SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Telek András: 50
Tíz esztendősen került a Fradiba. Felnőtt pályafutása átívelte a kilencvenes éveket. Rákosi Gyula alatt került be az első csapatba. Miután Pintér Attila Belgiumba távozott megnyílt a 19 esztendős ifjú előtt az út az első csapatba. Élete első NB I-es meccsét Szombathelyen játszotta, Limperger helyett jött be csereként a Haladás ellen 4:0-s hazai vezetésnél … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Wilheim Vilmos
Wilheim (Wilhelm I. néven is szerepelt a sajtóban) Vilmos 1916 nyaráig a KAOE csapatában játszott. Ekkor a KAOE kiesett az I. osztályból a Vasas elleni osztályozón és a klub futballszakosztálya szüneteltette működését, játékosai pedig szabadon igazolhatók voltak.
Az FTC-be többen is átléptek – közülük Wilheim és Strasser, az első csapatban is helyet kaptak.
A mindig megbízható formát mutató fedezet a csapat egyik biztos pontja volt éveken át. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szeiler József: 55
A Bp. Vegyiművektől került a Fradiba 1982-ben. Az ifi-, és a junior-csapat után hamar a felnőtt csapat tréningjein találta magát.
’84-ben az ifi-EB győztes csapat tartalékkapusa volt, a kontinens viadal után öltötte magára először a zöld-fehér mezt, legközelebb azonban négy év múlva állt a gólvonal elé az FTC színeiben.
A szép reményű pályafutás kezdetét balszerencsék sorozata követte: a junior-csapat kapusaként eltörött a csuklója, majd felépülése után autóbalesetet szenvedett, így kimaradt az U20-as VB csapat keretéből.
Az idény végére épült csak fel, majd az NB II-es Volánhoz igazolt. Három meccsen védett a közlekedésieknél, aztán az NB III-as Pénzügyőr következett.
A következő idény tavaszán Veszprémbe szerződött, akikkel megnyerték a másodosztályú bajnokságot. Kölcsönszerződése lejárta után végleg visszatért az Üllői útra. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zsinka János: 55
Serdülő játékosként Dunaújvárosban szerepelt, ifistaként már a Videoton játékosa volt.
Még 17 sem volt amikor bemutatkozott az élvonalban 1982 augusztusában. A ’82/83-as idényben tizennégy meccsen lépett pályára a székesfehérvári csapatban, egyszer a kapuba is betalált.
Egy idénnyel később a budapesti Volánhoz igazolt, a közlekedésiek színeiben tizenöt mérkőzésen két gólt szerzett. Az ifi EB-győzelem idején még a rákospalotaiak játékosa volt, 1984 nyarán igazolt a Fradihoz.
Vilezsál Oszkár
„A Salgótarjáni Bányászból jött át, és ma már úgy él köztünk, mintha itt nőtt volna fel. Ő is csatárból lett fedezet, és ezen a poszton nyújtotta a legtöbbet. Hosszú játékos-pályafutása tekintélyt biztosít számára a fiatalok előtt. Jogos tekintélyt. Oszi az a típusú élvonalbeli labdarúgó, akit soha nem emeltek az egekig, de soha nem is pocskondiáztak.” – írta róla Mészáros József. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Suhai István
Alacsony termetű jobbszélsőnk, amatőr csapatunk (1938-39) tagja Biró Danit helyettesítette 1940 tavaszán. Nem is rosszul.
Az 1939/40 évi bajnokcsapat tagjaként 11 mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett.
Tevékeny részese volt a 1940-es tavaszi menetelésnek, góljait a Kispest és majdani klubja, az Újpest ellen szerezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Vincze Géza: 75
Az Ferencváros játékosa, majd edzője. Tanári, pszichológus és közgazdász diplomával is rendelkezik. Négy nyelven beszél: angolul, franciául, oroszul és arabul. Huszonhét évet dolgozott a Fradinál. Ezalatt 89 éljátékost, közülük 21 válogatott játékost nevelt ki. Tíz évet edzősködött arab klubokban.
Otthonról hozta a Ferencváros szeretetét. A középiskolai éveiben döntötte el végérvényesen, hogy sporttal fog foglalkozni.
Huszonnyolc éves koráig játszott, majd megsérült. Rögtön az utánpótlásban kezdett el dolgozni. Első tanítványai között volt a 12 éves Zsiborás. Zsigától – Lisztesig számtalan játékos került ki a kezei alól.
Vincze Géza két fél szezonon át ült a Fradi kispadján. 1984 tavaszán – 14 éves edzői múlttal a háta mögött – Novák Dezsőtől vette át a bajnoki tabella 12. helyén álló csapatot és Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Takács László: 65
Szülőhelyén, Mezőhegyesen ismerkedett a játékkal. A helyi Kinizsi csapatában játszott tizenhét éves koráig. Egy ifjúsági nemzetközi tornán nyújtott teljesítménye után figyelt fel rá a Fradi és 1973-ban öltötte magára először a zöld-fehér mezt.
Az ifiben Kertész János, majd Rákosi Gyula voltak az edzői és a későbbi csikócsapatból már ekkor a társak között szerepelt Magyar, Kelemen, Rab, Onhausz valamint Nyilasi.
Az aprótermetű, hangyaszorgalmú futballista 1973-ban 18 és fél évesen mutatkozott be Csanádi Ferenc együttesében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Varga Zoltán
A vereséget ki lehet heverni, de ha feladja az ember, magából is elveszít valamit. Talán éppen a következő győzelem feltételeit.
Az ötvenes évek elején gyerekzsivajtól hangos a belvárosi Károlyi-kert. Tízen-húszan játszanak naphosszat egymás ellen, két csapatban, és a gyerkőcök között feltűnik egy nyolc-kilenc éves forma vékonyka kisfiú. Ördöngösen bánik a labdával, a rendszerint ott bámészkodó úr meg is szólal egy nap: „Nini, ott a kis Puskás!”
A kis Puskás hamarosan már nem a Károlyi-kertben, hanem a Ferencvárosi TC edzésein bukkan fel Hajabács Géza csapatában. Az FTC ifjúsági együttesében Németh Miklós és Rátkai László között középcsatárt játszik. A zöld-fehérek leglelkesebb hívei már ekkor gyakran hasonlítják a kis Varga mozgását, cseleit a klub hajdani sokszoros válogatott játékosához, Kocsis Sándoréhoz.
1957 szeptemberében az alábbi sorok jelentek meg Lakatos György tollából a Képes Sportban: Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szigeti Ferenc: 90
Egy kis falusi csapatból, Türjéről ifistaként került az FTC-be. A Fradi ifi bajnokcsapatában már gólkirály volt, az ifjúsági válogatottban is bemutatkozott. A tehetséges centercsatár – ekkor még Schmidt néven – nagy jövő előtt állt és az Üllői úti utánpótlás egyik gyöngyszemének számított.
Hat meccsen már a felnőtt csapatban is bemutatkozott és 10 gólt lőtt! Ezután a Megyeri útra csábították (10 bajnoki mérkőzés / 2 gól) … Ettől kezdve átok ült rajta.
Lábtörésekkel, sérülésekkel teli pályafutása dunaújvárosi (34 NB I-es bajnoki / 10 gól) kitérő után 1957-től az Üllői úton folytatódott. Nem sokáig, hiszen az 1959-es lábtörése után visszavonult az élvonalból.
A 32 mérkőzésen 42 gólt szerzett az Üllői úti csapatban! Pályafutásának furcsa fintora, hogy ez a gólerős játékos edzőitől egyetlen bajnoki szereplésre sem kapott bizalmat!