Gál László
Könyvajánló: Hatan a mágikus csapatból
Az Aranycsapat szó hallatán szinte mindenki az ötvenes évek varázslatos tudású válogatottjára gondol, akiket a világ minden részén csak Mágikus Magyarok néven emlegetnek. A hiánypótló kötet hat „mágikus” labdarúgó életét mutatja be. Közös bennük, hogy mindannyian Vas megyéből indultak, de pályafutásuk másutt, neves klubcsapatokban teljesedett ki. Egyikük állandó Aranycsapat-tagnak számított, de van, aki mindössze egy alkalommal ölthette magára a válogatott mezét. Azonban ne feledjük, hogy abba a ragyogó csapatba egy alkalommal is megtiszteltetés volt bekerülni, hiszen akkoriban a magyar B- és C-válogatott is a világ bármely együttese ellen esélyesként lépett volna pályára.
Kikről szól a könyv?
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
ÖTKARIKÁS FUTBALLTORNÁK
Az Aranycsapat elfeledett legendái
Tóth II József és Várhidi Pál élete
Buzánszky Jenő elhunytával az Aranycsapat utolsó még élő tagja is eltávozott közülünk, így az Aranycsapat már csak az égi futballpályákon ejti ámulatba a közönséget – írták és hangoztatták a média képviselői az Aranycsapat jobbhátvédjének 2015. január 11-én bekövetkezett halála után.
Való igaz, hogy a Londonban világraszóló győzelmet aratott, legendás Aranycsapatunk klasszikus tizenegyének utolsó képviselője is befejezte földi pályafutását. Viszont még ketten élnek azok közül, akik az ötvenes évek utolsó nagy futballsikerének részesei lehettek, akik tagjai voltak a Svájcban világbajnoki ezüstérmet szerzett válogatott keretének.
Tóth II József és Várhidi Pál évekig együtt készült a köztudatban Aranycsapatként emlegetett tizeneggyel, csak apró nüanszokon múlott, hogy őket nem emlegetik a „Mágikus Magyarok” között. Bár szűkebb környezetükben mindkettőjüket nagy tisztelet övezi, de mégsem kapták meg azt a megbecsülést az elmúlt évtizedekben, mint a többi csapattag, amit egyébként ők is kiérdemeltek. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Montevideótól Johannesburgig – Érdekességek a futball vb-k világából
A 2010 nyarán, Dél-Afrikában megrendezett labdarúgó-világbajnokság már 19. volt a sorban. Nyolcvan évvel ezelőtt Uruguayban dörrent el a startpisztoly, azóta íródik a világ legnépszerűbb játékának sikertörténete. Felejthetetlen mérkőzések, csodálatos labdaművészek, számtalan érdekes történet, diadalok és bukások, tévedések és csalások elevenednek meg ebben a kötetben. A szerző górcső alá helyezi az eddigi focitornákat és azok főszereplőit – labdarúgókat, edzőket és játékvezetőket. Statisztikai adatok keverednek soha nem hallott sztorikkal, rekordok és csúcsok között szemezgethetnek a futball szerelmesei.
Büszkék lehetünk a régmúlt magyarjaira, akik még maguk írták a világbajnokságok történetét, nem is akármilyen eredménnyel. A legtöbb gólt egy tornán az Aranycsapat szerezte, Kocsis Sándor tiszteletet parancsoló gólátlaggal lett vb-gólkirály, Albert Flóriánt a chilei torna legnagyobb felfedezettjeként tartják számon, a vb-história leggyorsabb mesterhármasát Kiss László szerezte – ráadásul csereként.
A férfiak mellett – a korábbi tiltó rendelkezés és akadályoztatás ellenére – már a nők számára is rendeznek világbajnoki tornákat. Ezekről is olvashatunk áttekintést a kötet egyik fejezetében. Amellett, hogy rengeteg információval gazdagodhat az olvasó, újra átélheti a mérkőzések varázslatos hangulatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vasi olimpikonok
Játékoskeret és szakmai stáb – 1999/2000
A „táborparancsnok” emlékei…
Játékoskeret és szakmai stáb – 1998/99
„Szóval, ez fantasztikus”
Játékoskeret és szakmai stáb – 1997/98
