Közelmúltunk – 1988 tavasz: egy Limperger gól, amiért érdemes mérkőzésre járni
Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az 1987 őszi forduló befejezésével a Fradi közönsége egy „új dimenzióba” lépett, és megpróbálta az álmait és a vágyait a klub vezetésére plántálni. Nehéz időszak volt, az egész nyolcvanas évek egy lidércnyomással értek fel, és nem is nagyon látszottak az előjelei a fordulatnak. A fociban nem nagyon, de az ország politikai berendezkedésében már olyan szelek kezdtek fújdogálni mely rövid idő alatt elhozták a rendszerváltást.
1988 – Szégyenpad?
1988. január 2., Tel Aviv, MAGYARORSZÁG – ÍRORSZÁG 1-0 (0-0) (Nemzetközi Torna – Utánpótlás (18 évesek) válogatottak mérkőzése)
vezette: Shyner (izraeli)
Góllövők: Fujsz
Magyarország: Szabó L. – Árki, Bánfi, Braun, Czumpf – Belvon, Járfás, Orosz – Kámán, Fujsz, Báder
Csere: Báder h. Varga K.
Szövetségi edző:
(A magyar válogatott nyerte a tornát) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Minden csapatrészében fejlődött a Ferencváros
1988.XII.11. VB selejtező, Málta – Magyarország 2-2
Vasárnap délután Vallettán játszotta az európai VI. csoportban idei második vb-selejtezőjét Magyarország labdarúgó válogatottja Málta legjobbjai ellen. A szombati edzésen könnyebb térdsérülést szenvedett Csuhay József igent mondott Mezey György szövetségi kapitánynak, azaz vállalta a fellépést. A máltai együttesben viszont az előzetesen meghirdetett kezdő tizenegyben két változtatást is eszközölt Horst Heese, a hazaiak nyugatnémet szakvezetője, mert Brincat nem vállalta a játékot, helyette S. Camilleri újoncként lépett pályára. Meglepetés, hogy kimaradt Degiorgio, helyette Gregory kezdte el a játékot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Száz éves az MTK-VM Sportklub
CELTIC – Rhapsody in green
Három testőr Ausztráliában
Könnyek és a 8-as mez
Kidőlt egy szálfa
Elment a Tanár úr
MTI: Szombaton rövid betegség után, életének 69. évében elhunyt dr. Lakat Károly mesteredző , minden idők egyik legnagyobb, legsikeresebb magyar labdarúgó szakembere. A „Tanár úr” edzőként 561 NB I-es labdarúgó mérkőzésen ült a kispadon, többször, mint bárki más. Játékosként kétszer nyert bajnoki aranyérmet a Ferencvárossal, 1945 és 1950 között 13-szor szerepelt a válogatottban. Edzői pályafutásának sikereit szinte lehetetlen felsorolni. Az olimpiai válogatottat 1964-ben Tokióban és 1968-ban Mexikóvárosban vezette győzelemre. A Ferencvárossal edzőként is két bajnoki aranyéremnek részese, 1967-ben és 1968-ban. 1979-80-ban a nagyválogatott szövetségi kapitánya volt. Szakvezetőként a Tatabányánál – itt háromszor is -, az MTK-nál, a Bp. Honvédnál, a Salgótarjánnál, a Volánnál és a DMVSC-nél tevékenykedett. A Tatabányával kétszer nyert Közép-Európa Kupát, bajnoki ezüst- és bronzérmet szerzett. A Volánnal és a Salagótarjánnal másodosztályú bajnokságot nyert. Három éve vonult nyugalomba. Egy kattintás ide a folytatáshoz....






HOZZÁSZÓLÁSOK