Feljegyzések a fotelból – Átütőerő nélkül nincs győzelem

fotelszurkolo_newVajon mit lehet í­rni egy olyan mérkőzés után ahol nem érdemeltünk vereséget? Most biztos lesznek olyanok akik a fejükhöz kapnak, hogy miket hordok itt össze, de én az első perctől kezdve úgy éreztem, a Diósgyőr semmivel sem jobb, semmivel sem tud többet mint a Fradi. Persze a győztest gólt most le kell „számí­tolni”, hiszen bennük volt egy kis gólocska, bennünk meg nem. Ha most nagyon pikí­rt akarnék lenni, akkor örömködhetnék azon, hogy legalább Szivics mesternek szereztünk egy jó napot, hiszen ezzel a vereséggel nekünk már túl sok keresnivalónk nem lesz a dobogó környékén. Ez meg fájó, emiatt meg nincs is kedvem a hazaiak mesterével foglalkozni. A mérkőzés után, sőt közben is, Doll mestert az infarktus kerülgette. Meg is értem, hiszen a múltheti játékunkhoz képest még jól is teljesí­tettünk, de amí­g a csapatban nincs átütőerő, nincs igazi lendület és amí­g a csapatnak nincs egy igazi vezére, addig ezeket a meccseket sorra el fogjuk veszteni. Ez ellen pedig jelenleg túl sokat nem is tudunk tenni. Az sok mindent elmond a játékunkról, hogy a csapat szűrőjének kellett labdát szereznie és a játékot irányí­tania. A labdaszerzés munkaköri kötelessége, de a játék szervezése már nem. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy Cukic volt aki állandóan buzdí­totta is a csapatot, akkor vereségen sem szabad csodálkoznunk.

Pedig nem úgy indult a találkozó. Még akkor sem, ha a hazaiak lekopí­rozták az egy évvel ezelőtti gyors gólos kezdést, melyre ahogy tavaly, most is gyorsan tudtunk válaszolni. Az első félidő kimondottan jó iramú és változatos játékot hozott, mindkét oldalon voltak helyzetek, mégis úgy éreztem, az történik a pályán amit mi akarunk. Csak valahogy hiányzott az erő, amit Doll mester is emlegetett a mérkőzés utáni nyilatkozatában. A kérdés óhatatlanul tör elő: vajon miért nem tudjuk most már sorozatban a varázskalapból előkotorászni a Fradira mindig is jellemző erőtől duzzadó játékot? Vajon miért nincs annyi önbizalom, hogy megcsináljuk a cseleket, vajon miért nincs bennünk annyi erő, hogy ha a szélsők elfutnak, pontosan tudjanak beadni. És vajon ha sikerül a beadás, akkor középen miért nincs meg az erő és a lendület mely Böde Danit oly sokáig jellemezte?

Ezekre én nem tudhatom a választ. Frázisokat lehetne puffogtatni, talán még egy-két okosságot is papí­rra tudnék vetni, de erre nem vállalkozom. Erre a szakmai vezetésnek kéne megadni a válaszokat. Ahogy arra is, hogy miért nem sikerültek a nyári igazolások. Vajon az igazoltak közül miért csak Dilaver és Gera volt kezdő (Lamah sokkal később jött)? Vajon milyen megfontolásból kerültek azok a Fradihoz, akik még a kispadra sem férnek? Miközben olyan játékosok mentek el, mint Besic, Jovanovics, Jenner és Leonardo.

Az elmúlt hetekben volt már olyan pont, amikor megfogadtam, hogy ezt a témát nem hozom többet elő. Mert nincs értelme, mert egyszer már véget kell vetni a „visszasí­rom a múltat” állapotnak. Most mégis megemlí­tettem, mintha ezzel akarnám magyarázni a vereséget. Pedig nem erről van szó. De ahogy Dilaver néhány napja lenyilatkozta, neki azt mondták, bajnoki cí­mre törő együtteshez igazol. Ehelyett 10 mérkőzés után, 50%-s teljesí­tménnyel az élmezőny végén kullogunk, és ha ma nyer a Dózsa, még az a „szégyen” is elér minket, hogy megelőznek a lilák, melyre azért elég régen volt példa. Ha ehhez hozzáadjuk azt a szomorú tényt, hogy a csapatot alig 100 szurkoló kí­sérte el (tavaly telt ház volt a Fradi szektorban), a problémák sokkal mélyebben gyökereznek.

Tudom azt is, ha a második félidőben nekünk sikerül vezetést szerezni, most valószí­nűleg feltámadásról és dobogós álmokról í­rnék. De mivel a gólt nem mi szereztük, utána már ugyanazt éreztem mint az elmúlt héten a Haladás ellen, játszhatunk mi holnap estig, akkor sem találunk be az ellenfél kapujába. Mert ahogy Doll is fogalmazott, átütőerő nélkül nem lehet eredményesnek lenni. Ettől függetlenül továbbra is vallom, a döntetlen sokkal jobban megfelelt a játék képének, mint a diósgyőri győzelem. A különbség „csak” egy gólocska volt, és az a bizonyos átütőerő, mely a hazaiakat a győzelemhez segí­tette, nekünk meg elhozta a negyedik vereséget.

De vajon miért nincs a Fradinak átütőereje? Tudja valaki a választ?

26 hozzászólás a(z) Feljegyzések a fotelból – Átütőerő nélkül nincs győzelem bejegyzéshez

  • Azt gondolom minden hozzászólásban látszik a segí­teni akarás, és ez jó dolog, mert ebből a nehéz helyzetből, csak összefogással lehet kimászni. Az viszont világosan látszik, hogy ez a külföldről való igazolás csak tovább mélyí­ti a szakadékot. Hiszen csak a kallódó máshol erősebb csapatoknál feleslegessé váló újra felépí­tendő játékosokat tudjuk idehozni. Közben pedig azokat a fiatalokat, akiket még lehetne formálni arra kárhoztatjuk, hogy gyenge csapatokban játszanak kölcsön játékosként, és csodálkozunk rajta, hogy amikor visszatérnek nem látszik rajtuk semmiféle fejlődés. Ugyancsak a külföldiek igazolása ellen szól, hogy ők nem értik, nem is érthetik, hogy mi az a fradi szí­v, ami átsegí­thetne ilyen helyzeteken, amikor nem vagyunk rosszabbak, mint az ellenfél és mégis kikapunk.
    Természetes dolog, hogy a jobbaktól tanulni kell, de az ő módszereik szolgai lemásolása soha nem fog hozni olyan eredményt, amellyel a top csapatok közelébe jutunk. Nekünk főként itthoni anyagból kellene épí­tkeznünk – ezért vannak játékos figyelőink – kiegészí­tve néhány a csapat játékstí­lusához illő külföldivel.
    Doll mesteren látszik az elkötelezettség a tenni akarás, mégis azt mondom a fradi családból származó vezetőedző többet tudna tenni azért, hogy átlendí­tse a csapatot a tapasztalt holtpontokon, mert ehhez valóban a legendás fradi szí­v szükséges.
    Végre tényleg kezdjünk el épí­tkezni, mert a külföldiek felelőtlen idehozása csak elodázza a problémák megoldását és annak a lehetőségét, hogy a bajnoki cí­m közelébe kerülhessünk.

    • Amit felvázoltál, Janesz, azt úgy hí­vják, hogy koncepció. És ez hiánycikk nálunk x meg y éve. Jó név Doll, jó név Lamah, jó nevek voltak, akik már másutt nevek, de összességében ez, ami van, improvizáció, ad hoc kapkodás. Idehoztunk jórészt az európai középmezőnyhöz csak hozzánk képest közelebb álló helyekről származó, de oda sem kellő játékosokból tucatnyit, akinek a fele sem játszik, és azok nagy része is csak a létszámproblémákat orvosolja. Doll-lal nagyjából semmi bajom, de róka fogta csuka: eltávolí­tása nem old meg semmit önmagában, mint ahogy a megtartása sem. Felelős pozí­ciók helyett hatalmi hübrisz van, a szakmába munkát – rossz irányban – befolyásoló, azt meghatározó és kényszerhelyzetbe hozó cégirányí­tással, holott elég lenne „csak” üzemeltetni. De a megfelelő munkatársak megválogatása is komoly szakmai kompetenciát igényel. No, ilyen sincs.
      Nem tudok megoldást. Akik vannak, ennyit tudnak. Ha ők se lennének, ennyi se volna, amennyi volna. Ez pedig előbb-utóbb a türelmesekből is vagy az indulatot, vagy- a rutinosabbjából – a fásultságot fogja előhozni.

  • Én is csak ezt tudom í­rni,hogy nincs mit szégyellni a fiúknak,ennyit tudnak és kész.Aki ma látta az MTK-Nyiregyháza mérkőzést,az láthatta,hogy a második helyezett semmivel sem játszott jobban,okosabban az ellenfelénél,sőt még azt is lemerem í­rni,hogy ez a Nyí­regyháza jobbat érdemel.Itt akkor lenne változás,ha profizmus helyett visszaállí­tanák az amatörizmust és akkor megint lenne ami motiválná a játékosokat. ( a Felcsúti játékosok a 0 teljesí­tményért autót kaptak amit aztán visszavettek tőlük,ez nem nevetséges ? ) Száz szónak is egy a vége, a mai futballt,ha vannak szurkolok,ha nincsenek, nem befolyásolja az eredményt.Az edzővel kapcsolatban,pedig az egyiket, a szurkolók egy bizonyos csoportja,akik úgy jártak be a stadionba mintha otthon lennének, megfenyegették és akkor mondott le,biztosan tudja mindenki,hogy kiről van szó.Ehhez viszont senkinek sincs joga.

    • Igaza van, kedves Gabriella, mint szinte mindig … az nagyon jó, hogy ma öntik a pénzt a futballba (25-30 év 0 támogatása után), csak ugyanúgy, mint az „átkosban”, megint követelmény és teljesí­tménykényszer nélkül … csak úgy adják … ennek í­gy semmi értelme … én mondjuk, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte bevezetném, hogy az elkölthető pénz min. 30 %-a jegybevételből KELL, hogy származzon … azt a 30-at lehet kiegészí­teni 100-ra, egyébként slussz … Nem lennének megaklubok, akik miatt érdektelen már lassan minden bajnokság és nk. kupa, és nem lennének ilyen „ifjú akadémisták”, akik a SEMMIRE kocsit kapnak a sejhajuk alá … vicc és szégyen … Az MTK-ban legalább sok a saját nevelés és szinte magyar az egész csapat … min. 10 éve a Fradi is elindulhatott volna ezen az úton … Sokkal jobban szeretné a közönség …

  • Nem akarom az aranylábú csapatot mentegetni, de amikor megnéztem a Népsport oldalán a
    „A Fradi-tábor akkor és most – döbbenetes különbség” fényképeket, hááát …
    Ennél még a zárt pálya is motiválóbb.
    Tavaly a haláleset, most a szkenner zúzta le a csapatot.
    Nem akarom az MTK-t megbántani, de ők hozzászoktak már a „családias hangulathoz”, ahol is a leghangosabb bekiabálás a másodedzőtől hangzik el (múlt heti ETO-MTK). 🙂
    Az egész NB1-et minősí­ti, hogy ilyen gyenge focival 2. helyen lehet lenni, és ez nem az MTK szégyene. Ők legalább ma is 10 magyarral álltak ki.

  • Szentes Lázár nyilatkozta a héten, hogy a jelen magyar futballban adott a hardware, de nincs software.
    Kár, hogy a sportvezetők ezt nem látják.

    • Ez igaz. Az már csak hab a tortán, hogy a magyar hardware-t egy 386-os proci hajtja, mí­g a világon már a négymagos a trendi. Az előbbin elfut egy Windows 98, az utóbbin meg már a Windows 10-t tesztelik. 🙂

      • Igen … csak a magyar „informatikusok” (értsd: edzők, vezetők) el is magyarázzák, hogy az „idegen” semmivel nem tud többet, és amit ők használnak, semmivel sem jobb … a mai globálvilágban, amikor 5 perc alatt felkerül a „Utube”-ra, hogy valaki délelőtt pókot kergetett Ausztráliában, hogy lehet ilyen orbitális hazugságokat és sületlenségeket évtizedek óta a képünkbe hazudni? Naponta 100 meccset láthatunk a világ minden pontjáról … és mégis szerebbensé nélkül hajtogatják, hogy ők is tudnak annyit … és UGYANAZ az edzésmódszer nálunk is … nem zavarja őket, hogy közben 3 naponta látom a Chelsea-t, a Barcát, a Realt, a Juvét … de a Dinamo Zágrábot és a Wisla-t is!!!

  • Nagy Lacinak válaszul: mi nem csodát várunk – hanem csapatot. Ne feledd el, Doll mester 10 hónapja ül a Fradi kispadján. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy tavasszal felépí­tett – vagy inkább tovább vitt – egy jó csapatot, majd azt nyáron darabjai szedték, a szurkolók türelmetlensége talán érthető. Én nem edzőváltást szeretnék, hiszen jelenleg nem is tudnák olyan magyar edzőt megnevezni, akit jószí­vvel ültetnék le a FRADI kispadjára. Mely mindig is tüzes trón volt és ahol egy új edzőtől azonnali eredményeket vártak.
    Ha megnézed az elmúlt évek edzőit (leszámí­tva a 1-2 meccses beugrókat) általában egy évig ültek a kispadon. Nem akarok vészmadár lenni, de várhatóan Thomas Doll is távozni fog télen – azzal a különbséggel, hogy önszántából fog elmenni. Nem szeretném ezt a verziót, mert ez nem fog megoldani semmit, csak újabb egy évet vesztegetünk el.
    Valójában az őszinteséget hiányolom. Jó lenne tisztában lenni azzal, hogy vajon kinek a javaslatára kerültek ide nyáron ezek a játékosok, akik már a kispadra sem férnek oda. Mert ha már van őszinteség, ha már van párbeszéd, akkor talán a tanulságokból fel lehetne épí­teni egy olyan modellt, mellyel előre tudnánk lépni. És ebbe a párbeszédbe a szurkolók is beletartoznak, mert az a kötélhúzás tényleg nem folytatható tovább.

    • Kedves lalolib

      Tökéletesen egyet értek veled.

      A helyzet demokratizí lí sa (a szurkolònak legyen hozzí szòlí si és belí tí si joga) a helyzet javìtí sí val egyértelmû.

      10 hònap sok és kevés egy csapat összerakí sí ban.

      Fontos, hogy lí ssunk utat elôttünk.

      Ha le is térünk ròla, mindig vissza térhetünk megint rí ja. De ha nincs ùt. Ha nincs megbìzhatòsí g, akkor nincs mí r értelme az elkötelezettségnek Sem.

      Az ùtròl meg edzô, jí tékos és a vezetôség is letérhet.

      „A rossz uton jí rí snak” értelme kell hogy legyen ùjbòl. Akkor a „jò ùton jí rí s”-bòl „haladí s” is lehet.

  • Fejétől bűzlik a hal, minden értelemben. Türelem meg akkor elképzelhető, ha látszik, hogy valami épülget, csak lassan. De itt az épüléssel teljesen ellentétes folyamat látszódik, a szétesés. Mi meg türelemmel végignézhetjük, amint szétrohad minden.

    • Igazad van! Türelmet kérni az ÉPíTÉSHEZ lehet, nem a túléléshez! A Fradi-vezetés több, mint 15 éve: Majd lesz valami, majd hozunk új edzőt valahonnan és hozunk új játékosokat, az Isten tudja, honnan! Ha Nyilasi átvenné a szakmai irányí­tást és azt mondaná: Minden évben eggyel több saját nevelésű srác fog játszani a Fradiban, minimum ezen a szinten, addig pedig egy szí­vét-lelkét adó, tüdejét kiköpő rakkolós csapat lesz a pályán, megkapná 5 évre is a türelmet … Idősebbek tudják, a Kinizsi-korszakban sem gólfesztiválra és labdaművészetre ment ki 30-35 000 szurkoló meccsenként, hanem az igazi (álnév mögött rejtőző) FRADIZMUSRA!

  • Szégyen ezekkel a csoda igazolásokkal -persze kivéve Gera-ez a gyenge teljesitmény,kevés a csalodottság,mostmár rázza fel a játékosait és végre legyen Fradi sziv,de nem könnyu,mert nincs Rákosi .Juhász stb…Ezt Doll sem tudja,nézessenek vele meg ilyen régi archiv meccseket mi a Fradi…

  • A mai meccset a 60. perctől kezdve követtem úgy-ahogy a munka miatt.Kaptunk is megint egy gólt,úgy,hogy előtte 1 perce ziccerben Somália talán,-de már nem is érdekel kicsoda -egy sima „bepassz” helyett odagurí­totta az ellenfélnek a labdát.Amikor olvastam a „históriát”,hogy 33 éve nem nyert a dvtk tudtam,hogy most tuti fog.Ezt leí­rtam volna,ha ma mi nyertük volna meg ezt a meccset.
    igazán azért í­rok most,mert holnapra nemhogy lenyugodni nem tudnék,hanem még jobban felidegesí­teném magam ezen az egészen,ami itt zajlik.Bebizonyosodott ,hogy nagy részben a tavalyi 3.hely azoknak az játékosoknak volt köszönhető,akiket elzavartak.Helyettük kutyaütők jöttek.Semmi kreativitás,”szétfutjuk az ellenfelet” és távoli életerős lövések sincsenek.Borzasztó látni,ahogyan a „csapat” 90%-ának fogalma nincs, mit kezdjen a labdával.Számomra az is fáj,hogy ezért a játékért hatalmas „lóvét” tesznek el.Megértem Doll-t és remélem,hogy ha a vezetőség megint volt ilyen dilettáns,hogy kiket igazolt,akkor télen el is zavarja őket,ami persze nem fog megtörténni,hiszen ők hozták ide ezeket a falábúakat.Mindig szí­vesen elolvasom az összes Tisztelt Hozzászóló gondolatait,és el is fogadom,de van egy határ. Akik itt órási optimizmussal és türelemmel vannak megáldva, most már legalább maguknak ne „füllentsenek”.Igazi harcos,FOCIZNI TUDÓ Fradi már nem is tudom mióta nincs.Türelem?!már 10 éve nem voltunk bajnokok.Milyen játékosok és milyen edzők voltak itt???Te jó isten!!!Akik már sajnos nem élnek és akik pedig még meg/átélték a szépet el sem hiszik,hogy mi folyik itt.Minden körülmény adott,de a legfontosabb helyen van a „bibi”.Nincsenek focisták a Fradiban nincsen csapata a Fradinak és lassan közönsége sem lesz.

    Számomra ez a legfájóbb!

    Hajrá Fradi

  • Kedves László!
    Milyen „magyar játékosokról” beszélsz? A jelenlegi kezdőben 11-ből 7 légiós, azaz külföldi volt..
    Türelem, az persze van. Se bajnoki cí­m, se dobogó, se a tavalyi bronzos szint, se erőnlét, se taktika, se irányí­tó, se góllövő, se eredmény-semmi. Nincs szurkolás, nincs már hangulat sem.
    És egy kí­nos jelenség: Ha nem vezettünk a félidőben, akkor nem nyertünk EGYSZER SEM! Az erőnlét és a dinamika teljes hiánya. Érdemes volt új csapatot épí­teni, gratulálunk! Egy, a tavalyi gárdánál sokkal rosszabb, ügyetlenebb és erőtlenebb gárdát. Nem baj, majd mindig jövőre!

    • Kedves becefix

      „Magyar jí tékosròl” az í ltalí nosí gban beszéltem, mert ezzel a kifejezésel azt szerettem körülìrni és azt a kérdést szerettem volna felvetti, hogy — a benyomí som szerint — miért alkalmazik a Magyar labadrùgò élet (edzô, stí b, vezetôség stb.) olyan nehezen egy „idegen” edzô felfogí sí hoz.

      Szerintem fontos — és ameddig nem oldottí k meg ezt a nyugathoz valò elmaradottsí gi, alí bbvalòi érzést (alattvalòbbsí gròl persze nincs szò !!!) addig egy külföldi edzôtöl egy jò ideig nem akar tanulni a csapat és nehezen indul be az együttmûködés.

      Makacsul nem szabad ragaszkodni Sem hibí khoz, Sem „jò” dolgokhoz, ha „jobb” dolgok vannak. Ameddig mindent jobban tudunk, addig csak azt bizonyìtjuk egymí snok, hogy nincs önbizalmunk és nem akarunk ùjat tanulni.

      Doll most egy uton elindult és félre kellett hagynia megszokott dolgokkal. Nem kerülheti el — mint bí rmilyen edzô — hogy hibí kat kövessen el. Neki is lesznek (még mí s) kudarcai (is).

      A mostani „lyuk” a csapat teljesìtményében véleményem szerint a különbözô elképzeléseknek az eltérésétôl ered. Doll-nak mí s az elképzelése és a csapat legtöbb részének is szintén egy eltérô elképzelése van.

      Ez persze egy lehetetlen í llapot és gyorsan kellene valamit tenni ellene.

      Antinho egy Magyar edzôpí rost javasolt — vagyis ô is meglí tta az eltérô elképzeléseknek a pí rharcait.

      Ô a problémí t egy (Magyar) edzôcserével oldaní  meg. Ennek a megoldí snak vannak elônyei.

      De — ahogy Mondod — hí ny Magyar jí tékos van a Fradiban most ?

      Kedves becefix. Nincs mí s ùt. ùgy mint a szurkolòknak egy részének idomìtani kell a nézetüket a vezetôségének a véleményéhez, ùgy az edzô, a csapat és a szurkolòk is össze kell hangoltatni a hangszereiket.

      Nincs, hogy a nagybôgô hegedû-szòlamokat jí tszon, mert ez ôneki jobban tetszik. Nem lehet mindenki hegedûs és nem jí tszhat mindenki nagybôgôn. Azonban vannak a zenekarban fuvòsok és ütôhangszerek is.

      A koncertre (meccsre) a karmesternek engedelmeskedni kell. Ô ügyel a hangszerek összhangjí ra, még meg ùgy, hogy egy hangszer segìti a mí sikat és hasznos a zenemûnek.

      Ne fùjja mindenki a sají t nòtí jí t. Abbòl csak macskazene lesz. Azok a macskí k meg nem fognak egereket.

      Kedves becefix. Mindig örülök az ellenvéleményednek is.

      • Kedves László!
        Sajnos ez nem az én „ellenvéleményem”! A türelem, meg a „zenekar összhangja”, már itt, ezen a békés fórumon is már csak a te álláspontod, amivel egyedül maradtál. Ez persze nem baj, lehet ez a véleményed, viszont itt , akik í­rogatunk a békés fajta vagyunk. Ennél , mondjuk a „tábor”, sokkal szakadárabb, keményebb. Az is egy vélemény. Abban viszont egyetértünk majdnem mindannyian, hogy ez a fejlődési í­v a tavalyi bronzéremtől az idei vesszőfutásig-kí­nosan negatí­v. 10 éve minden idényt új csapat épí­tésére vesztegetünk. Ez nem csak Doll hibája, hanem a mindenkori FTC stratégia-sajnos. Ez láthatóan nem működik. Valóban kell türelem. De már nem a szurkolók részéről. Hanem a vezetésnek kellene végre elhatározni magát: FRADIt akar, vagy valami közepes katyvaszt? Mert akkor a lelátón és a pályán is béke kell és egység! Ez a szezon is elment, mint annyi másik…Hajrá Fradi!

        • Lassan olyanok leszünk, mint vagy 15 éve a „legkedvesebb ellenfelünk”: Ők is mindig jövőre lesznek bajnokok … Sikeresen utánozzuk őket, sajnos …

        • Kedves becefix

          Jí rjuk az utnak a végéig. Akkor lí ssuk csak meg, hogy az edzô elképzeléseit valòra ví lthatòak-e vagy nem.

          Mìg nem tettük meg mindent ami tôlünk fûgg, hogy valòra ví ltjuk azokat az elképzeléseket, addig ne tiltakozzunk, hogy nem a mi elképzeléseinket valòsìtjí k meg, hanem az övét. Mi a baj abban, hogy egy mí s elképzelésnek adunk teret és lehetôséget ?

          De lehet, hogy én egészen rosszul fogom fel, mert (tùl) tí volròl nézem a dolgokat.

          Sajní lní m, hogy ha ùjbòl arra kényszerìtenénk az edzôt, hogy félùtban felhagyni kelljen neki a feladatí val, amit elví lalt. (Ez sajnos Moniz-el megtörtént). Ebbôl senkinek sem lenne haszna. És amiben nincs senkinek haszna, az nem lehet jò dolog.

          Ne í ssuk folyton ki azt a kis virí got, melyet tegnap csak ültettünk el, hogy biztossak legyünk abban, hogy valòjí ban gyökeret eresztett-e és nôl a virí g. Abbòl bí r lehet még valami, csak nem virí g, amiennek elképzeltük. Aggòdí saink ebben a helyzetben nem csak hasztalanok lennének, hanem kí rosak is. (Azonban, amit szeretünk, azért aggòdunk).

          Tudom, én hií ba ìrok ilyesmit és valòjí ban lehet, hogy csak az én véleményem.

          Nem ví rhatom el, hogy magí éví  tegye valaki. Én bizonyí ra nem tudom megví ltani a Fradit. Ehhez a vezetôség belí tí sa is fontos.

          A szurkolò azonban is felelôs azért amit tesz, vagyis azért amit nem tesz.

          Minden elhamarkodott edzôví ltí st a kis virí ghoz hasonlìtaní m. Vannak, akik mí r nagyon szeretnének í sni ùjbòl. Valahogy nem értem ezt, mert a semminél mindig jobb egy valami. Az „aut Caesar aut nihil“ bí r nagyon szép szò, de a jelenlegi helyzetben öngyilkossí g. „Minden kell“ és a végén majd meg kell elégedni a semmivel.

          Biztos vagyok benne, hogy egy év legalí bb még kellene ahhoz, hogy összerakòdjon a csapat. Mí r most is baj volt a DVTK-nak velünk, pedig csak egy pí r hònapos a csapat.

          Folyton ugyanazt az ùtat szedjük fel és javìtgassuk, amelyen nem akarunk jí rni a végéig. Ìgy sosem fogjuk lí tni, hogy hoví  is vezetett volna el benünket.

          Rombolunk, rombolunk és nem csak azt, amit felépìtettünk (hogy is lehetséges, ha nem fejezzük be az ùtunkat), hanem azt az alapzatot is amelybôl elindultunk, amelyen jí runk és amelyre hivatottak vagyunk a végéig jí rni.

          Miért vagyunk olyan szerelmessei a vesztésnek, a megbotlí snak, a hanyatlí snak ? Milyért örülönk jobban annak, ha tönkretesszük azt, amiben bìznunk kellene, és ami mellett ki kellene tartanunk és annak a eljövetelére kellene küzdenünk ?

          A jelenlegi ví lsí g olyan mint a bolygò pí lyí ja. Ha csak egy kicsit elbillen, akkor a végtelenben zuhan és minden életnek vége.

          Ezt akarjuk ?

          • Kedves László!
            Aranyosak a hasonlataid, értjük, csak erre a mostani helyzetre egész egyszerűen nem paralel. Ahogy azt ugyanitt L.I. alias kispufi í­rja: a türelem akkor várható el, ha látjuk a fényt az alagút végén, ha látszik a fejlődés. Itt azonban a tehetség teljes hiánya és a visszaesés rajzolódik ki, az is elég élesen. Nem feltétlenül Doll az ok, lehet, hogy a súgók rosszak, de valamit tenni kell, mert ettől a kerettől sokkal több nem telik, az jól látható. Ha pedig a német nem tud kihozni ezekből többet, akkor baj van. Mert gyorsaság és erőnlét sincs, nem csak a foci hiányzik.

          • Kedves becefix

            Buta meg borzasztòan felhí borìtò „remény”-fickò lennék, ha most nem egyeznék Veled az „alagùt” pontban. Még azt is alí rìrom, hogy nem volt fejlôdés lí thatò a csapatban. Hií ba pròbí ltam valami olyasmit lí tni, de én Sem vettem észre.

            „Valamit tenni kell”. Ez az én véleményem is:

            Ahogy ezt lalolib-nak ìrtam a „demokratizí lí sban” lí tom az utolsò reményt.

            Legyen í tlí tszò ôszinte Politika. Közös elkötelezô ùt, amelyen haladni lehet, amelybôl a köveket alkalom adtí n el lehetne takarìtani.

            ìgy ùjbòl lesz valaki, aki felelôs azért amit tesz és nyiltan szí mon kérhetô azért, amit tett (vagy nem tett).

            ìgy nem tapogatòzunk az alagùtban, hanem vilí gos(abban) lí thní nk a dolgokat

  • Kedves lalolib

    A kérdésedre miért nincs a csapatban í tütô erô arra Doll maga megadta az M1-ben a nyilatkozatí ban két ví laszí t:

    1) A csapat a helyzetek elôkészìtéseiben remek jò. Csak sajnos a mí sik csapatnak is kidolgozza a helyzeteket, azok meg nem olyan udvariatlanok, hogy ne fogadní k el az ilyen alyí ndékokat.

    2) Nem igazí n ví lasz a Kérdésedre, de megmagyarí zò mondat, milyért hií nyzik az í tütôerô. Neki a labdarùgí sròl egészen mí s elképzelései vannak, mint a Fradi jí tékosainak.

    A 2-ôt Doll olyan bevezetésnek szí nta, az 1-es hez. Szerintem azonban mélyebbre megy bele az edzô kií brí ndultsí gí ban is.

    A Magyar labdarùgí st nem lehet könnyen idomìtani a nyugateuròpaihoz.

    Véleményem szerint a Magyar labadrùgòk nem vesznek be olyan stìlust amelyet nem idomìthatnak a sají t felfogí sukhoz és ez a felfogí s nem egyezik meg a nyugateuròpai labdarùgí sal.

    Azért szoktam a türelemhez inteni, mert idô kell, mìg az edzô megszokja ezt a bizonyos Magyar önfejûséget, és aztí n a csapat is megpròbí lja magí éví  tenni a stìlust, melyhez nem szokott hozzí .

    Magyar csapat — a Fradi Sem — nem követ vakul egy olyan stìlust, amely nem felel meg neki.

    Szerintem a csapat-edzô viszonylatnak csak a legelején í llunk, mikor a jí tékosok lassan meg kezdik becsüli (megbecsülésbôl meg megértési szí ndék lesz) és az edzô is el kezdi fogadni ezt a bizonyos önfejûséget.

    Az elsajìtí shoz idô kell. Ezért türelem, türelem, türelem, türelem…

    A Fradi valamiben nagyon is elôl jí r. Az az edzôk lecserélése.

    Egy nagyon szerény kérdés: Hí ny évig edzô Szivic a DVTK-ní l ? — és hí ny évig edzô Doll az FTC-nél ? Vagyis mí sképp kérdezve: Hí ny edzôví ltí on mentek í t a DVTK- és hí ny edzôví ltí son mentek í t a Fradi jí tékosai ?

    Kedves, tisztelt szurkolòtí rsak. Ne ví rjatok csodí t rögtön és mindjí rt.

    Oktober 4-eke pedig nekünk kellett volna kedveznie: Szent Ferenc ünnepe, Ferenc a pí pa, Ferenc a ví ros és csak a Ferencví ros meg nem Volt.

    De volt és lesz …

  • Muszáj lesz váltani….
    Semmi bajom Thomas Dollal, DE korábban legendás fradisták feje is porba hullt ennyi eredménytelenség után.
    Sőt, azt hiszem nagy türelemmel viseltetünk. Ami igaz, az igaz, hogy abból kell főzni, ami van, de jelenleg sem középpályánk, sem igazi támadósorunk nincs…Úgy nehéz meccset nyerni, hogy Dibusz Dénes az egyik legjobbunk…
    Persze, most jön a kérdés, hogy ki legyen aki segí­t? 36 éve vagyok Fradista, s azt hiszem ezen csak IGAZI ferencvárosi érzelműek segí­thetnek. Csodálatos stadionunk van, jelenleg igazi szurkolás és csapat nélkül!
    Én el tudnám képzelni, hogy Nyilasi és Lipcsei irányí­tásával újra megmozduljon valami…Csak időt kell hagyni, nem kell olyan álmokat szőni, amelyek nem reálisak!
    Viszont őket meg kell győzni! Két olyan emberről van szó, akit minden fradista feltétel nélkül elfogad!
    Talán egyszer lesz még újra FERENCVÁROS!!!
    Hajrá Fradi!

    • Antinho, kimondtál egy fontos mondatot: „Legendás fradisták feje is porba hullt ennyi eredménytelenség után” – elég csak Lakat Tanár Úrra gondolni (2 bajnoki cí­m után bronzérem Albert és Varga nélkül), Dalnoki, Novák, Rákosi, Varga Zoli, Nyilasi (II. korszakában) mennyi bizalmat és türelmet kapott? Maga a vezetőség rúgta ki őket, í­gy mosdatva magukat a szurkolók türelmetlenebbje előtt…

      • Utálom, ha kirúgják az edzőt, mert utána a többség egyből elkezd álmodozni és újabb fél év telik el, amire rádöbbennek, hogy „majd jövőre”.
        5 év alatt megfordult angol, magyar (ebből teljesen két különböző felfogású), holland és német iskolából érkező szakember. (Gondolom lassan felkészül egy szerb, horvát, spanyol, portugál edző.)
        Először el kellene dönteni, hogy melyik úton megyünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK