Alberttól – Zsiborásig
Vladan Cukic: 35
A szerb védekező középpályás az FK Smederovo csapatától került Kecskemétre 2008-ban.
2009 őszén a másodosztályú Mezőkövesdhez adták kölcsön, majd 2010 tavaszától újra alapembere lett a lila-fehéreknek.
A 2010/11-es idényben tagja volt a Magyar Kupa-győztes gárdának, majd a következő idényben a Ligakupa-döntőjéig menetelt a KTE-vel.
2008 és 2012 között kilencvenegy élvonalbeli találkozón ötször volt eredményes az NB I-ben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A „kis Fradi” játékosai voltak: Palotay Ferenc
Palotay Ferenc korosztályos bajnokcsapatok tagja, Fradi-nevelés. Az FTC serdülő és ifjúsági csapataiban, Vincze Géze kezei alatt együtt játszott később híres NB I-es és válogatott játékosokkal: Zsiborás Gáborral, Giron Zsolttal, Tepszics Ignáccal, Kékesi Rezsővel, Rubold Péterrel majd a ’80-as években -többek közt- csapattársa volt Páncsics Miklósnak is az NB II-es Bp. Építőkben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Philipp Bönig: 35
A Bayern München csapatában nevelkedett német balhátvéd a bajorok második csapatáig jutott és szerepelt az U16-os, valamint az U19-es német utánpótlás válogatottakban is.
Felnőtt pályafutását az MSV Duisburg-ban kezdte, majd 2003-tól a VFL Bochum csapatát erősítette, ahol 140 Bundesliga-mérkőzésen játszott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gyömbér Gábor: 27
Egykori U19-es csapatunk kapitánya és védekező középpályása 2006 nyarán egy mérkőzésen jutott szóhoz a Jiul Petrosani elleni felkészülési találkozón. Kizárásunk után a Ligacsapat megszűnése miatt ösztöndíjjal Brazíliába igazolt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jova Levente: 23
Az orosházi születésű kapus Békéscsabán, majd az MTK utánpótlásában nevelkedett.
2010 nyarán szerződött az Üllői útra, 19 és fél évesen már az Ő nevével kezdődött a csapat összeállítása.
90 tétmérkőzésen őrizte az FTC kapuját, 67 bajnoki mérkőzéséből 18-szor kapott gól nélkül zárta a találkozókat, kétszer büntetőt is védett.
A Ligakupa-győztes csapatban négyszer szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A „kis Fradi” játékosai voltak: Novák Tibor
Novák Tibor az ötvenes években volt az egyesület tagja, tősgyökeres ferencvárosi nevelés volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Busai Attila: 26
A Góliátban, majd a Sándor Károly Akadémián pallérozódott középpályás 2007 tavaszán az MTK színeiben mutatkozott be az élvonalban, majd a kék-fehérek NB III-as illetve NB II-es csapatában kapott játéklehetőséget.
2008-ban tagja volt az U19-es EB-n bronzérmet szerzett korosztályos válogatottnak is.
2010-ben a svájci másodosztályú FC Will csapatához igazolt, ahol 44 (42 bajnoki + 2 kupa) tétmérkőzésen lépett pályára.
Két éves svájci kitérő után tért vissza Magyarországra, amikor 2012 januárjában az Üllői útra igazolt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zöld-fehér forgácsok: A zöld-fehér kőszikla
Az első bajnoki meccsen, amelyet láttam, feltűnt a Fradi védelmének közepén egy hatalmas termetű hátvéd. Óriási felszabadító rúgásai az ellenfél térfelének legalább a közepéig szálltak, fejjel korlátlan úr volt saját kapuja előtt, rögtön látni lehetett, hogy szívét adja a csapatért.
Ő volt Kispéter Mihály, kinek vezetéknevében humorosan hangzott a „kis” előtag. Valahányszor arra gondolok, mit is jelképezett számunkra a Fradi, eszembe jut ez a csupaszív ember – mert ember volt a javából –, aki Szolnokról került a zöld-fehérekhez, de nála önfeláldozóbb fradistát nem ismertem. A hűség mintaképe volt, szerény, mégis kikezdhetetlen tekintély. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 30.
Mindhalálig Ferencváros…
Ülünk a Gábor Áron utcai villa teraszán, élvezzük az áprilisban ránk tört nyarat, s a manapság divatos szóhasználattal élve próbáljuk „elkötni a szálakat”.
A vállalkozás eleve kudarcra ítéltetett, hiszen egyetlen újságoldalnyi terjedelmen belül még Esterházy Péter sem tudna olyan csodát tenni, hogy néhány tucat mondatban összefoglal közel negyven esztendőt, pedig ő már Ottlik Géza „Iskola a határon” című remekét is rámásolta egyetlen papírlapra.
Feri életének társa, Mari (Soós Mária) angyali türelemmel hallgatja órák óta azokat a történeteket, amelyeket szerintem most hall legalább századszor, no de Feri mellett ehhez már réges-régen hozzászokott.
Azóta vannak együtt, amióta a Rudas Ferenc – Antal Márta „álompár” életre szólónak látszó szövetsége (1976-ban), mondhatni egyik pillanatról a másikra felbomlott.
Márta máshol, mással látta, képzelte el további életét, s a szívnek ugye, nem lehet parancsolni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 29.
A Fény utcai piac királya már Albertékről mesél…
Rudas Feri olyan magától értetődő természetességgel illeszkedett bele új munkahelyének, a Fény utcai piacnak semmi mással össze nem hasonlítható miliőjébe, hogy arról még a helyi őskofák is regéket meséltek.
Egy piac évtizedek alatt kialakult kemény magjába előkelő helyet kapni legalább olyan nehéz feladat volt, mint a Fradi védelmébe bekerülni 1942 táján, amikor ez neki fényesen sikerült, ám Feri részint a budai piacok „fejedelemasszonyát” is azonnal meghódította, mindenekelőtt azért, mert attól a perctől kezdve, ahogy a két deci bort kimérte és „felszolgálta” első vendégének, semmiben sem akart különbözni a piac többi árusától.
Itt már nem a sokszoros válogatott, világot látott, a Fradinak köszönhetően országos népszerűségnek örvendő, az újságok címlapjain azokban az időkben is szinte napi rendszerséggel megjelenő, egykori menő futballista volt, hanem egy kocsmáros, aki a kor üzleti viszonyait remekül kihasználva, az igazán nagy lehetőséget megszimatolva, azonnal ráérzett: ha most néhány évig le tud mondani az elegáns vendéglátóipari környezetről (a pasaréti Sport presszó minden ízében úgy különbözött Feri Fény utcai „Büfé”-jétől, mint a Fások tréningpályája a Maracanától), akkor amúgy sem csekély vagyonát néhány esztendő alatt minimum megháromszorozhatja. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
