VVK győzelem Torinóban, a többi „ujjgyakorlat”…

1965 olyan év volt a Ferencváros történetében, hogyha ezt a fejezetet az első betűtől az utolsóig csak a mérkőzések párosí­tásának, eredményeinek, helyszí­neinek, játékvezetőinek, góllövőinek felsorolására szánnám (az összeállí­tások már nem férnének el), akkor itt most következne egy oldalnyi adathalmaz, majd az, hogy: (Következik: 1966, az angliai világbajnokság éve!).

Pedig, sem Európa-bajnokság, sem világbajnokság nem volt abban az esztendőben.

Az ilyen évet a csend évének szokták nevezni a futball világban.

A tizenkét hónap nem hoz bajnoki cí­met a Fradinak, nincs Aranylabda, nem „kell” a Világ-válogatottban szerepelni, mégis mai fejjel szinte felfoghatatlan, amin Albert Flórián keresztülmegy, és még inkább az, amit teljesí­t! Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

„A Flóri gyerek… Tudjátok, akiről az Albert kekszet elnevezték!”

A dorogi drámán gyorsan túl kellett tennie magát a Fradi szurkolóinak és játékosainak, mert a hatvanas évek közepén nem olyan idők jártak a magyar labdarúgásra, amelyek a sebek nyalogatására, az önsajnálatra sok időt hagytak volna.

1964 (a tokiói olimpia éve) egészen rendhagyó módon kezdődik az NB I-es futballisták számára. Az MLSZ először rendel el úgynevezett központi alapozást, amelynek lényege, hogy egymást váltva 7-7 csapat költözik le a tatai edzőtáborba, hogy ott, ha külön-külön is tréningezve, de mégis együtt, egymás szeme láttára készüljön fel a bajnokságra.

(Esténként kultúrprogram is van, premier filmeket visznek a táborba, az egyik este a Ranódy László rendezte Pacsirta van műsoron, Páger Antallal, Tolnay Klárival, Nagy Annával, Latinovits Zoltánnal, Törőcsik Marival a főbb szerepekben.)

A Fradinak talán azóta is minden év elején Tatára kéne utaznia, mert az akkori felkészülés olyan jól sikerül, hogy az első tí­z meccsből tí­zet megnyernek! Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Filmbe illő futballcsodák Dorogon és a Május 1-ben

1963. november 27-én, Dorogon néhány perccel a mérkőzés és egyben a félidényes bajnokság befejezése előtt a Fradi 1:1-re állt és sok oka volt arra, hogy bajnoknak érezze magát.

Hogy végül hogyan sikerült a bajnoki záró tabella harmadik (…) helyére letornázniuk magukat, arról még ma is krimibe illő történeteket mesélnek a résztvevők, (s mint az ilyen esetekben szinte mindig) mindenki másként emlékszik a bajnokságfordí­tó pillanatokra.

Mesébe illő szerencse, hogy a mérkőzésről az utókor számára megmaradt egy néhány perces felvétel, amelyen a klub történetének egyik legdrámaibb bajnoki hajrája, a kor technikai szí­nvonalán persze, de nyomon követhető. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Bársonyos boldogság, Latisev dacára…

…szóval, 1:1-re állunk a chilei világbajnokságon Anglia ellen, tizenöt perc van hátra, amikor Albert megiramodik a balszélen. De annyira a balszélen ám (az ő esetében szükséges a helyhatározó nyomatékosí­tása), hogy a bal lábával talán még az oldalvonalat is taposta.

Vagy fél évszázaddal később Sándor Csikar azt mondta, éjjelente még mindig arra riad fel néha, hogy az angolok ötösön belül, teljesen üresen állva azt várja, hogy Flóri az alapvonalról középre gurí­tson, ő pedig ne hibázza el az elhibázhatatlant.

A csodás Csikarnak nem volt lehetősége a hibázásra. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Feküdt ott mindenki, aki angol…

1960. május 22-én Chilét minden idők legnagyobb földrengése rázta meg. A műszerek 9.5-ös erősségű rengést mértek, amelyet azóta is a legnagyobb katasztrófaként tart számon a vonatkozó szakirodalom.

Túl a chileiek által átélt borzalmakon ezúttal a világ legtávolabbi pontjain sem merülhetett ki a tragédia a puszta, vagy éppen a nagyon is mély sajnálkozás szintjén, hiszen a világ ekkor már nagyon is Chilére figyelt.

A földrengés napjától számí­tva két év és nyolc nap volt hátra a világbajnokság nyitómérkőzéséig, amely Uruguay és Kolumbia válogatottjaira várt a dél-amerikai ország Arica nevű városában. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Annyi gólt rúgott, ahány különvonat indult Dorogra

Az NSZK elleni győzelem, s benne az Albert-féle álomgól egyszer és mindenkorra lezárja azt a vitát, hogy akár a Ferencvárosnak, akár a válogatottnak lehet e más a középcsatára az elkövetkezendő évtizedekben, mint az Üllői úti zöldek 1960 elejére már konkrét sztárstátusba emelkedett centere.

A sztár szó használatától ugyan úgy rettegett a kor sajtója, ahogy Flóritól reszkettek a bekkek (talán az operettprimadonna, Honthy Hanna volt az egyetlen, akinek emlí­tésekor egyszer- egyszer használták a mára kí­méletlenül lejáratott, agyonkoptatott, jelentéstartalmától tökéletesen megfosztott kifejezést), pedig „hollywoodi í­z” ide, „nyugati fertő” oda, ha valaki, akkor ő valóban a kor legfénylőbb csillagai közé futballozta magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Feküdt ott mindenki, aki német…

Ha bárki netán azt hiszi, hogy ha valaki 17 évesen és 47 naposan bemutatkozik a legnépszerűbb magyar futball csapatban, s ott élete első NB I-es bajnoki meccsén a három gólból kettőt ő rúg, akkor a továbbiakban már csak azt kell megkérdeznie az edzőjétől, hogy hány órakor kezdődik a következő meccs, akkor az nagyot téved.

A Diósgyőr elleni szenzációs premier után a következő fordulóban, Győrben ugyan újra Albert Flórián a Fradi centere (nyernek 1:0-ra, de a gólt nem ő rúgja), harmadik meccsén, Tatabányán egyenesen 5:0-ra kapnak ki, ami azért valljuk be meglehetősen nagy dráma egy Ferencváros életében, ám ezt megússza. Nem úgy a következő fordulót, amikor a BVSC (…) nyer ellenük 3:1-re.

A szégyen akkora (két vereség, 1:8-as gólaránnyal), ami a Fradi szintjén már-már kezelhetetlen. Tátrai edző kezelésbe is kezd, Albertet kihagyja és egészen a következő esztendő tavaszi rajtjáig nem is állí­tja a csapatba többé. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Két gól a Diósgyőrnek, s a nép már zsenit kiált!

1958 koronás esztendő volt Albert Flórián életében.

A januárt ugyan még „csak” az ifi válogatottban kezdi, ám a Képes Sport már az ő fotójával illusztrálja a luxemburgi UEFA tornára készülő csapat előkészületi mérkőzését: Ifjúsági válogatott – Bp. Petőfi 6:2.

A képaláí­rás: „Albert sokszor meglepő eleganciával csapta be ellenfeleit…”.

A mondat önmagáért beszél: akkoriban még meglepő volt, hogy a Fradi ifi centere elegánsan futballozik.

Később évtizedeken át védjegyévé vált ez a bizonyos elegancia, ami adódott magasságából, testtartásából, még a futball közben is nyugodtan arisztokratikusnak mondható megjelenéséből és mozgásából.

Soha nem volt elesett, nem volt törődött, nem volt magába roskadt, nem látszottak rajta belső kí­nok és gyötrődések. Az a nagy igazság, hogy már ifi korában is „császári” stí­lusban futballozott.

Voltak, akik ezt pökhendi stí­lusnak tartották. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

A „hátsó földesen” csillag születik…

Ha nincs a Füles Jóska, akkor a magyar futball ma szegényebb lenne egy Aranylabdással!

De Füles Jóska szerencsére volt, mi több az akkoriban már Hercegszántóról Budapestre költözött Albert család Flórián nevű fiú gyermekének legszűkebb baráti köréhez tartozott.

Ő volt az, aki egy szép napon lecipelte magával Flórit a Fradi pályára, ahol a kölyök-csapatok edzői tartottak „triált” (akkoriban még í­gy nevezték a játékos-toborzót), nem volt könnyű a megjelent 200-250 srác közül kitűnni, kiváltképp úgy, hogy tí­z-tizenöt percenként cserélték egymást a komplett csapatok.

Könnyen elképzelheti bárki, hogy a Flóri-gyereknek mit kellett alakí­tania ahhoz, hogy a rá jutó néhány perc végén a Fradi kölykök akkori atyamestere Száger Misi bácsi azonnal szólt neki, el ne tűnjön a nagy kavarodásban, sőt holnap délután 4-kor jelentkezzen itt a pályán egy fényképpel a kezében, mert leigazolják, a játékengedélyt jelentő könyvecskéhez pedig elengedhetetlen szükség van egy igazolvány képre.

Az Albert család ekkor már Budapesten élt. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Hercegszántó beí­rja magát a futballtörténelembe

1941. szeptember 15-e (egy hétfői nap) nem sokban különbözött a többi naptól Hercegszántó lakóinak életében.

A szerb határtól egy erősebb szabadrúgásnyira lévő falu férfi lakosságának jelentős részét magával rántotta a világháború, a németek éppen Kijevet támadták, már túl voltunk Kassa bombázásán, Magyarországon a Bárdossy kormány volt hatalmon, Pesten Kalmár László új filmjére, a Szűts Mara házasságára özönlött a nép.

Hercegszántón csak az Albert család életében volt ünnep ez a nap.

Fiúk született, aki a keresztségben a Flórián nevet kapta. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →