Az Aranycsapat elfeledett legendái
Tóth II József és Várhidi Pál élete
Buzánszky Jenő elhunytával az Aranycsapat utolsó még élő tagja is eltávozott közülünk, így az Aranycsapat már csak az égi futballpályákon ejti ámulatba a közönséget – írták és hangoztatták a média képviselői az Aranycsapat jobbhátvédjének 2015. január 11-én bekövetkezett halála után.
Való igaz, hogy a Londonban világraszóló győzelmet aratott, legendás Aranycsapatunk klasszikus tizenegyének utolsó képviselője is befejezte földi pályafutását. Viszont még ketten élnek azok közül, akik az ötvenes évek utolsó nagy futballsikerének részesei lehettek, akik tagjai voltak a Svájcban világbajnoki ezüstérmet szerzett válogatott keretének.
Tóth II József és Várhidi Pál évekig együtt készült a köztudatban Aranycsapatként emlegetett tizeneggyel, csak apró nüanszokon múlott, hogy őket nem emlegetik a „Mágikus Magyarok” között. Bár szűkebb környezetükben mindkettőjüket nagy tisztelet övezi, de mégsem kapták meg azt a megbecsülést az elmúlt évtizedekben, mint a többi csapattag, amit egyébként ők is kiérdemeltek.
A könyv a két elfeledett legenda előtt tiszteleg, bepillantást enged abba a korba, amikor még rang volt futballistának lenni Magyarországon.
Gál László negyedik önálló kötetéhez, mely az Aposztróf Kiadó gondozásában jelent meg, dr. Fenyvesi Máté, a Ferencváros 76-szoros válogatott labdarúgója, az Aranycsapat tagja írt AJÁNLÁST.
Gratulálok a könyvhöz, nagyon fontos alkotás, nekem is hiányérzetet jelentett, hogy nem figyelünk azokra, akik pedig ugyanott és ugyanakkor jelen voltak azok között, akik által örök legenda született. Isten éltesse a két kisöreget, még ha Pali bácsiról legutóbb már nem is érkeztek jó hírek, Bozsi bácsit pedig érezhetően és érthetően frusztrálja mindez.