Zsiborás Gabi és a Fradi-szí­v

Részlet: Nagy Béla – FRADI FUTBALLKÖNYV (1985)

Zsiborás

Zsiborás Gábor

1984-ben az FTC-PMSC mérkőzés utolsó percében nem mindennapos esemény történt. A Fradi szögletrúgáshoz jutott, s amí­g ehhez készülődtek a játékosok, Zsiborás óriási vágtával közeledett az ellenfél kapujához! A nézők döbbenten nézték a szokatlan eseményt.

– Felnéztem az órára és láttam, hogy az utolsó perchez érkeztünk.

Borzasztó volt a tehetetlenség érzése, és szinte ösztönösen elindultam az ellenfél kapuja elé. Hátha nekem sikerül az, amit társaimnak a 90 perc során nem sikerült megvalósí­tani. Nagy vágtám végén jó pozí­cióban kaptam a labdát, s bizony, ha a közelben levő játékvezető mozdulata nem zavar meg, talán jobban eltalálom a labdát. .. Mindenesetre megpróbáltam … Serdülő koromban egyébként sokáig csatárt játszottam, és csak edzőm tanácsára vonultam hátra a kapuba. Az edzőm akkor is Vincze Géza volt …

Az egyedülálló tett kapcsán óhatatlanul felmerül az emberben: micsoda óriási győzelmi vágy, klubszeretet élteti ezt a játékost, hogy felrúgva minden „szabályt”, ily módon is segí­tette csapatát! A statisztikában sokszor leí­rjuk, hogy saját nevelésű játékos. Néhányan már feltették a kérdést, hogy mennyiben térnek el az „idegenek” a serdülő koruk óta anyaegyesületükben játszóktól. Zsiborás Gabi testén Fradi-mez feszült. S a mez alatt – ezt látványosan bizonyí­totta – nem akármilyen szí­v dobog. Fradi-szí­v!