Alberttól – Zsiborásig

Jakab László

Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. Az 1935/36-os bajnoki pontvadászatban 37 találattal lett gólkirály az amatőrök között.

A profiknál sem vallott szégyent, 102 meccsen 78 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számí­tott. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt ötször mesterhármasra is futotta! (1938-ban a Zugló és a Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés, a Lampart és a Gamma ellen) Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Nyilas Elek: 55

Nyilas Elek

Újpesten focizott, de szurkolni az Üllői útra járt. Az FTC 70. születésnapján, azaz 1969. május 3-án született a Ferencváros válogatott középpályása.

A Vác csapatában mutatkozott be az első osztályban 22 évesen, 1991 őszén. Négy NB I-es szezont húzott le a Duna partján, mely közül a legsikeresebb az 1993/94-es bajnoki évad volt: a váci csapat története során először nyert bajnoki cí­met. Csank János csapatának egyik alapembere volt a vékony, technikás középpályás. Nyilas 29 meccsen 7 gólt lőtt a bajnokcsapatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Csajka Sándor

Ha elfelejt beállni a kapuba védeni, bajt csinál, mert nincs ott; ha meg beáll, akkor az a baj, hogy ott van. Tegnap is az első gól után, amikor a Franzstadt úgy támadott, beeresztett egy guruló labdát. Mély csend követte a szomorú eseményt, amelyet csak egy zöld-fehér hadseregbeli sóhajtása tört meg, mondván: Hogy lehet ilyen lyukas Csajkát használni?

(Sporthí­rlap, 1921)

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Fodor Imre

Fodor Imre

Az aprótermetű, ámde csupaszí­v jobbszélső í­zig-vérig fradista családból származott, jómaga azonban az Újpesttel szimpatizált.

Már egészen kiskorában kitűnt, mennyire ügyesen bánik a labdával. Az édesapja akkor a KSI-be akarta elvinni, végül kilencesztendősen az MTK-VM játékosa lett. (Egyik edzője mondta is, hogy akkor lettek volna igaziak az MTK kölyökmeccsei, ha Fodor kap egy külön labdát.) Választása jö döntésnek bizonyult, mert mindössze 16 évesen már az NB I-ben futballozot. Mezey György csereként szerepeltette a Salgótarján ellen 4-0-ra megnyert bajnokin, ahol majdnem gólt is szerzett, a kapufát találta el. Állandó csapattag Sárosi László edzősködésének idején lett a másodosztályban.

Cselezett és vágtatott a védők nagy bánatára, s olykor valóban feltartóztathatatlannak tűnt. Foci egyre népszerűbb lett, rajongtak érte a szurkolók, s bizony nagy volt az elkeseredés a kék-fehérek háza táján, amikor a korszak sikercsapatához, a Bp. Honvédhoz került.

Kispesten is a közönség kedvencévé vált, bajnoki cí­meket, magyar kupát nyert. Meghatározó játékosként kezelték. Innen lett válogatott is. Akkor már a pálya közepén irányí­tóként számí­tottak rá, de onnan is tovább ment, Siófokra igazolt.

A Balaton-partra került német klubtulajdonos paradicsomi állapotokat teremtett, és alaposan megerősí­tette a helyi Bányászt. Fodor mellett ott játszott Fischer Pál és Gregor József és még több remek futballista. A nagy áttörés nem sikerült, a siófokiak nem nyertek bajnoki cí­met, a német üzletember elköszönt, a pénz elfogyott, a sztárok szétszéledtek.

1992 tavaszán Nyilasi Tibor hí­vására Ferencvároshoz szerződött. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Henni Géza

Henni GézaA jó alakú, nyúlánk játékos adottságai és képességei alapján a legjobb magyar kapusok méltó utódjának mutatkozott. Könnyed, villámgyors mozgása, ruganyossága (ha szaltózott, lábával a felső kapufát is elérte), kitűnő reflexei, labdabiztonsága és bátorsága vetélytársai fölé emelték Grosics Gyula feltűnéséig. Hajlamos volt azonban pózolásra, ami gyakran hibák forrásává vált.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Sós Károly

sos-karoly-31925 és 1927 között a Ferencváros játékosa volt, de az első csapatban nem játszott. Játékos pályafutásának állomásai: Vasas, Nemzeti, Attila. Külföldön az FC Saint Malo, Olimpique Ales, FC Bern, Banska Bystrica csapataiban fordult meg.

1938-ban hazatért a Gammába, ahol pályafutása végén már játékosedzőként ténykedett.

Edzői pályafutásának következő állomásai: Haladás, Újpest, Haladás, SBTC, Dorogi Tárna.

Deák Ferenc távozása után, 1953-ban ült le a Bp. Kinizsi kispadjára. Négy szezonon át volt a nevétől és szí­neitől is megfosztott Ferencváros vezetőedzője. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kertész Tamás

Jó fizikumú, lendületes, gyors szélső volt. Lendületesen futott el a szélen, majd jól adott be. Erőteljes lövéseivel és pontos fejeseivel a kapura is veszélyt jelentett.

A Bp. Lokomotí­vból, a Szőnyi útról 23 évesen került a korabeli Kinizsibe. A válogatók figyelmét is felkeltette és 1955-ben (ez volt a legjobb éve) kétszer is bekerült az aranycsapatba. Mind a két alkalommal győztes csapat tagja volt.

Először Prágában játszott egy fantasztikus csatársorban: Kertész, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. Itt 3-1-re nyert a magyar gárda.

Két héttel később, a Népstadionban rendezték a 100. magyar-osztrák mérkőzést és Kertész ezúttal is a kezdőcsapat tagja volt. Az Üllői útról egyedül… A sporttörténeti találkozón is magyar siker született (6-1) és jobbszélsőnk ezúttal is remekelt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Megyesi István

Megyesi István

Tizenöt évesen balszélsőt játszott az NB III-as Békéscsabai VTSK-ban, olyan társakkal, mint a később újpesti Tóth András és Nagy László továbbá a Vasasba kerülő Müller Sándor. Innen került 18 évesen a Fradihoz. Rögtön az első csapat edzéseit látogatta, aztán fél éves katonaság következett a Flotillánál. Innen szerette volna leigazolni a Honvéd. Megyesi azonban nem í­rta alá az átigazolási lapot.

1967-től a Fradi-pályán élt Juhász Pistával és Horváth Apival együtt. Szó szerint lehet venni, hiszen évekig a klubház padlásszobájában, a Villa Negrában lakott … Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK