Nagy L. naplója: FTC – 1995 Előszó
Naplót írni a legbensőségesebb dolog. A naplóírás – életünk múló eseményeinek számbavétele. A naplóírás ősi és önmagunknak szóló feladvány: meg tudjuk-e őrizni az időt? Olyan, mint virágot préselni, bort érlelni. Ha ma kevés időt rászánsz, később élénkebb képet kapsz belső életed eseményeiről, mintha fényképek százai készültek volna rólad. Nem kétséges, hogy leszámítva azokat az eseteket, amikor eleve a nyilvánosságnak szánják őket, a naplók mindig magukban hordozzák azt a kimondatlan vágyat, hogy egyszer valaki elolvassa, amit leírtak bennük – különben meg sem születnének. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy Fradista naplói
Megint jöttek kopogtattak, na nem úgy mint régen, a mai kor levelének érkezését egy kattanással jelezte a számítógép. Egy kedves felajánlás érkezett 8-10 VHS kazettáról és mellesleg a levél végén megemlít egy naplót:
„Ja és még valami. A BL menetelés évében írtam egy „naplót”, ami … Ha gondoljátok és megtiszteltek megmutatom.”
Egy szerkesztőnek ilyet mondani (üzenni)! Gyors levélváltás, telefonszám csere és rövidesen egy Fradista család otthonában találtam magam, ahol rövid ismerkedés után előkerültek a féltve őrzött kincsek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....






HOZZÁSZÓLÁSOK