A régi krónikák szerint a „legszőkébb magyar labdarúgó”, ügyes, gyors, különösen a helyzetek kihasználásában jeleskedő csatár volt. Az első világháború után sokáig élt hadifogságban. Emiatt elég későn, majdnem 30 esztendősen került az élvonalba.

Sokat í­gérő igazolásnak látszott (ő volt az első gólkirály a másodosztályú profi ligában az 1926–27-es idényben lőtt 25 góljával!), első bajnoki meccsén mindjárt góllal mutatkozott be (Debrecen), de azután Turay kiszorí­totta a csapatból. 1927 júliusában a romániai túrán kétszer is mesterhármast ért el, majd a válogatottba is bekerült.

Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →