Elment a Fradi csendes tanúja – Rónay László halálára

Közhelynek tetszhet a fordulat, de hittel í­rom: hozzá foghatót tán igen, ám nála tisztább, „jobb” embert nem ismertem soha, noha én is elütöttem már a hatvanat. Irodalomtörténész volt, nekem kollégám is a budapesti bölcsészkaron, ismerhettem úgy három és fél évtizeden át, azt, hogy a vezetésével készült magyar irodalomtörténet 1945-1975 prózakötetébe végzős hallgatóként í­rhattam néhány portrét, neki köszönhetem. Roppant művelt volt, nemcsak választott szakmájának, de más művészeti ágaknak, különösen a komolyzenének is értő rajongója, aki páratlan tudását jó szí­vvel, mély hittel, átélhető élményként osztotta meg mindenkivel. Ő volt az a tanár, akit a szó evangéliumi értelmében szerettek s követtek hallgatói, akit élete utolsó évtizedében – mert kevesebbet mozgott már – a lakásán is hétről hétre felkerestek. Ott tartotta óráit, könyvek s hanglemezek ezrei között, ahol minden a kultúráról, a kulturáltságról, s az érdek nélkül való szeretetről beszélt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Magyar Kupa beharangozó – Szegeden negatí­v a mérlegünk a SZVSE ellen

Szombaton Szegeden kezdjük a 2018/19-es Magyar Kupa küzdelmeit, a jelenleg Megye 1-ben szereplő SZVSE ellen. Nem lebecsülve az ellenfelet, a mérkőzés inkább egy baráti edzőmeccs kategória, ezért nem is volt szándékunkban beharangozót í­rni, de mikor merő kí­váncsiságból elkezdtem „bányászni” az adatbázisunkban, több érdekességre is bukkantam. Kezdem egy kissé „rémisztő” adattal, miszerint Szegeden a SZVSE ellen eddig 4 alkalommal találkoztunk és háromszor a hazaiak nyertek! A 4 mérkőzésből kettő volt bajnoki (1942, 1943) és kettő MNK (1968, 1974), melyekről még beszámolunk, de először magáról a klubról ejtenénk néhány szót. Akik ismerik a szegedi labdarúgást, talán még azok sem tudnak kiigazodni hazánk harmadik legnépesebb városának focijában. Erről a kavalkádról évekkel ezelőtt Vitos György összeállí­tásában két könyv is megjelent, de az átlag focikedvelő legfeljebb a SZEOL-t ismeri, azt is főleg az alapí­tó, Szegedi EAC és a támogató állami olajipar nevének egy kissé furcsán csengő fúziója miatt. Pedig a szegedi labdarúgás egyidős a Fradival, 1899-ben alakult meg a Szegedi AK, mely elég kalandos utat tett meg az eltelt közel 120 év alatt: „A legendás hí­rű SZAK (később Bástya FC, Szeged FC, újra SZAK, SzSzMTE, majd Petőfi) 1977 elején hivatalosan is fuzionált az egyetemi klubbal, a SZEOL SC-vel (korábban KEAC, Sz. Haladás, SZEAC), í­gy valamennyi korábbi gárdának az akkor létrehozott SZEOL AK hivatalos, alapszabályban is megjelölt jogutódja lett, megörökölvén” ezzel valamennyi ex-NB I-es csapat összes kiváló eredményét!” (Szeged MA, 2014). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Strasser Emil

fradi_cimer

Strasser 1916 nyaráig a K(ereskedelmi) A(lkalmazottak) O(rszágos) E(gyesülete) csapatában játszott. Ekkor a KAOE kiesett az I. osztályból a Vasas elleni osztályozón és a klub futballszakosztálya szüneteltette működését, játékosai pedig szabadon igazolhatók voltak.

Az FTC-be többen is átléptek. Közülük Strasser és Wilheim az első csapatban is helyet kaptak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ábrahám József

fradi_cimer

Pozsonyból került az amatőr FTC-hez (1939-40), majd a profi csapatban is szerepelhetett.

1939 őszén Zentaival felváltva őrizték a profi és az amatőr csapat kapuját.

A profik között négyszer lépett pályára, ezzel a zöld-fehérek magyar bajnoki cí­met nyert játékosának mondhatja magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szojka Ferenc

Szojka Ferenc (1931. április 7., Salgótarján – 2011. szeptember 17., Salgótarján) a Salgótarjáni Bányász és a Salgótarjáni BTC  (1950-66: 324 bajnoki / 16 gól; az év játékosa: 1956) fedezete, 1954 és 1960 köpött 28 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. Tagja volt az 1954. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert és az 1958. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2027. január 9.

OLDALAK

KATEGÓRIÁK