Alberttól – Zsiborásig
Pamuki Tibor
Saját nevelésű, ifibajnokságot nyert kapusunk Henni Géza távozása után, 1950. augusztus 20-án Szombathelyen mutatkozott be a helyi Lokomotív ellen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A Gabrovitz fivérek
Gabrovitz Kornél (1873. április 1., Budapest – 1947. december 24., Budapest).
„Az egykori Mester utcai diák Prágából hazaérkezve, tisztán látta a századvégi sportviszonyokat. A prágai Slaviánál már megismerte a klubéletet és hazaérkezve kiadta a jelszót: alakítsunk mi is klubot a Ferencvárosban! Elsőként a végzős Mester utcai diákokat toborozta, majd a kerület polgárait mozgósította. És amikor elérkezett az idő a klubalapításra, felkérték Dr. Springer Ferencet, a IX. kerület ismert ügyvédjét a vezető szerepre. Az FTC klubalapításának gondolata és az első lépések Gabrovitz Kornélt dicsérik.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Galambos Antal: 85
1953-ban a Honvéd kölyökcsapatában kezdte pályafutását, majd 1959-ben a piros-fehérek színeiben mutatkozott be az NB I-ben.
Az 1961/62-es idényben a tartaléksorba száműzték, így végül Oroszlányba távozott.
A fedezet utánpótlás válogatottként került az FTC-hez ’63 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dalnoki Jenő
Az FTC történetének első labdarúgó olimpiai bajnoka, a Ferencvárosi labdarúgás egyik emblematikus személye.
Dalnoki Jenőt játékosként a meggátolhatatlan győzni akarás, mindent elsöprő lendület, keménység, határozott játék, jó rúgótechnika és kielégítő fejjáték jellemezte. Nem megfelelő gyorsaságát pontos helyezkedéssel, szoros emberfogással igyekezett pótolni. Küzdőszelleme mindig kifogástalan volt, a játékra összpontosított. Ennek eredményeként többnyire átlagon felüli, dicséretes teljesítményt nyújtott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Novák Dezső
Kétszeres olimpiai, négyszeres magyar bajnok, VVK győztes, világválogatott labdarúgó, három ferencvárosi bajnok-, valamint a Bajnokok Ligájának csoportkörébe jutott csapat edzője. Schlosser Imre óta nem volt a Fradi történetében olyan játékos, edző, aki hét bajnoki aranyérmet nyert volna ferencvárosi pályafutása során.
A játékos:
A világhírnév felé vezető úton az Egyházasrádóc megyei első osztályú csapatából indult, ahol még a csatársort erősítette. 1954-ben a szombathelyi Gépipari Technikum tanulója lett és kollégista a Táncsicsban. A futball volt az élete, az iskolát abba is hagyta miatta. Két hétig Körmenden a Ládagyárban dolgozott, majd Szombathelyen folytatta pályafutását, a Postáshoz került, ahol Balogh „Loja” bácsi figyelt fel tehetségére. Egy idény után leigazolta a megye első számú csapata, a Haladás. 1956. május 9-én mutatkozott be az élvonalban. 1957. márciusában a Salgótarján ellen – sérülések miatt, kényszerből – a balhátvéd posztjára állította őt Kiss Gábor vezető edző. Húzása olyan jól bevált, hogy Novák Dezső pályafutása végéig a védelemben maradt. 1959. október 25-én Svájc ellen mutatkozott be a válogatottban, 8:0-ra győzött csapatunk. Bekerült a római olimpiára készülő keretbe is. Még az olimpia előtt a Fradi szerette volna leigazolni, de a Haladás nem adta ki. Két választása volt: vagy kivár egy évet és akkor lemarad az olimpiáról, vagy az NB II-ben folytatja, mivel a Haladás kiesett az NB I-ből. Ő az utóbbit választotta.
Kovács József
Az amatőr csapatból (1943-ban játszotta első mérkőzését és rögtön két két gólt rúgott Grosicsnak) a fiatalítás jegyében került be 1943 őszén a csatársorba, ahol két bajnokin lépett pályára.
A kolozsvárott elszenvedett vereség után újra a gárda nagy öregjeinek szavazott bizalmat Schaffer edző, így Kovács II. sem öltözött többé zöld-fehérbe. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fischer Pál: 60
Pályafutását az Építőkben kezdi, a serdülő évek után a Bp. Honvédhoz kerül, majd hazatér a megyei első osztályban szereplő pilisszántói csapathoz, innen hozza az Üllői útra Vincze Géza 1983 őszén.
1984 tavaszán a Haladás ellen mutatkozik be az élvonalban, majd Sárosi László érkezésével folyamatos játéklehetőséget kap. Az új edzőnél rögtön az első mérkőzésén, pár percnyi játék után eldönti a két bajnoki pont sorsát.
1985 nyarán tagja az U20-as világbajnokságról veretlenül kieső magyar korosztályos-válogatottnak, két meccsen kétszer iratkozik fel a góllövők (a bolgárok elleni góljával pontot ment, Tunézia ellen győztes gólt szerez) közé.
1985 novemberéig hol a kezdőcsapat tagja, hol a kispadról száll be a játékba, de a gólokkal ekkor még adós marad klubcsapatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Korányi Lajos
A ragyogó fizikai felépítésű, atlétikus mozgású játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. Nagy gyorsasága tökéletes rúgótechnikával, kitűnő helyezkedéssel és fejjátékkal, határozott és könnyed szerelési készséggel párosult. Nagyszerű képességeinek tudatában olykor hajlott a kockázatos, könnyelmű megoldások felé. Gyorsasága és nyugalma a legnehezebb helyzetekben is rendszerint kisegítette. 1933-ban súlyos lábtörést szenvedett, amelyből csak sokára gyógyult fel. Négy évi szünet után, 30 éves korában is vissza tudta szerezni helyét a legjobbak között. A Korányi—Bíró kettős Európa legjobb hátvédpárjai közé tartozott. Híres volt „életveszélyes” hazaadásairól is, amelyekből elég sok öngól született. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lázár Gyula
Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr” megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös” könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve … Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig — ha rászánta magát — bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Lázár Gyula képességeit Európa-szerte elismerték. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mindszenti Pál
Mindszenti (Minich) Pál két győztes meccsen védett az 1948–49-es bajnokságban, és csak egy gólt kapott (Szeged 7:0, Haladás 5:1).
A Kispestről érkező kapus 1948 nyarán Rozsnyóban mutatkozott be hivatalos meccsen új csapatában a vízilabda-eredményt (6:8) hozó Roznava–Ferencváros mérkőzésen. Ezt követően még négyszer védett a felvidéki túrán, Felvidéken pedig összesen nyolcszor. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
