LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Müller József
Egykori támadónk rövid ideig öltötte magára az FTC mezét. 1902 tavaszán szerepelt a legjobbak között, jobbára az FTC II. csapatban lépett pályára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pesti György
1924-ben született Kárpátalján a Munkács melletti Kisannán. Gyerekkorát Szolyván és Munkácson töltötte, itt kezdett el ismerkedni a labdarúgással. A Ferencvárosban debütált az élvonalban, 1944-ben.
Első bajnoki mérkőzésén Salgótarjánban két góllal mutatkozott be! A vidéki csapatok ellen szeretett gólt lőni – középcsatárunk a DVSC elleni Magyar Kupa meccsen is kétszer a kapuba talált… Pár hónapos ferencvárosi pályafutása alatt Magyar Kupa győztes gárda tagja lehetett! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Martos Győző: 75
A rákosligeti fiú 1970 januárjától már igazolt labdarúgónk volt, de az „egyben”‘ csak később, egy grazi mérkőzésen mutatkozott be 1971 nyarán, majd 10 nap múlva tétmeccsen is pályára lépett Pakson egy MNK mérkőzésen.
Az első bajnoki mérkőzésre pedig még egy évet kellett várnia. ’72 májusában Pécsett a helyi Dózsa ellen debütált az NB I-ben.
Ezek után azonban viharos gyorsasággal következtek a meccsek, és ezzel együtt megjöttek a sikerek is. Amikor a Fradi 1975/76-ban bajnokságot nyert (Martos 29-szer volt a gárda tagja), a csapat legjobbjának járó Toldi-vándordíjat jobbhátvédünk kapta. Négyszer volt kupagyőztes csapat tagja, valamint a KEK döntőbe jutás során is oroszlánrészt vállalt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dr. Lakat Károly, az edző
És erreföl rögtön azzal kezdem, hogy visszanyúlok egy megválaszolatlan kérdésre: miért csak 13 válogatott mérkőzésen jutott szóhoz? Mikor ő volt a világon az egyetlen játékos, aki sportszerű eszközökkel tudta a valóban félelmetes Puskást semlegesíteni?
Egyszerűen azért, mert FRADISTA volt, és a klubot nem akarta elhagyni. Márpedig Sebes Gusztáv azt a feladatot kapta, hogy a válogatott POLITIKAILAG is megfeleljen az elvárásoknak. Ha valaki az Aranycsapat történetét komolyan meg akarja írni, akkor ezt igencsak figyelembe kell vennie.
De lássuk az edzői pályát, illetve abból is főleg azt, ami a Fradira vonatkozik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mándi Gyula
A kitűnő képességű játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. A védőjátékban új iskolát teremtett. Nem a nagy lendülettel és hatalmas rúgásokkal játszó elődök példáját követte. Viszonylag gyenge fizikumával erre nem is lett volna képes. Kimondottan „észhátvéd” volt. Fölényes játékintelligenciája és technikai tudása kivételes ütem- és helyezkedési érzékkel párosult. Szinte kiszámította a labda várható útját és annak megfelelően helyezkedett. Kortársai „a helyezkedés művésze és a tempóérzék világbajnoka” címmel ruházták fel — méltán. Eleinte ugyan nem nagyon értették meg játékfelfogását. Rövid, fedezetszerű átadásait valósággal kigúnyolták. Idővel azonban rájöttek, hogy ez a korszerű, ez felel meg a fejlődés irányának. 1924-ben súlyos térdficamot szenvedett, amely hosszú időre visszavetette. Leküzdhetetlen szívóssága és akaratereje állította ismét talpra, öt évi szünet után a válogatottban is visszaszerezte a helyét. Természetesen hiányosságai is akadtak. Veszélyes helyzetekben is erőltette a rövid felszabadító rúgásokat. Elég gyakran mentett fölöslegesen partra és szögletre. A kézzel való „játékot”, az ellenfél visszahúzását is alkalmazta. Ezek a hibák azonban nem csökkentik felsorolt erényeinek értékét, játékának jelentőségét. Közel járt a negyedik x-hez, amikor abbahagyta a labdarúgást. A kék-fehér színekhez végig hű maradt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Popov József
Popov a kép bal oldalán
Popov József (1941. november 11. – 2010) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pogány László: 70
Tíz évesen kezdte a labdarúgást a Leninvárosi MTK csapatában. Az ifi válogatott játékost 1972-ben igazolta le a Ferencváros, ahol az ifjúsági és tartalékcsapatban szerepelt 1975-ig. Már 1974 őszén, húszévesen pályára lépett az MLSZ kupában, a Téli Kupában és a Felszabadulás kupában.
Az 1975/76 évi szezonban katonaidejét Szentendrén, a Kossuth Katonai Főiskola őrségében töltötte, és a KKFSE csapatában játszott. Edzője Budai II. László volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rákosi Gyula: 86
A zöld-fehérek „perpetuum mobilé”-je örökmozgó középpályás játékos, törékenynek tűnő termetével kifogástalanul bírja a szakadatlan mozgást. Szinte az egész játéktér az övé. A válogatottban a támadósor valamennyi helyén szerepelt már. Rendszerint különleges taktikai megbízással lép pályára. Rákosi játéka nagyszerűen megfelel a korszerű labdarúgás követelményeinek. Derekasan kiveszi a részét a védekezésből és lankadatlanul indítja, szövi a támadásokat. Érthető, hogy az egész mezőnyre kiterjedő játéka közben ritkán nyílik alkalma a gólszerzésre. Páratlan munkabírása jó labdakezeléssel, magas fokú taktikai érettséggel és fegyelmezettséggel, valamint harcos küzdőmodorral párosul. Lövőereje ugyan átlagon felüli, de az „irányzékkal” gyakran baj van. A mai, rengeteg mozgást igénylő labdarúgásban az ilyen típusú fáradhatatlan játékos nemcsak hasznos, hanem — nélkülözhetetlen is.
– írja róla az Antal-Hoffer szerzőpáros az Alberttől Zsákig c. könyvben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rumbold Gyula
A Ferencváros legendás hátvédje, a magyar labdarúgás hőskorának egyik kiemelkedő alakja.
Jó ritmusérzék, helyezkedés és finom szerelések jellemezték bámulatos játékintelligenciáját. Az első nemzetközi színvonalon jegyzett hátvédpárunk szellemi vezére. A Boráros téri grundról került az FTC-be, ahol a tizes években meghatározó hátvédkettőst alkottak Payer Imrével. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dejan Milovanovic: 55
1995 nyarán lépett először pályára a Fradiban a Spartak Subotica-tól érkezett szerb védő. Bajnoki bemutatkozása rövidre sikeredett, ugyanis tizenöt percnyi játék után kiállították Debrecenben.
A folytatás már eredményesebb volt. Három évet töltött el zöld-fehérben, közel száz mérkőzésen lépett pályára, ezeken tíz gólt szerzett. Az 1995/96 évi szezonban tagja volt a magyar bajnoki címet nyert együttesnek, tizennyolc találkozón kétszer volt eredményes. A Bajnokok Ligájában három mérkőzésen is pályára lépett.
A további években is elsősorban kiegészítő emberként szerepelt. ’98 tavaszán még győztes gólt szerzett a Vasas ellen, majd ősztől már az újonc Dunaferr csapatát erősítette. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
