Pótz Nagy Árpád
Az apró termetű, lesipuskás játékos hosszú szöktetéseket és gyors kitöréseket alkalmazott. Mindig a leshatáron tartózkodott. A krónikák szerint ő a „lesben állás világrekordere”. A játékvezetők miatta több lesállást ítéltek egy mérkőzésen, mint az összes többi csatár miatt együttvéve.
Az FTC-ben egy bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezzel tagja a zöld-fehérek 1925/26 évi bajnokcsapatának.
Polgári hivatása is alighanem egyedülálló a labdarúgók körében: az Operaház magántáncosa, majd zenekarának tagja és hegedűtanár volt.
(Antal Zoltán és Hoffer József írásainak felhasználásával)
6 hozzászólás a(z) Pótz Nagy Árpád bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Nagypapám -Pótz Nagy Árpád – a BTC-ből került a Fradiba. Amúgy kétszeres Magyar válogatott volt, de az egyes kiadások a másodikat – Osztrák -Magyar – utólag nem ” hivatalosnak minősítették. Én ugyan sajnos nem láttam játszani de édesapám elmondása szerint könnyed, szellemes játékot produkált és nem utolsó sorban gólokat lőtt.
Köszönettel és Tisztelettel
Pótz-Nagy Ágoston
Köszönjük.
Zseniális… hogy és honnan tudtok ilyeneket összeszedni? Tényleg fantasztikus!!! A Real Madrid (vagy a Chelsea, Liverpool, Juventus stb. stb.) szurkolói oldalának szerkesztőinek lövése sem lenne, hogy mi volt a civil foglalkozása annak, aki egyszer (1x!!!) pályára lépett majd 90 éve… Sokszor leírtam, ugyanolyan klasszisok vagytok, mint amilyen a csapatunk volt vagy 70 éven keresztül…HAJRÁ FRADI!!!!
Lacimadár,
Már majdnem mindent megírtak egyszer, többször. Nekünk „csak” annyi a dolgunk, hogy megtaláljuk. Ha meg mégsem írták meg, akkor megírjuk.
Én is el vagyok ájulva egyrészt a hivatásszerű táncos-hegedűs karriertől, másrészt ettől az információgazdagságtól, hogy ez nálatok így megvan. Elismerésem. Hitetlenkedő, de jóleső mosoly, sűrű bólogatással.
A mai labdarògòk bí lví nyozò idônkben jòl esik, ha lí ssuk, hogy a labdarùgòk és olyan „normí lis” emberek voltak mint mi.
Volt hivatí suk, dolgoztak, szòrakoztak, barí tkoztak, összevesztek…
Vagyis emberek voltak, mint mi is.