Alberttól – Zsiborásig
Tóth „Potya” István
Az ifjú Tóth István a Keleti pályaudvar melletti, úgynevezett „nyolcházban” nevelkedett. Az örökké mókázó, rendkívül ügyes gyermekre felfigyeltek a BTC vezetői is, 13 évesen már a klub játékosa volt. Amikor 1906-ban a BTC-ből többen kiléptek és megalapították a Nemzeti Sport Clubot, Pista a távozókkal tartott. Az új egyesület, amelynek már fő erőssége, 1909-ben megnyerte a II. osztályú bajnokságot és az I. osztályba került. A legjobbak között tovább folytatták a jó szereplést: az FTC és az MTK mögött a 3. helyen végzett az NSC! Tóth István, a csapat legjobbja bekerült a válogatottba is! 1911 jelentős fordulatot hozott az életében. Leérettségizett, majd belépett az FTC-be.
Fábián Tibor
A Vasas 16-szoros válogatott játékosa 1957-ben a Fradiban kezdte a labdarúgást.
Egyetlen mérkőzésen lépett pályára, az 1965-ös new yorki torna idején, ahol az első csapat vendégszerepelt.
A kupában a ferencvárosi fiatalokra várt a megméretés, hogy kiverjék a Zalaegerszegi Építők csapatát. Nem sikerült. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Urbancsik Gábor
Játékosként az 1928/29 évi Hungária bajnokcsapatában egy alkalommal lépett pályára, később játszott a Vasasban is.
A Fradinak háromszor is az edzője volt: Az 1945/46-os idényben az alapszakasz Nyugati csoportját nyerték meg a zöld-fehérek, majd a rájátszás után csak 5. helyen végzett a csapat. Az új edző Dimény Lajos lett, Urbancsik a labdarúgó szakosztály igazgatójaként dolgozott tovább.
1947 őszén a lemondott Opatától vette át az irányítást az őszi idényre, majd adta át a munkát Lyka Antalnak.
1951-ben a 6. helyre vezette a Kinizsire „keresztelt” Ferencvárosiakat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Megyesi István
Tizenöt évesen balszélsőt játszott az NB III-as Békéscsabai VTSK-ban, olyan társakkal, mint a később újpesti Tóth András és Nagy László továbbá a Vasasba kerülő Müller Sándor. Innen került 18 évesen a Fradihoz. Rögtön az első csapat edzéseit látogatta, aztán fél éves katonaság következett a Flotillánál. Innen szerette volna leigazolni a Honvéd. Megyesi azonban nem írta alá az átigazolási lapot.
1967-től a Fradi-pályán élt Juhász Pistával és Horváth Apival együtt. Szó szerint lehet venni, hiszen évekig a klubház padlásszobájában, a Villa Negrában lakott … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Deszatnik Péter: 60
Egykori csatárunk huszonöt esztendősen öltötte magára a zöld-fehér mezt 1991 nyarán. A Fradiban töltött két szezon alatt nyert bajnokságot, magyar kupát. A bajnokcsapatban négyszer talált a kapuba, míg a Magyar Kupa 1991/92-es kiírásában a Fradi legeredményesebb góllövőjének bizonyult. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csiszár István
1941-ben került a Fradihoz, az ifiből (az 1945/46. évi bajnokcsapat védője) került be a felnőttek közé, de ott csak a tartalékszerep juthatott neki.
Jobbhátvéd poszton szerepelt és ott Rudas Ferenc európai válogatott szintű labdarúgó volt… Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kohut Vilmos
A villámgyors szentlőrinci legény, már 16 esztendősen a SZAC középmagyar kerületi bajnokságban szereplő első csapatában vitézkedett. A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontossággal lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből az úgynevezett Kohut-szögből szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított a kapura. Ezeknek a bombáknak olyan neves áldozatai voltak, mint a csehszlovák Planicka, az osztrák Hidden, az olasz Combi… Kohut fáradhatatlan harcos, nagy küzdő volt, az utolsó leheletéig hajtott, legyen szó bármilyen tétű mérkőzésről. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fodor Tibor: 60
Békéscsabán lett élvonalbeli játékos, majd Győrből szerződött az Üllői útra. Az ekkor már rutinos középpályás egy bajnoki bronzéremmel és közel 200 NB I-es találkozóval a háta mögött, 34 évesen érkezett a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Henni Géza
A jó alakú, nyúlánk játékos adottságai és képességei alapján a legjobb magyar kapusok méltó utódjának mutatkozott. Könnyed, villámgyors mozgása, ruganyossága (ha szaltózott, lábával a felső kapufát is elérte), kitűnő reflexei, labdabiztonsága és bátorsága vetélytársai fölé emelték Grosics Gyula feltűnéséig. Hajlamos volt azonban pózolásra, ami gyakran hibák forrásává vált.
Füsi János: 80
Egykori csatárunk 1967-ben igazolt az Üllői útra a Postástól.
Az Egyetértés ellen mutatkozott be az első csapatban, de jellemzően a tartalékcsapatban lépett pályára.
Bő 2,5 év után tétmeccsen is pályára léphetett az „egyben”: 1969 októberében a Győr ellen góllal debütált az élvonalban.










