Lyka Antal
Az energikus, jól képzett, küzdőképes és megbízható „Totó” a védelemben maradéktalanul helytállt. A támadásokat is megfelelően segítette. Kisebb gyorsaságát jó helyezkedéssel igyekezett pótolni. Edzőként idehaza és külföldön is eredményesen működött.
Játékosként háromszoros bajnok, háromszoros kupagyőztes, az 1928 évi KK győztes csapat tagja, aki edzőként sem adta alább: kupagyőztes és bajnokcsapat került ki a kezei alól.
1921-ben került az FTC-hez, pályafutását az zöld-fehérek ifjúsági csapataiban kezdte, és már 17 évesen bemutatkozott az első csapatban egy UTE elleni Húsvéti torna meccsen.
Bajnoki bemutatkozása már 1926 őszére esett, azaz a profi korszak újonca volt a „kis Totó”. Becenevét bátyjától örökölte, aki sokat „totojázott” a labdával, így lett belőle kis Totó…
Állnak(balról): Takács I., Amsel, Hungler II. Elől: Lyka II., Bukovi, Obitz
Mivel kezdetben nem tudott a csapatban gyökeret verni, fél évre a Somogyhoz kölcsön adták. A Fradi egyiptomi, majd dél-amerikai túrája idején végleg bejátszotta magát a Fradi világhírű gárdájába.
Olyan társakkal szerepelt a fedezetsorban, mint Bukovi és Obitz, majd Furmann és Berkessy, később Sárosi és Lázár.
Lyka Antal jubilál: immár 10 esztendeje játszik a Fradiban. Ott kezdte és ott is akarja végezni. De nem egyhamar. 1921-ben került az FTC-hez, ahol természetesen először az ifjúsági csapatban játszott, majd az amatőr első csapat tagja lett. Onnan szerződtette le a profi Ferencváros. 1927-ben kölcsönadták egy fél évre a Somogynak, de visszakerülése óta jóformán állandóan tagja az első csapatnak. Játszott jobb- és balhalfot, ahogy a szükség kívánta. Már hosszabb ideje azonban jobbfedezet. Azt mondja, hogy itt érzi a legjobban magát. Azt mondja, hogy ő most is amatőr játékos, mert szívből és kedvtelésből játszik. Hogy pénzt is kap érte? Annyi baj legyen, azért mégis kedvtelésből játszik. Az a kis pénz azért jólesik, szó se róla, hiszen az angol női szabóság ma nem virágzik túlságosan. Hogy mennyire testestől-lelkestől ferencvárosi, mi sem mutatja jobban, minthogy arra a játékra a legbüszkébb, amikor az ifi FTC 13:0-ra megverte az ifi MTK-t, amelyet pedig akkor Jimmy Hogan trenírozott!
(Sporthírlap, 1931. augusztus)
*
Az 1938/39-es idényben még a csepelieknél játszott rövid ideig, majd 1942 kora őszén Tóth Potya István (aki ekkor a klub sportigazgatója volt) mellett edzősködni kezdett. Az idény végén kupagyőzelemmel zárt a bajnokságban bronzérmes csapat. 1948-ban visszatért és ekkor aratta legnagyobb edzői sikerét, a legendás 1948/49-es bajnokcsapatnak ő volt a mestere.
Több magyar csapatnál is megfordult (Budafok, BSZKRT, Csepel, Ózd, DVSC, Veszprém, Kecskemét). Öt évet dolgozott Jugoszláviában a Vojvodina és a Vardar Skopje csapatainál, utóbbi együttessel 1961-ben kupát is nyert.
(Nagy Béla, Antal Zoltán, Hoffer József és Hegyi Tamás írásainak felhasználásával)
3 hozzászólás a(z) Lyka Antal bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
De jó hogy véletlenül rátaláltam erre az oldalra! Lyka Antal és Lyka János az anyai nagymamám, Lyka Hedvig testvérei voltak, sajnos én már nem ismerhettem őket. Csak a nagymamám által gyűjtött relikviák, újságkivágások maradtak rám. Én azt gondoltam, hogy az Antal-ból származik a Totó becenév, hiszen, ha a „totjázás”-t a szavak általánosan elfogadott értelmében olvassuk, az nem túlzottan pozitív, és azt gondolom, hogy nem adott volna lehetőséget Totó I. számára, hogy a legjobbakkal együtt játsszon. Azonban örömmel olvasok az oldalon róluk a jövőben is minden információt! Köszönettel a szívmelengető, pozitív véleményért és hozzászólásokért!
Egyetértek Lacimadárral. Nálam a három abszolút csúcs, bár nyilván szubjektív, a ’32-es 100 %-os bajnokság, a ’49-es 140 gólos csapat és ’65, a VVK-siker (KEK-döntőt, BL-t stb. nem degradálva, de összevetve a magyar foci nimbuszát is az elért eredmények időpontjában is). Ebből a három hegyoromból Lyka az első kettőre is felkaptatott, előbb mint játékos, aztán mint edző. Nagy főhajtással tartozunk itt és most, uraim. (A másik hasonló kvalitás – megint nem más nagy játékosaink és trénereink ellen! – Mészáros Dodó bácsi, mint ’49-es játékos és ’65-ös edző).
Ő is egy Fradista legenda volt, emlékezzünk rá egy percre, aki befért a 100 %-os bajnokcsapatba( a világ akkori egyik legjobb csapatába) azután edzőként a világ (akkori) egyik legjobb csapatát edzette… nos, az tudott valamit! Kedves fiatal (50 év alatti) barátaim! Ő volt az akkori Pep Guardiola, ez így mond valamit?