Fradista anekdoták: Szusza Ferenc és a Fradisták
Szusza Ferenc, az Újpestiek legendás csatára ajándékozott meg bennünket a következő kis történettel:
Egy levonulás története
Engem pályafutásom során soha nem állítottak ki, igaz, egyszer le akartak küldeni a pályáról.
A Népstadionban mérkőztünk a Ferencváros ellen. Sérült volt a jobb térdem és térdgumival játszottam. Jött egy labda a partvonal mellett, balra dőltem, majd jobbra kifordulva el akartam vinni Szabó II mellett, mire ő hátulról elkaszált, de úgy, hogy teljesen kikészültem.
A félidőben az öltözőben jött Bukovi, a tréner:
— Ferikém, le kell cserélni téged…
— De Marci bátyám, nekem vissza kell adnom a kölcsönt. Addig nem nyugszom, amíg nem tudok törleszteni…
így aztán maradtam a csapatban.
Mentünk ki a második félidőre, ott jött mellettem Szabó II.
— Ide figyelj — mondtam neki —, minél messzebb menj el tőlem, mert a fejedet is le fogom csavarni…
Tíz percig szaladgáltam utána, de sehogy sem sikerült utolérnem, mert neki jobbak voltak a lábai, mint az enyéim.
Egyszer azonban elfeledkezett rólam, le akarta kezelni a labdát, s én nyolctíz méterről, úgy istenigazából belészálltam…
Szaladt hozzám a bíró:
— Feri, mit csináltál? — kérdezte. — Állítsalak ki?
— Nem kell engem kiállítani — válaszoltam —, lemegyek én magam is. És levonultam a pályáról.
A mór megtette a kötelességét, a mór maga döntött úgy, hogy mehet. Az eredmény már mellékes volt.
-Részlet: Kő András -Török Péter A magyar futball anekdotakincse-
Vélemény, hozzászólás?