LABORCZFALVI-tól – RUTTKAY-ig
Németh Miklós: 80
Ifi-válogatott csatárunk 1962 nyarán a Transvill csapatától még ifjúsági játékosként került az Üllői útra és gólerejével hívta fel magára a figyelmet.
A Fradi felnőtt csapatában is sikerrel debütált, a szurkolók is nagyon szerették. 1965-ben, a VVK győztes Fradiban (!) élete első három bajnoki meccsén két gólt is szerzett! Az ellenfelek az MTK, Újpest és a Vasas voltak …
Pályafutásának ebben a szakaszában 33 gólt szerzett 47 pályára lépése alkalmával, mégse tudott gyökeret ereszteni a csapatban, így két évre Salgótarjánba került.
1969-került visszatért és, hogy nem felejtette el góllövő tudományát azonnal igazolta, hiszen a Haladás ellen két gólt is rúgott. Sőt 1969. április 30-án a Népstadionban az Eger elleni találkozón (a Fradi 6:2-re győzött) mesternégyest is szerzett bajnoki mérkőzésen.
Rácz László: 65
A kárpátaljai Fancsikán látta meg a napvilágot. 1981-ben került a Dinamo Kijevhez. A szovjet élcsapattal három bajnoki aranyérmet, négy kupagyőzelmet és 1986-ban KEK trófeát szerzett. Tagja volt az 1988-ban EB döntőig menetelő szovjet válogatottnak. Kölcsönjátékosként megfordult a spanyol Espanolban is.
Régi vágya volt, hogy Magyarországra szerződjön. Korábban, amikor a Dinamo átutazott Magyarországon, rendre az Üllői úton edzettek, így Rácz már csak ezért sem volt ismeretlen a ferencvárosi vezetők előtt.
Már 1990 őszén szerették volna leigazolni a játékost, de a procedúra elhúzódott. Időközben egy megfázás után súlyos komplikációk léptek fel nála. A szovjet egészségügyi állapotokra majdnem ráment az egészsége. 1991 februárjában érkezett az Üllői útra. Ekkor úgy tűnt: meggyógyult. Aztán hamarosan kiderült, azaz, hogy nem derült ki semmi. Vizsgálat, vizsgálatot követett, közben a tavaszi idény is véget ért, a középpályás azonban nem tudott pályára lépni.
Teljes volt a bizonytalanság. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Répási László: 60
1979-ben Szigetszentmiklósról került a Fradihoz és a serdülő I-től kezdve végigjárta a szamárlétrát.
18. születésnapja után egy nappal mutatkozott be a Fradi első csapatában Vincze Géza „kezei” alatt.
Ugyan első és utolsó ferencvárosi mérkőzése között öt és fél év telt el, de elvétve szerepelt zöld-fehérben. Időközben több csapatban is megfordult, hol kölcsönbe került, hol a katonaság szólt közbe.
Az 1984/85-ös idényben játszotta mérkőzései javarészét, a hazai kupasorozatban (MNK) a csapat házi gólkirályának bizonyult.
1989-ben húzta magára utoljára a Fradi-címeres mezt, majd végleg távozott az Üllői útról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Murai Sándor: 65
Egykori ifjúsági és utánpótlás válogatott csatárunk 16 és fél évesen az Üllői úton mutatkozott be az élvonalban a Kaposvár színeiben.
Egy élvonalbeli meccsel a háta mögött került a Fradihoz, ahol 1979 augusztusában öltötte magára először a Ferencváros zöld-fehér mezét. Dunaújvárosban bajnokin is debütált, melyet további tizenkét találkozó követett a szezonban. A bajnokság végén megszerezte első élvonalbeli találatát is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Pusztai László
A sors örökké kiszámíthatatlan marad.
Soha nem tudhatjuk, miért sodort minket az áramlat éppen ahhoz a szigethez, ahová sodort, és miért nem ahhoz, ahova eredetileg el akartunk jutni. Pusztai László és felesége 1987. július 6-án, Polgárdi közelében biztosan nem arra gondolt, hogy egy szemközti sávban közlekedő autó defektje miatt egy olyan szigetre sodorja őket a sors, ahová még nem akartak megérkezni, hiszen az élet olyan feladatokkal ajándékozta meg őket, amit még teljesíteni akartak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lyka Rezső
A „Totó” becenévre hallgató játékos (becenevét onnan kapta, hogy sokat „totojázott” a labdával) 1925 és 1926 áprilisa között szerepelt a Fradiban, az 1924/25 évi ezüstérmes gárdában játszotta mindhárom bajnoki mérkőzését.
Rudas Ferenc
A legkiválóbb magyar hátvédek közé sorolható. A zöld-fehérek nyúlánk termetű, nagyszerű alakú labdarúgójának játékát nagy gyorsaság, kitűnő technikai felkészültség és taktikai érettség jellemezte. Rendkívüli könnyedséggel, elegánsan, magabiztosan játszott. Kiváló képességei azonban olykor könnyelműségre csábították, ami főleg pontatlan helyezkedésben nyilvánult meg. Gyakran „elengedte” szélsőjét. Ilyenkor villámgyorsan eredt utána. Az esetek többségében utol is érte és látványosan szerelte ellenfelét. De — nem mindig… Éveken át Európa legjobb hátvédjei között emlegették — méltán.
Pamuki Tibor
Saját nevelésű, ifibajnokságot nyert kapusunk Henni Géza távozása után, 1950. augusztus 20-án Szombathelyen mutatkozott be a helyi Lokomotív ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Novák Dezső
Kétszeres olimpiai, négyszeres magyar bajnok, VVK győztes, világválogatott labdarúgó, három ferencvárosi bajnok-, valamint a Bajnokok Ligájának csoportkörébe jutott csapat edzője. Schlosser Imre óta nem volt a Fradi történetében olyan játékos, edző, aki hét bajnoki aranyérmet nyert volna ferencvárosi pályafutása során.
A játékos:
A világhírnév felé vezető úton az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősítette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett és kollégista a Táncsicsban. A futball volt az élete, az iskolát abba is hagyta miatta. Két hétig Körmenden a Ládagyárban dolgozott, majd Szombathelyen folytatta pályafutását, a Postáshoz került, ahol Balogh „Loja” bácsi figyelt fel tehetségére. Egy idény után leigazolta a megye első számú csapata, a Haladás. 1956. május 9-én mutatkozott be az élvonalban. 1957. márciusában a Salgótarján ellen – sérülések miatt, kényszerből – a balhátvéd posztjára állította őt Kiss Gábor vezető edző. Húzása olyan jól bevált, hogy Novák Dezső pályafutása végéig a védelemben maradt. 1959. október 25-én Svájc ellen mutatkozott be a válogatottban, 8:0-ra győzött csapatunk. Bekerült a római olimpiára készülő keretbe is. Még az olimpia előtt a Fradi szerette volna leigazolni, de a Haladás nem adta ki. Két választása volt: vagy kivár egy évet és akkor lemarad az olimpiáról, vagy az NB II-ben folytatja, mivel a Haladás kiesett az NB I-ből. Ő az utóbbit választotta.
Lázár Gyula
Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismerték. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
