A hegyek megint egeret szültek.
A Fradi, amit húsz éve mindenkori potentátok próbálnak megmenteni, ugyanott tart, ahol annakidején.
Sehol.
Rossz a módszer.
Pedig ez a megmentés is ígéretesen kezdődött.
Egy tehetséges, tisztességes és a Fradi iránt elkötelezett emberre, Kubatov Gáborra bízták a klubot, aki idén márciusban már ki is állt a világ elé és kijelentette: a Fradi megújulásának a rend a feltétele, és a korábbi bűnök elkövetői közül SENKI NEM ÚSZHATJA MEG FELELŐSSÉGREVONÁS NÉLKÜL.
És ez a korrekt, tisztességes ember augusztusra eljutott odáig, hogy már esze ágában sincs felelősségre vonást emlegetni.
Hát persze, hogy nincs.
Ezt a Fradit tisztességes eszközökkel nem lehet megmenteni. Illetve: akik eddig megpróbálták, nem voltak feltétlenül tisztességtelenek. Legfeljebb ügyetlenek.
Miközben húsz éve politikai kérdés a Fradi, csak titkosszolgálati eszközökkel, avagy legalábbis titokban mertek bármit is tenni érte, mert féltek a mindenkori ellenzéktől, és a közvélemény nem Fradidrukker részétől.
Talán már Kubatov Gábor is rájött: a McCabe-ügy épp olyan színmű, kitaláció volt, mint előtte annyi más. Hitem szerint (ha tévednék, megtépkedem a ruhám), ezt is dr. B. F. szülte, alakította, vezérelte, akiben egy zseniális színműíró veszett el. S aki ráadásul fejlődőképes, hiszen a Dicobe-ügytől jutott el a McCabe-ügyig,ami már sokkal életszerűbb volt, s tulajdonképpen sikerült is megetetni vele az országot. De mintha B. F. a hetvenes-nyolcvanas évek francia sikerfilmjein nőtte volna ki magát, a Szőke férfi felemás cipőben is véresen komolyan kezdődött, ám egy idő után tréfává vált az egész, mert nem lehetett máshogy, csak az élettől, a valóságtól elrugaszkodva megoldást találni. Rossz szót mégsem tudok B. F.-re mondani: a Fradit akarta megmenteni. Abból főzött, amiből ez ügyben lehetett. Ködösítésekkel, mellébeszélésekkel, álcégekkel, álvezérekkel operált, ezeket rakta össze. (Ha egyszer tényleg őszintén beszélne, az egész Sport pluszt a rendelkezésére bocsátanám). Nem sikerült. Nem ő volt a hibás. Ez Magyarországon nem is sikerülhet. Belebu-kott Magyar Ernő, Kelemen Iván, dr. Szabadi Béla, elmenekült Várszegi, egy ország röhögött aztán az egykor szentként tisztelt feltalálón, aki lukas zsebbel 1.2 milliárdot ígért, sőt, még edzőt is cserélt a Fradinál, míg ki nem derült, hogy egy vasa sincs.
És megyünk újra és újra bele ugyanabba az utcába. Mert egyetlen kormány, de immáron egyetlen milliárdos sem meri felvállalni az ország amúgy legjobb reklámhordozóját, a Fradit, a Ferencvárost, az FTC-t. Hogy is mernék: aki eddig felvállalta, mind gáncsot kapott. (Rosszabb esetben cellát).
Mi lehetne még is a megoldás? Ez az egész már annyira el van rontva (és annyira ugrik rá az ellenzék is, amelyik egyébként korábban a leginkább elrontotta), hogy nehéz megmondani. Csak azt tudom, hogy figyelembe kellene venni: akármennyi mellébeszélőt alkalmazunk, akárhány újsággal paktálunk, akárhány vezérszurkolót győzünk meg – ezt mégiscsak őszintébben kellene csinálni. Mert a mellékszereplők előbb-utóbb mind lelepleződnek (vagy beszélnek). Én felvállalnám, ahogy a debreceni stadiont is felvállalták. Vagy legalább egy Garancsit szereznék nekik. Máshogy, higgyék el, nem fog menni.
Bocsák Miklós
Forrás: SPORT plusz XXIII. évf. 34. szám
Vélemény, hozzászólás?