1983
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 30.
Öt kapott góllal kezdte, hattal végezte, de közben mégis futball-történelmet írt…
Nem hiszem, hogy akár a magyar futball legmegátalkodottabb ellenzői (vagy éppen ellenségei) vitatnák: utoljára 1984 ősze és 1986 nyarának legeleje között érezte magát a fellegek fölött mindenki, akit nálunk érdekel a futball, márpedig azoknak a számát akkoriban még több millióban rögzítették az erre szakosodott sportstatisztikusok!
A magyar labdarúgásban (talán egy kézen megszámlálható módon) ez a kapitányváltás csendben, békében, hogy azt ne mondjam a teljes barátság jegyében zajlott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
„Ó kapitány…kapitányom!…” – 26.
Amikor egyszerre két kapitányunk is volt, csak a válogatottat kerestük nagyítóval…
Az egyáltalán nem volt a véletlen műve (igazságtalannak meg végképp nem lehetett mondani), hogy az 1982-es spanyolországi világbajnokság után Mészöly Kálmán megőrizte szövetségi kapitányi pozícióját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1983 – EB selejtezők
Jancsika Károly
1983. március 23., Veliko Tirnovo, BULGÁRIA – MAGYARORSZÁG 1-1 (Olimpiai selejtező – Olimpiai válogatottak mérkőzése)
Góllövők: Kiss S.
Magyarország: Kovács L. (Rába ETO) – Paróczai (Bp. Honvéd), Kőhalmi (Békéscsaba), Kardos (Ú. Dózsa), Gálhidi (Csepel) – Kelemen G. (Csepel), Kurucz (Békéscsaba), Nagy A. (Bp. Honvéd), Borsó (MTK) – Kiss S. (Ú. Dózsa), Szokolai (FTC)
Csere: Kisznyér (Ú. Dózsa)
Szövetségi kapitány: Mezey György Egy kattintás ide a folytatáshoz....
