2013.II.6. Fehéroroszország – Magyarország: 1-1
Az első félidőben egyértelműen jobbak voltunk, a második félidő kiegyenlített játékot hozott. Dzsudzsák Balázs lendületesen futballozott, Böde Dániel személyében agresszív újoncot avattunk, Bogdánnak összességében sok dolga nem volt. Az elmúlt tíz évből negyedszer nyitotta 1–1-es döntetlennel a válogatott az évet: 2008-ban a szlovákokkal, 2010-ben az oroszokkal, míg tavaly a bolgárokkal ikszeltünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Nehéz Máté
Majzik Adrián
Simita Gergő
2013.II.6. Ferencváros – MFK Ruzomberok: 3-3
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 2.
„Na akkor menjünk be a Rudashoz ebédelni”
A klinika nővérkéi azt hitték, csodát látnak. Már az is csak egy pillanat műve volt, hogy még a szabadnapon lévőkhöz is eljusson a hír: a kórházban fekszik az egyik legnépszerűbb, s a hölgyek körében mindig is nagy tetszésindexszel rendelkező magyar válogatott futballista, (aki még ráadásul a Fradi játékosa is), holott ezt a szót, hogy „tetszésindex”, 1950-ben természetesen nem ismerte senki.
Az operációja után az akkor már nem lábtörött, ám derékig gipszben fekvő Rudas Feri ágya körül mindenesetre egy csapásra akkora lett a forgalom, hogy a kórház igazgatójának külön pontban kellett szabályoznia a látogatások rendjét.
A közvetlen családtagokon kívül egyszerre csak öten lehettek a szobában, no, de a Fradi-szurkolókon már abban az időben sem lehetett kifogni holmi direktívákkal! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2013.II.2. Pécs – Ferencváros: 1-4 (edzőmérkőzés)
85 éves Springer Miklós
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – 1.
Amikor az álmok összetörnek…
Szerettem volna elkerülni, hogy egy személyes (nagyon is személyes, sőt megkockáztatom: ennél személyesebb már nem nagyon lehetne), élménnyel kezdjem el azt a sorozatot, amely az idén 91 esztendős, minden porcikájában zöld és fehér Rudas Ferenc, hollywoodi filmrendezőért kiáltó életét és futballpályafutását lenne hivatott feldolgozni (feldolgozni a feldolgozhatatlant?…), ám a sors úgy hozta: életünk egy-egy meghatározó eseménye annyira összeér, ami ezt lehetetlenné teszi.
Rudas Ferenc, a velünk élő történelem – ajánló Lakat T. Károly sorozatához
A 20. század bővelkedett a tudományos és a technikai újításokban, sokat fejlődött az egészségügy, a kultúra fantasztikus alkotásokkal lépett a világ elé, de ezt a századot a példátlan méretű háborúk és népirtások is jellemezték. Könnyebb róla filmet készíteni, mint átélni – mondta a híres olasz rendező, Bertolucci, amikor filmre álmodta a huszadik századot. A 21. század elején már kevesen vannak köztünk olyanok, akik végigélték az előző század örömeit és szörnyűségeit. Ők azok, akikkel ha találkozunk és elkezdenek mesélni az életükről, pillanatok alatt úgy érezzük, hogy velünk együtt él a történelem, hogy mi is részesei vagyunk azoknak az éveknek, melyek örökre megváltoztatták a világot. Ahhoz, hogy ezt a megváltozott világot az utókor is érteni tudja, ezeket a „meséket” meg kell őrizni, le kell jegyezni és nem csak a szívünkben, de a pergamenek lapjain is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....









HOZZÁSZÓLÁSOK