Wágner Károly
Közel öt évet szerepelt zöld-fehérben 1920 és 1925 között, de az ifjúsági csapatból felkerült csatár idényenként csak egy-két meccsen jutott szóhoz az első csapatban.
Öt bajnoki fellépésével, két-két ezüst illetve bronzérmes csapat tagja.
Legfontosabb gólját az UTE elleni 1921/22-es kupadöntő megismételt mérkőzésén szerezte. Az Ő góljával hódította el másodszor a kupát az FTC. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Horváth László
Az RTK-ból került a BTC-hez. Ügyes jobbösszekötőnek bizonyult félelmetes lövőkészséggel. Amikor 1924-ben a BTC 4. helyezést ért el bajnokságban, a gólok 70%-át a Káposzta becenevű játékos lőtte.
Bár alig játszott a Fradiban, mégis „híres futballistánk”, ugyanis Horváth II. volt a Ferencváros első profi labdarúgója!
Hogy miért? Íme, a korabeli tájékoztató:
Széles Ferenc
A Bp. Előrétől érkezett csatár egyetlen bajnoki mérkőzésen szerepelt az 1962/63 évi bajnokcsapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Adnan Zukic
A 2011-es FK Sloboda elleni felkészülési találkozón ellenfelünk segített ki Zukic játékával, így egy mérkőzés erejéig kölcsönben szerepelt zöld-fehérben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Új seprű még nem seper
Thomas Doll „közös megegyezéssel” való elküldése felért egy villámcsapással. Nem mintha bárkit is váratlanul ért volna, hiszen népiesen szólva benne volt a levegőben, és még nagyot sem kellett szippantani ahhoz, hogy túl sokat morfondírozzunk rajta. Abban a legtöbb szurkoló egyetértett, hogy ideje volt váltani. Túl hosszú volt a közel öt év. Ha csak a hazai eredményeket nézzük, Doll örökre beírta magát a Fradi történetébe. Bajnoki cím, három Magyar Kupa-, két Szuperkupa- és egy Ligakupa-győzelem került fel Doll adatlapjára. Ehhez jön még 245 mérkőzés, mellyel nagyon előkelő helyen tanyázik a Fradi edzők örökranglistáján. A gond az, hogy ezen a bizonyos adatlapon vannak hiányok. A 147 bajnoki meccs mellé csupán 16 nemzetközi tétmérkőzés párosul – eredmény nélkül. Totál bukta az európai kupaküzdelmek eredménysora, két fordulónál többet nem sikerült mennünk egyik évben sem, pedig a feltételek és főleg a Fradi dicsőséges múltja is megkövetelte volna azt, hogy ne essünk ki olyan csapatok ellen, akiket évtizedekkel előtte még az edzőpályára sem engedtünk volna. Volt pénz, volt paripa, de valami nagyon hiányzott a táncból, és hiába volt jó a zene, a báltermet is szépen feldíszítették, de úgy, ahogy a régi dzsentri világban, a díszletek csak egy ideig tudják eltakarni a rossz előadást. Ebből aztán tényleg nem jöhetett ki más, mint a váltás, melynek időzítésén lehet csóválni a fejet, mert mi van akkor, ha nincs a Paks elleni pontvesztés, és veretlenül vezetjük a bajnokságot. Akkor is elküldik, vagy az új edzőnek tovább kell „bujdokolni” valamelyik szállodában és arra várni, hogy a csapat betlizzen? Mert az Rebrov bemutatásakor kiderült (nem volt túl nagy titok), hogy az EL kiesésünk után már kerestünk edzőt…csak a csapat nyerte az első négy fordulót és az kínos lett volna, hogy egy „menetelő” csapat trénere kerül lapátra. Ennyi a rövid történet, kedden menesztés, szerda délelőtt bemutatás, délután meg már edzés. Szombaton meg bajnoki. Új edző, új elképzelés, új taktika? Vajon látunk néhány cseppet abból a vízsugárból mely reményeink szerint letarolja az NB I-et? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2018.VIII.25. Mezőkövesd – Ferencváros: 0-1

És akkor jött Böde… – és kicsikarta Rebrov első győzelmét
Már letelt a rendes játékidő, amikor Böde Dániel gólja megtörte a jól játszó Kövesdet.
Bár sokáig úgy tűnt, hogy a Mezőkövesd Zsóry pontot szerez a Ferencváros ellen a labdarúgó NB I 6. fordulójában, és mezőnyben egyenrangú ellenfélnek is mutatkozott, amikor már senki sem számított rá, jött Böde, és góljával győzelemhez juttatta a Ferencvárost Szerhij Rebrov első mérkőzésén.
Szerhij Rebrov
Zöld-fehér forgácsok: „Rongylábú” világklasszis
Ha emlékezetem nem csal, Czibor Zoltánt az újpesti pályán, valami kupameccsen láttam először a Fradiban. Alaposan elkalapálták a zöld-fehéreket. Sopánkodva ültünk visszafelé a villamoson, mit akarnak ezekkel a tehetségtelen ifjoncokkal, ennek csak rossz vége lehet. A balszélső Komáromból érkezett. Czibor III-ként szerepelt az összeállításban.
Szóval csüggedezve üldögéltünk a Nyugati pályaudvar felé döcögő járművön. Csak Csanádi Árpád és öccse, Ferenc csevegtek jókedvűen a társaságukban lévő feltűnően csinos hölgyekkel. Az idősebbik fiú, Árpád, gyakran játszott a „nagy” Fradiban, rendszerint középhátvédet (centerhalf volt a becsületes neve), vagy jobbfedezetet, ahogy a szükség kívánta. Úriember volt a pályán, az maradt az életben is, szép karriert futott be sportvezetőként. Méltatlanul hamar hunyt el, síremléke a Farkasréti temetőben látható. Ferenc, az öccse, a tartalékcsapatban játszott, tornatanárom volt a Rákóczi gimnáziumban, és derűs elnézéssel szemlélte ügyetlenkedéseimet.
Jack Tuijp: 35
A holland csatár a 2002/03-as idényben kezdte profi karrierjét szülővárosa csapatában. Pályafutását másfél éves groningeni kitérő kivételével itt töltötte.
A Volendam csapatával a holland élvonalban és a másodosztályban is szerepelt, mindkét helyen vezéregyénisége volt csapatának.
A korábbi holland utánpótlás-válogatott támadó elsősorban góljaival tűnt ki csapatából: három alkalommal a 20 találatos határt is elérte, kétszer át is lépte, ezzel háromszor volt a holland második liga gólkirálya.
2013 nyarán került a Ferencvároshoz. Egy kattintás ide a folytatáshoz....








HOZZÁSZÓLÁSOK