1973

„Ó kapitány…kapitányom!…” – 16.

lakat-kapitány-2

A munka kapitánya egy döntetlenbe bukott bele…

Illovszky Rudolf nagyon közel állt ahhoz, hogy szövetségi kapitányként olyan eredményt érjen el a magyar válogatottal, amilyet korábban soha senki.

Talán csak egy 11-esnyire volt attól, hogy Eb-döntőt játszhasson!

Igaz, azt is kevesen gondolták volna, hogy az 1972-es Eb-finálés részvétellel mind a mai napig ő lesz az utolsó mohikán. Azóta nemhogy a legjobb négy közé (történetünk idején még négy csapat játszott a döntő szakaszban, ez 1976-ban is í­gy maradt, utána előbb nyolcra, később 16-ra emelkedett a végjátékban szereplők száma, mí­gnem eljutottunk odáig, hogy mostanában éppen egy 24-es létszámú Eb-n való részvételért ví­vjuk a selejtezőket) képtelenek vagyunk kijutni, hanem távol maradtunk (még leí­rni is megrázó) tí­z kontinensviadalról, amelyhez hasonlóval voltaképpen csak a földrész futballtörpéi „dicsekedhetnek”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

1973 – Nyeretlenül

1973. március 1., Szeged, MAGYARORSZÁG IFJ. – LENGYELORSZÁG IFJ. 2:1 (Ifjúsági válogatottak mérkőzése)
Góllövők: Jankovics, Szabó F.
Magyarország: Rabcsák — Végh, Varga, Lakatos, B. Kovács — Lazsányi, Töröcsik, Ádám — Szabó F., Nyilasi (FTC), Pogány
Csere: Jankovics, Szeghalmi, Takács Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
KATEGÓRIÁK