Alberttól – Zsiborásig

Ombódi Imre

Ombódi ImreA negyvenes évek elején került a Ferencvároshoz. 1948-ig játszott az ifiben, több bajnokcsapat tagja is volt. Ezt egy év követte a tartalékok között, majd 1950 tavaszán a nagycsapatban is bemutatkozott, ahol 1958 nyaráig szerepelt. Dékány dr. és Dalnoki mellett Ombódi volt a harmadik olyan ferencvárosi játékos, aki végigfocizta az ÉDOSZ, majd a Kinizsi korszakot.

A klub történetének egyik hí­res Jolly Joker játékosa volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Gulyás Géza

Gulyás Géza és Szepesi György (Gulyás Géza gyűjteményéből)

Hosszú pályafutását 1945-ben, a Goldbergerben kezdte, majd a Bp. Dózsa kapujába invitálták. 1952-ben a Megyeri úton védett, majd az 1953-as év nagy változást hozott az életébe. Hí­vták és jött az Üllői útra. Mint az újpestiek első számú kapusa… Hogy mit kapott az átigazolásért? Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Ónody Andor

A Kispest csapatában kezdett futballozni. 20 éves került a budapesti Elektromos csapatába, majd az 1942/43-as bajnokságban már a NAC szí­neiben rúgta a labdát. Fiatal feleségével költözött le Nagyváradra, és a pálya közelében kapott lakást. Légvonalban alig száz méterre lakott a pályától.

Két évig rúgta Váradon a labdát. A közönség nemcsak mint nagyszerű védőjátékost, de mint kapuvédőt is szí­vébe zárta.

1944 végén ő volt az a nacista, aki a legjobban szerette volna, ha a NAC Budapesten a saját neve és szí­ne alatt venné fel a küzdelmet a Hadi Bajnokságban. 1945 után a Ferencvárosba igazolt. Innen lett válogatott is.  Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Bangi Károly

A Bocskai szí­neiben (Sándor Mihály gyűjteményéből)

Acht-Aknaihoz hasonlóan ő is Szegedről került az Üllői útra és abban sem sokat különbözött ferencvárosi pályafutásuk, hogy alig kerültek be Tóth-Potya István csapatába. A SZAK illetve Bástya csapataiban Baumgartner, a Ferencvárosban Bangi majd Bocskais korszakában Budai Károly néven is szereplő kapuvédő öt bajnoki találkozón szerepelt az 1928/29 évi ezüstérmes zöld-fehér csapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Lyka Antal

Az energikus, jól képzett, küzdőképes és megbí­zható „Totó” a védelemben maradéktalanul helytállt. A támadásokat is megfelelően segí­tette. Kisebb gyorsaságát jó helyezkedéssel igyekezett pótolni. Edzőként idehaza és külföldön is eredményesen működött.

Játékosként háromszoros bajnok, háromszoros kupagyőztes, az 1928 évi KK győztes csapat tagja, aki edzőként sem adta alább: kupagyőztes és bajnokcsapat került ki a kezei alól. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Onódi Béla

(fotó: Onódi Zoltán családi archí­vumából)

Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.

Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.

Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupa-kií­rásban a csapat legeredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Kiss Gyula

Az alacsony termetű összekötő a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát. Okosan osztogatott. Kitűnő lapos átadásaiért, a „fű alatti passzok mestere” cí­mmel tüntették ki társai. A hatalmas mezőnymunka mellett kevesebb ereje maradt a befejezésre, a góllövésre.

A Hunyadi téren focizott Koszta és Barna társaságában, innen igazolták le az FTC-be. Előbb ifi-, majd amatőr válogatott is lett. Az FTC amatőr csapatából került a profik közé és 1934 novemberében a Soroksár elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. Játékostársaitól már korán megkapta a Pepecs becenevet, ugyanis nagyon szeretett cselezni. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Szabó József

Az élénk hajszí­ne miatt „Vörös” és „Piroska” becenéven közismert játékos apró termetű, fáradhatatlan, rendkí­vül szorgalmas labdarúgó volt. Páratlan akaratereje juttatta a zöld-fehérek örökmozgó játékosát a legjobbak közé. A védelemben és támadásban egyaránt hasznosnak bizonyult. Ügyesen szerelt, kielégí­tően passzolt. Csupa szí­v játéka és nagyszerű humora, vidám kedélye miatt nagy népszerűségnek örvendett. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Tapolca, 2027. január 9.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK