EBEDLI-től – KVASZTA-ig
A Gabrovitz fivérek
Gabrovitz Kornél (1873. április 1., Budapest – 1947. december 24., Budapest).
„Az egykori Mester utcai diák Prágából hazaérkezve, tisztán látta a századvégi sportviszonyokat. A prágai Slaviánál már megismerte a klubéletet és hazaérkezve kiadta a jelszót: alakítsunk mi is klubot a Ferencvárosban! Elsőként a végzős Mester utcai diákokat toborozta, majd a kerület polgárait mozgósította. És amikor elérkezett az idő a klubalapításra, felkérték Dr. Springer Ferencet, a IX. kerület ismert ügyvédjét a vezető szerepre. Az FTC klubalapításának gondolata és az első lépések Gabrovitz Kornélt dicsérik.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Galambos Antal: 85
1953-ban a Honvéd kölyökcsapatában kezdte pályafutását, majd 1959-ben a piros-fehérek színeiben mutatkozott be az NB I-ben.
Az 1961/62-es idényben a tartaléksorba száműzték, így végül Oroszlányba távozott.
A fedezet utánpótlás válogatottként került az FTC-hez ’63 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kovács József
Az amatőr csapatból (1943-ban játszotta első mérkőzését és rögtön két két gólt rúgott Grosicsnak) a fiatalítás jegyében került be 1943 őszén a csatársorba, ahol két bajnokin lépett pályára.
A kolozsvárott elszenvedett vereség után újra a gárda nagy öregjeinek szavazott bizalmat Schaffer edző, így Kovács II. sem öltözött többé zöld-fehérbe. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fischer Pál: 60
Pályafutását az Építőkben kezdi, a serdülő évek után a Bp. Honvédhoz kerül, majd hazatér a megyei első osztályban szereplő pilisszántói csapathoz, innen hozza az Üllői útra Vincze Géza 1983 őszén.
1984 tavaszán a Haladás ellen mutatkozik be az élvonalban, majd Sárosi László érkezésével folyamatos játéklehetőséget kap. Az új edzőnél rögtön az első mérkőzésén, pár percnyi játék után eldönti a két bajnoki pont sorsát.
1985 nyarán tagja az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar korosztályos-válogatottnak, két meccsen kétszer iratkozik fel a góllövők (a bolgárok elleni góljával pontot ment, Tunézia ellen győztes gólt szerez) közé.
1985 novemberéig hol a kezdőcsapat tagja, hol a kispadról száll be a játékba, de a gólokkal ekkor még adós marad klubcsapatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Korányi Lajos
A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kispéter Mihály
Magas termetű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott — főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csípett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlagteljesítménye, megbízhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét.
Győri-Kiss István
1958 nyarán a Pécsi VSK-tól érkezett az Üllői útra.
Egykori védőnk jellemzően 1958 őszén szerepelt a Fradiban. Noha csak kiegészítő embernek mondhatta magát, így is hét bajnokijából ötször győztes csapat tagjaként hagyhatta el a pályát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gündert Szilveszter
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Gündert középhátvédet játszott egyetlen ferencvárosi díjmérkőzésén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Káldy Gyula
Két vesztes bajnoki mérkőzésen lépett pályára 1947 májusában a védelemben.
A következő években már csak hazai díjmérkőzéseken és nemzetközi barátságos találkozókon került a hátsó alakzatba vagy a fedezetsorba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kapitány Sándor
A Budai Spartacustól érkezett fedezet jellemzően a tartalékokat erősítette, de egy alkalommal az első csapatban is játéklehetőséghez jutott, így az 1968-as bajnokcsapat tagjának mondhatja magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
