúzás­ra. El kell ismerni, hogy hiányát az FTC és a magyar labdarúgás mindmáig nem tud­ta pótolni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Bäderlein Károly

Berényi Károly

A Ganz csapatából jött az Üllői útra, részben sértődésből: egy műszaki rajzolói állást í­gértek neki és azt egy éven át nem teljesí­tették.

A 23 éves játékost öt poszton is számí­tásba vették – de végül nem tudott a Fradiban gyökeret verni.

Bajnokcsapat játékosaként távozott az Üllői útról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK