Alberttól – Zsiborásig
Rátkai Károly
1934 áprilisában mindössze három mérkőzést játszott a Fradiban és utána válogatott kerettag lett!
Bár a későbbiekben nem szerepelt a nemzeti tizenegyben, esete mégis ritka érdekességnek számít. Annál is inkább, mivel a tehetséges szélső a Fradiban is csak tíz mérkőzésen szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magyar István: 65
1972-ben a Szolnoki Vegyiművek ifjúsági csapatából került a IX. kerületbe a balszélső. 18 évesen, 1973. októberében a Videoton ellen mutatkozott be a Fradiban tétmérkőzésen. Első szezonjában már a csapat alapemberének mondhatta magát, az Egyetértésnek lőtte az első gólját, majd a Komló elleni kupadöntőben is a kapuba talált.
A ’74/75-ös szezonban a KEK döntőig menetelt a csapat. Magyar 7 mérkőzésen is a csapatba került, a kimondhatatlan nevű Crvena Zvezda ellen ő szerezte a Fradi győztes találatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ónody Andor
A Kispest csapatában kezdett futballozni. 20 éves került a budapesti Elektromos csapatába, majd az 1942/43-as bajnokságban már a NAC színeiben rúgta a labdát. Fiatal feleségével költözött le Nagyváradra, és a pálya közelében kapott lakást. Légvonalban alig száz méterre lakott a pályától.
Két évig rúgta Váradon a labdát. A közönség nemcsak mint nagyszerű védőjátékost, de mint kapuvédőt is szívébe zárta.
1944 végén ő volt az a nacista, aki a legjobban szerette volna, ha a NAC Budapesten a saját neve és színe alatt venné fel a küzdelmet a Hadi Bajnokságban. 1945 után a Ferencvárosba igazolt. Innen lett válogatott is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Juhász István: 75
Csakúgy, mint Géczi, a Jucinak becézett dr. Juhász István is háromszor szerepelt nemzetközi kupadöntőben (1965: VVK, 1968: VVK 1975: KEK), amit e kettősön kívül egyetlen más itthon játszó labdarúgónk sem mondhat el magáról.
Jó okkal írták róla 1969-ben, hogy „gólképes csatárból lett válogatott középpályás”, eleinte ugyanis Varga, Albert, Rákosi meg Fenyvesi társaként tűnt fel a támadóalakzatban (élete első NB I-es meccsén rögtön 4 gólt szerzett!), és csak utóbb húzódott hátrább, Orosz Pállal egy vonalba. Orosz után Szűcs Lajos, majd Bálint és Vépi lett a partnere a fedezet-, illetve középpályássorban, hogy aztán az újhullám (Nyilasi, Ebedli, Takács, Onhausz) feltűnésével – nemcsak a klubot, az országot is elhagyva – vegye a kalapját.
Az Alsónémediből induló Juhász az FTC egyik kölyöktoborzóján akadt fenn a rostán. Fénykorában elsősorban harcos felfogása és nagy munkabírása miatt szerették az edzők. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Suhai István
Alacsony termetű jobbszélsőnk, amatőr csapatunk (1938-39) tagja Biró Danit helyettesítette 1940 tavaszán. Nem is rosszul.
Az 1939/40 évi bajnokcsapat tagjaként 11 mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett.
Tevékeny részese volt a 1940-es tavaszi menetelésnek, góljait a Kispest és majdani klubja, az Újpest ellen szerezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Erdélyi Károly: 60
Egykori kapusunk Újpesten nevelkedett, ahol a serdülő öttől az NB I-es csapat kispadjáig jutott. Tétmeccsen azonban sohasem szerepelt lila-fehérben.
Pályafutását a Ganz MÁVAG csapatában folytatta, Kőbányáról igazolt az Üllői útra 1985 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fritz Alajos
Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbízhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus szakmának.
A Rumbold-Payer Európa hírű hátvédpár alaposan megkönnyítette kapusteljesítményét. Két dolog volt, amit senki sem tudott utána csinálni, igaz, hogy azokat a bravúrokat a pályán kívül produkálta. A labdát olyan ügyesen forgatta az ujján, mint egy cirkuszi bűvész, a palacsintát, meg ha két méterről dobták a szájába, akkor is elkapta. Ilyen zsonglőr volt ez a „Bunkó”. A kapuhoz pályafutása vége felé hűtlen lett: a fogtechnikusoknál már jobbhalfot játszott.
(Nemzeti Sport)
Élete legnagyobb védéseit az 1910-es FTC – Barnsley mérkőzésen produkálta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Koszta Imre
Egykori csatárunk két évig szerepelt a Ferencváros csapatában. Már az első szezonja rendkívül pechesre sikerült. Az 1927/28-as idényben egyetlen bajnoki meccsen sem lépett pályára, sérülés vagy valami mindig közbejött, így elesett egy bajnoki aranyéremtől. Tagja volt viszont a magyar labdarúgás első KK-győztes csapatának az 1928-as Ferencvárosnak. A hat KK-meccsből ötször ő volt a jobbszélső. 1929 júniusában azért ment el a Fradiból, mert nem vitték ki a dél-amerikai turnéra.
Az egyetlen magyar labdarúgó, aki két KK-t is nyert (1928: Ferencváros, 1929: Újpest). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Bodnár József: 70
Ifjabb korában kerékpározott, kilencszer nyert magyar bajnokságot. Tizenhét éven át hajtotta kerékpárját a Millenáris betonteknőjében, de visszavonulása után sem szakadt el a Fraditól. Szakáll a labdarúgócsapat gyúrója lett. 1983-ban egy nyugatnémet túra alkalmával öt percen át védte a Ferencváros labdarúgócsapatának a kapuját, így – Kovács „Fuxi” után – Ő az FTC történetének második gyúrója, aki belépett az egymeccsesek táborába. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vincze Géza: 75
Az Ferencváros játékosa, majd edzője. Tanári, pszichológus és közgazdász diplomával is rendelkezik. Négy nyelven beszél: angolul, franciául, oroszul és arabul. Huszonhét évet dolgozott a Fradinál. Ezalatt 89 éljátékost, közülük 21 válogatott játékost nevelt ki. Tíz évet edzősködött arab klubokban.
Otthonról hozta a Ferencváros szeretetét. A középiskolai éveiben döntötte el végérvényesen, hogy sporttal fog foglalkozni.
Huszonnyolc éves koráig játszott, majd megsérült. Rögtön az utánpótlásban kezdett el dolgozni. Első tanítványai között volt a 12 éves Zsiborás. Zsigától – Lisztesig számtalan játékos került ki a kezei alól.
Vincze Géza két fél szezonon át ült a Fradi kispadján. 1984 tavaszán – 14 éves edzői múlttal a háta mögött – Novák Dezsőtől vette át a bajnoki tabella 12. helyén álló csapatot és Egy kattintás ide a folytatáshoz....
