Alberttól – Zsiborásig
Guba Balázs
Egykori ifi válogatott, korosztályos bajnokságot nyert csatárunk 1948 és 1952 között szerepelt a Ferencváros első csapatában.
Az 1949/50 évi ezüstérmes gárdában öt mérkőzésen lépett pályára és egy gólt szerzett. 1950 őszén a félidényes bajnokságban ötször is eredményes volt (ezzel Mészáros Józseffel együtt házi gólkirály) tucatnyi bajnoki mérkőzésén.
Utolsó bajnokiját, következő csapata, a Csepeli Vasas ellen játszotta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kocsis György
Már gyermekként egy nagy jegenyefáról figyelte a találkozókat az Üllői úti pályán.
Egy kicsit később, már futballistaként került a Ferencváros kötelékébe egy kis csapatból, a pesterzsébeti EMTK-ból.
Dékány Pofi helyére érkezett és három éven át megbontathatatlan párost alkottak Vilezsál Oszkárral a fedezetsorban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Urbancsik Gábor
Játékosként az 1928/29 évi Hungária bajnokcsapatában egy alkalommal lépett pályára, később játszott a Vasasban is.
A Fradinak háromszor is az edzője volt: Az 1945/46-os idényben az alapszakasz Nyugati csoportját nyerték meg a zöld-fehérek, majd a rájátszás után csak 5. helyen végzett a csapat. Az új edző Dimény Lajos lett, Urbancsik a labdarúgó szakosztály igazgatójaként dolgozott tovább.
1947 őszén a lemondott Opatától vette át az irányítást az őszi idényre, majd adta át a munkát Lyka Antalnak.
1951-ben a 6. helyre vezette a Kinizsire „keresztelt” Ferencvárosiakat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hungler József
A legidősebb Hungler fiú csak töredékét produkálta a futballpályán, mint János öccse.
Hungler I. 1920 és 1924 között szerepelt az FTC-ben. Pályafutása első felében jobbszélsőként támadta az ellenfelek kapuját, majd 1922-től a védelembe került, ahol vagy öccsével Hungler II.-vel, vagy Takács I.-gyel alkotott védőpárt.
Mindhárom Hungler fiú nagyon szerette a Fradit, és amikor nem rúgták a labdát, akkor jégkorongoztak.
Egyetlen ferencvárosi gólját ebben a csapatban szerezte: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Papp Lajos László
Kétlábas, jó fizikumú, gyors, könnyed mozgású hátvéd volt. Nagy tehetségként tűnt fel. A Fradiban egy évtizeden át játszott, egy időben csapatkapitány is volt! Eljutott a dél-amerikai túrákra (1929, 1931), tagja volt a 100%-os bajnokcsapatnak és résztvevője volt legendás KK-meccseknek is.
Mindezt egy 1927-ben történő súlyos lábtörésének köszönhette az egy évvel korábban a válogatottban is bemutatkozó hátvéd. A furcsa tény magyarázata: az FTC helyette Kalmár Jenőt adta kölcsönbe az ETC-nek, és az erzsébetiek éppen a lábtörés miatt nem adták vissza a Fradinak Kalmár Jenőt, aki a Hungáriában folytatta nagyszerű pályafutását. Pedig igazi Fradi nevelés volt… Papp tehát a Fradiban maradt és állandó, megbízható hátvédet nyert vele a Ferencváros. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hámori György: 65
A Pécsi MSC színeiben mutatkozott be az élvonalban 1974-ben. Az 1975/76-os bajnokság idején már a Ferencvárosban szerepelt, de bajnokin nem lépett pályára. 1976-ban hat meccsen szerepelt, majd bevonult.
Katonaidejét a Kossuth KFSE-ben töltötte, leszerelése után a Volánhoz igazolt.
Élvonalbeli éveinek jelentős részét is itt töltötte a „Gyilkos” becenévre hallgató kőkemény védő.
1985-ben újra Fradi mezt húzott Dalnoki csapatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szamosy Antal
Csendes, szerény, nem nyilatkozó típusú kapus volt. Éveken át védett a Fradiban, mégsem jelent meg róla egyetlen cikk sem!
Majdnem 100 bajnoki meccsen őrizte a ferencvárosi kaput és volt olyan tavaszi idénye – 1919-ben -, amikor az egész szezonban két (!) gólt kapott összesen!
Mucha József: 70
Az NB II-es Dorogból érkezett. 18 évesen mutatkozott be a Ferencváros első csapatában egy SBTC elleni idegenbeli győztes mérkőzésen. Az 1970-es tavaszi bajnokágban már stabil kezdőjátékos Kalocsay Géza csapatában (a szezon végén a bajnoki döntőben az Ú. Dózsával szemben maradtak alul az oda-, visszavágós párharcban).
A következő, már újra őszi-tavaszi rendszerben lebonyolított bajnokságban az összes mérkőzésen pályára lépett Csanádi Ferenc ezüstérmes együttesében.
1970-ben a Videoton ellen szerezte első élvonalbeli találatát. A Népstadionban 1-0-s FTC vezetésnél történt a 83. percben: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Domonkos László
Hosszú évekig a BTC-ben, majd az MTK-ban (1904-13: 102 bajnoki; egy-egy bajnok- és kupagyőztes csapat tagja) védett, ahonnan válogatott is volt.
Domonkos volt a magyar labdarúgás első nemzetközi szintet elérő kapusa. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetekedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapusok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett vetődéssel hárított (előtte Holics kivételével nem nagyon vetődtek a kapuvédők). Kontinensünk legjobb kapuvédői között tartották számon. Mindössze 24 éves koráig volt válogatott, ennek oka Zsák Károly megjelenésében keresendő. A válogatottban két büntetőt is hárított. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Strausz László: 65
A váci születésű beállós egy toborzón került az MTK-hoz, a kék-fehéreknél nevelkedett, végül a tartalékcsapat jelentette számára a végállomást a Hungária körúton.
1975-ben, édesapja halála után tért vissza szülővárosába, ahol ‘majd egy évtizeden át játszott a második-harmadik vonalban szereplő csapatban (a katonaság idején a BEM SE játékosa volt).
Párszáz meccsel a lábában, jókora rutinnal, Dalnoki Jenő kívánságára került az Üllői útra 1985 nyarán, huszonkilenc évesen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
