1945
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 3.
A „Tigris”, aki kibányászta a gyémántokat…
Nemeskotteszói Gallowich Tibor az idők végezetéig beírta magát a magyar szövetségi kapitányok, így értelemszerűen a honi labdarúgás történelmébe.
Már régen nem szerepelt neve előtt a „nemeskotteszói”, nemesi származására utaló előnév, amikor az ország futballjának főtrénereként ő küldte pályára azt a tizenegyet, amely a II. világháború utáni első válogatott mérkőzésen Magyarországot képviselte.
Így aztán, ahogy az 1945. augusztus 19-én az Üllői úton lejátszott Magyarország-Ausztria összecsapás valamennyi résztvevője, értelemszerűen, mint annak a csapatnak a szövetségi kapitánya ő is felsoroltatik minden alkalommal, amikor a magyar futball jelentős szereplőit és állomásait veszik számba az emlékezők.
Divatos kifejezéssel élve (amelynek talán a tartalmát sem értette volna 1945 táján az utca embere, nemhogy a közbeszéd részeként használja) „jókor volt jó helyen”!
Kapitányi munkálkodását azonban igazságtalan és szakszerűtlen lenne a puszta vakszerencse számlájára írni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1945 – Lakat és Mike bemutatkozik, Rudas lövi az első gólt
1945. augusztus 19., Budapest, Üllői út, MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2:0 (2:0)
vezette: Szigeti (magyar)
Góllövő: Rudas, Zsengellér
Magyarország: Csikós (Ferencváros) – Rudas (Ferencváros), Szűcs (Újpest), Bíró (MTK) — Sárosi III. (Ferencváros), Lakat (Ferencváros) — lllovszky (Vasas), Szusza (Újpest), Mike (Ferencváros), Zsengellér (Újpest), Egresi (Kispest)
Szövetségi kapitány: Gallowich Tibor
A második világégés utáni első válogatott mérkőzést az Üllői úton rendezték. Hömpölygött a szurkolók áradata, és végül 40 000 ember zsúfolódott össze. Még a futópályán is szurkolók ültek … Egy kattintás ide a folytatáshoz....