Alberttól – Zsiborásig
dr. Pálinkás József
Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.
A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.
A Ferencvároshoz idény közben, 1939 telén szerződtették Háda vetélytársának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Csabai József: 90
„Sátoraljaújhelyi vagyok, ott születtem, ott is játszottam az NB II-es csapatban. Érettségi után felkerültem Budapestre, és elvégeztem a Testnevelési Főiskolát 1955-ben. Utána a Ferencvároshoz kerültem. Sajnos pályafutásom rövid volt. Az 1956-os idényben játszottam, ugyanebben az évben hagytam el az országot.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dzurják József: 60
Ikladon és Jászberényben tanulta a foci mesterségét, a Lehel színeiben lett felnőtt labdarúgó. Alig volt húsz éves, amikor Békéscsabára került, majd jött a katonaság és a kötelező klubváltás (Honvéd Szabó Lajos SE).
Leszerelés után a Diósgyőr játékosa lett. 1984. március 3-án a Fradi ellen mutatkozott be az élvonalban, ’84 tavaszán tíz mérkőzésen kétszer talált a kapuba. Az idény végén csapata az utolsó helyen végzett, és kiesett az NB II-be. Csöpi azonban maradt Diósgyőrben és a következő két bajnoki idényben 53-szor vette be az ellenfelek kapuját, ezzel mindkétszer gólkirály lett a második vonalban.
1986 nyarán Dalnoki Jenő hozta az Üllői útra nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy hosszú idő után végre legyen egy góllövő csatára (a Nyilasi-Szokolai duó távozása után évekig hadilábon álltak csatáraink a gólszerzéssel). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sárosi László
A Vasas balhátvédje, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együttesnek.
A piros-kékek rokonszenves, sportszerű, kiváló képességű védőjátékosa kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkívüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfelét szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem.
Mint balszélső kezdte pályafutását. A csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosította. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. A magyar válogatottnak csaknem egy évtizeden át rendkívül hasznos tagja volt. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett. A válogatottban legkiválóbb teljesítményét 1962. május 31-én, a chilei világbajnokság során Anglia ellen vívott mérkőzésen (2:1) nyújtotta. Legjobb formáját ezen a világbajnokságon érte el.
Játékos-pályafutását 1966-ban, tulajdonképpen Dalnoki Jenővel egyszerre fejezte be, majd edzősködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kutasi Károly
Remek évjárat volt az 1925–26-os az FTC ifjúsági csapatának történetében, a gárda ugyanis bajnoki címet nyert, méghozzá olyan labdarúgókkal a soraiban, mint Lyka Antal, Lyka Rezső, Száger Mihály, Kiss Gábor (később NB I-es játékos, majd élvonalbeli és szövetségi edző), Kalmár Jenő vagy Kubala Károly. 1926 nyarán – azaz a profizmus bevezetésekor – a Ferencváros több fiatalt szerződtetett ebből a gárdából, többek között Kubalát is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szőke István: 75
Az FTC korábbi csatárának, Borsos Miklósnak a javaslatára megy el egy toborzóra a Haller téri grundról, majd kerül Agárdi Feri bácsi csapatába. Tizenegy évesen három góllal mutatkozik be a kölyökcsapat jobbszélsőjeként. Tizenöt évesen már az ifiben játszik a 17-18 éves fiatalok között.
1965-ben egy rövid időre, a csapat korábbi játékosa Vilezsál Oszkár lesz az első csapat edzője, aki a Szeged ellen újoncot is avat a 18 éves Szőke személyében. Ekkor áll össze először a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat. Ifjú szélsőnk még két győztes bajnokin és egy BEK meccsen szerepel az őszi idényben. 1966 tavaszán mindössze egy bajnoki meccsen kap szerepet Tátrai Sándortól az Ózd ellen, de a júliusi lengyel túrán a válogatott játékosait nélkülöző csapatban már minden meccsen pályára lép. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Koródy Károly
„Államvasuti tisztviselő. A József-téren kezdett footballozni, majd belépett a FTC-ba ott mindjárt a második csapatban játszott, rövid idő múlva pedig bekerült az első csapatba.” – írja róla a Sport-Világ.
A magyar középcsatárok közül ő törekedett először korszerű összjátékra. Roppant gyors, erélyes, gólképes játékosnak bizonyult. A Fradi „őskorában” Schlosser mellett Koródy volt a támadósor legeredményesebb játékosa. A mezőnyben is sokat vállalt magára és ügyesen osztogatott. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Goran Kopunovic: 55
A szerb játékos spanyol földről, a másodosztályú Figueres Spanda csapatától szerződött a Ferencvároshoz 1994 nyarán. Két sikeres szezont húzott le zöld-fehérben, bajnoki címekkel, kupagyőzelmekkel és a BL sikerrel. A csatár első meccsén, első tétmeccsén és első bajnokiján is eredményes tudott lenni.
Szuperkupa győzelemmel kezdte az 1994/95-ös idényt, ahol megsérült, ezért csak 1994 novemberétől tudott rendszeresen pályára lépni. A bajnokcsapatban 17 mérkőzésen 6 gólt, a kupagyőztes csapatban 11 találkozón 10 gólt szerzett Neagoe illetve Nagy Zsolt oldalán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mészáros József
Mészáros József (1923. január 16., Pestszenterzsébet – 1997. április 21., Budapest) a Pesterzsébeti MTK (1938-40), a Kispest (1940-48: 203 bajnoki / 112 gól), a Ferencváros, az ÉDOSZ, a Bp. Kinizsi (1948-54: 136 bajnoki /30 gól; egy bajnokcsapat tagja), a Bp. Vörös Meteor majd újra a Ferencváros (1957) csatára 1948-ban egy alkalommal játszott a válogatottban és kétszer volt eredményes. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Oláh Aladár
Középiskolai csapatában, a piaristáknál számos későbbi FTC-játékossal (pl. Feketeházy, Telléry, Serényi) már együtt rúgta a labdát.
1900-ban már ott volt a labdarúgó-szakosztály megalakulásakor, mint növendéktag.
1903 tavaszán szerepelt először az FTC első csapatában, és hamarosan Ő lett az első számú hálóőr.
Bő egy éves pályafutása alatt tagja volt az FTC első bajnokcsapatának, és Oláh volt a FTC történetének első kupagyőztes kapusa is (az Ezüstlabdát 1903 őszén és 1904 tavaszán is elhódították a zöld-fehérek). Egy kattintás ide a folytatáshoz....










