1959

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 10.

lakat-kapitány-2

A „kőbe vésett” Ezüstcsapat, amely vb- döntőt érdemelt volna…

1959. június 28-án a Népstadionban a magyar válogatott (75 000 néző), ahogy akkoriban fogalmazták: nemzetek közötti, barátságos mérkőzésen 3:2-re legyőzte Svédország legjobbjait.

Egyetlen nap hí­ján pontosan egy évvel jártunk az 1958-as világbajnokság döntője után, ahol a svédek 5:2-re kikaptak ugyan a toronymagasan a mezőny fölé emelkedő braziloktól, a Hamrin, Gren, Liedholm és Skoglund fémjelezte kék-sárgáktól a döntőbe jutás ténye (saját szurkolóik, és a világ futballtársadalma előtt) majdhogynem felért annyival, mintha megnyerték volna a világjátékot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1959 – Albert cí­meres mezben

Albert Flórián

Albert Flórián

1959. január 1. Tunisz, MAGYARORSZÁG B-TUNISZ 3:0 (B válogatott mérkőzése)
Góllövők: Tichy(2), Göröcs
Magyarország: Török (U. Dózsa) – Rajna (U. Dózsa), Sipos (MTK), Novák (Haladás) – Szojka (SBTC), Kovács III. (MTK) – Bukovi (MTK), Göröcs (U. Dózsa), Tichy (Honvéd), Pál (Csepel), Gerencsér (BVSC)
Csere: Kisuczky (Csepel) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1959.X.11. Jugoszlávia – Magyarország 2:4

Egységesebb volt a magyar csapat

Magyarország B — Jugoszlávia B 4:0 (2:0)

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
KATEGÓRIÁK