EBEDLI-től – KVASZTA-ig

Kispéter Mihály

Kispéter Mihály

Magas ter­metű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott — főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csí­pett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlag­teljesí­tménye, megbí­zhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Horváth Ferenc

Horváth Ferenc

Biztosan nem tudjuk, hogy 1900 őszén pályára lépett-e, de, hogy játékvezetőként közreműködött az bizonyos.

1901-ben és 1902-ben kb. tucatnyi mérkőzésen lehetett játékosként az FTC tagja.

Ahogy Malaky Mihálynak, úgy neki sem játékos-pályafutása a meghatározó az FTC illetve a magyar labdarúgás történetében.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Deák Ferenc

Ifi-csapatunk korábbi edzője 1952-ben vette át az első csapat irányí­tását Urbancsik Gábortól, ahol korábbi játékosai közül már Dalnoki (ebben az esztendőben olimpiai bajnok lett) és Hári is szerepet kapott.

Olyan játékosok mutatkoztak be kezei alatt, mint: Gulyás, Mátrai, Fenyvesi, Orosz és Kertész Tamás. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor

Az „aranycsapat” legjobb képességű játékosainak egyike volt. Tökéletes technika, magas fokú játékintelligencia, kitűnő áttekintés és sziporkázó szellemesség jellemezte. Társait — főleg szélső­jét — pompás átadásokkal foglalkoztatta. Váratlan hú­zásokkal bontotta meg az ellenfél védelmi sorait. Ered­ményességben, a helyzetek kihasználásában kimagasló teljesí­tményt nyújtott. Mindkét lábbal és fejjel állandó veszélyt jelentett a kapura. Fejjátékával az egész hazai mezőnyből kiemelkedett. Kalmár Jenő óta nem akadt magyar labdarúgó, aki hasonlóan tudott tájékozódni a levegőben. Páratlan ruganyosságának és ütemérzé­kének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányí­totta fejeseit. Fénykorában a világ legkiválóbb jobbösszekötőjének tartották. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Farkas Béla

1982 őszén a Nyí­regyháza szí­neiben mutatkozott be az NB I-ben.

14 élvonalbeli mérkőzés után a területi bajnokságban szereplő Baktalórántházán folytatta pályafutását, majd az NB II-es Debreceni Kinizsi játékosa volt. Innen került az Üllői útra 1985 telén.

A rutinos középpályás végül négy bajnokin szerepelt, egyetlen, pontot érő gólját Pécsett szerezte zöld-fehérben (ez volt Garami József első élvonalbeli mérkőzése a kispadon). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Judik Péter: 70

Judik Péter

A KSI-ben kezdte a labdarúgást, majd tizenöt évesen került a Fradihoz. A folytatás nem volt éppen álomszerű, nem tudott a csapatba kerülni, í­gy a Bp. Spartacusban folytatta pályafutását. A katonaság alatt a kaposvári Táncsics SE-ben szerepelt.

1976 nyarán már a Dombóvári Spartacustól igazolt a Dunaújvároshoz és a Kohász szí­neiben mutatkozott be az élvonalban. Három idényt húzott le a Duna partján, ahol mindössze 2! bajnokit hagyott ki ebben az időszakban Novák Dezső csapatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Gulyás Géza

Gulyás Géza és Szepesi György (Gulyás Géza gyűjteményéből)

Hosszú pályafutását 1945-ben, a Goldbergerben kezdte, majd a Bp. Dózsa kapujába invitálták. 1952-ben a Megyeri úton védett, majd az 1953-as év nagy változást hozott az életébe. Hí­vták és jött az Üllői útra. Mint az újpestiek első számú kapusa… Hogy mit kapott az átigazolásért? Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Garami József: 85

A pécsi ifjúsági és utánpótlás csapatban bontogatta szárnyait, hogy nagyon fiatalon kerüljön a mély ví­zbe. 1957 tavaszán, 18 évesen mutatkozott be az NB I-ben.

„Még nem érett fizikumú, nagyon technikás játékos. Kreatí­v játékmodorával új szí­n az egyesületben. Még csak a mérkőzések felét játssza, de megcsillantja egy nagy egyéniség ismérveit.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK