SÁBIÁN-tól – ZSIVÓTZKY-ig
Thomann Antal
A keménykötésű hátvéd első mérkőzését 1952-ben, az utolsót 1962-ben játszotta. A „szépséghiba”, hogy a TF-en eltöltött évek (1953-57) alatt csak a főiskolai csapatban szerepelhetett.
Visszatérése után tagja volt az FTC első MNK-t nyert csapatának! Megbízható, lelkes játékos volt – az ilyent a Fradi-szurkolók különösen szeretik… Ha nem fért be az első csapatba, a tartalék gárdában is hasznosan, sértődöttség nélkül rúgta a labdát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Schwarcz Ernő
Az „amerikai magyar futball” Henni Géza mellett másik nagy klasszikusa, sőt időben az első. Az FTC ificsapatában tűnt fel az 1916/17-es idényben, gyorsasága mellett rendkívüli gólérzékenységével.
A nagycsapatba 1920 szeptemberében került be. Az FTC-ben mindössze két évet játszott. Nem volt gyors csatár, de a kaputól 30-35 méterre már veszélyesen „tüzelt”. Óriási erejű lövéseiből igen sok gólt szerzett. Majdnem annyi gólt lőtt ahány Fradi-meccsen játszott!
1922-ben a válogatottba is bekerült, a finnek ellen két gólt is szerzett. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Tóth István
Az ’50-es évek elején játékosmegfigyelőként működő Csikós Gyula hozta Csepelről az Üllői útra.
A Kinizsi korszak első kapusainak egyike hétszer állt a gólvonal előtt 1951 tavaszán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Zsirai Kálmán: 75
1964 telén érkezett a Keszthelyi Petőfi csapatától az Üllői útra.
Géczi tartalékjaként tétmérkőzésen nem jutott szóhoz.
Pályafutásának érdekessége, hogy csak külföldön őrizte az FTC kapuját. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szokolai László: 73
Nem született csatárnak. Alacsony volt, amikor először láttam kifutni a Szentély zöld gyepére a hetvenes évek vége felé, azt gondoltam, itt valami tévedés történt. Amikor a mellettem ülő idős szurkoló látva elképedésemet, csak ennyit mondott: – Alacsony fiam, ez tény, de olyan rugói vannak, mint annak idején Kocsis Sanyinak és olyan ütemben tud érkezni, hogy mire a nagy darab védők feleszmélnek, már Szoki fejét simogatja az egész csapat! Élete első „válogatóján”, ahol a Csepel keresett fiatal tehetségeket, könyörtelenül tehetségtelennek titulálták, sőt meg is jegyezték, hogy ilyen alacsony termettel semmi helye sincs az élmezőnyben. Tévedtek, és bár nem született csatárnak, de góllövőnek igen. 268 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, és 146 gólt szerzett, ezzel a Fradi 17. leghatékonyabb gólszerzője! Kisebb nagyobb kitérők után 1977-ben Győrből került a Ferencvároshoz, ahogy jellemezte „az álmok csataterére”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szőke István: 75
Az FTC korábbi csatárának, Borsos Miklósnak a javaslatára megy el egy toborzóra a Haller téri grundról, majd kerül Agárdi Feri bácsi csapatába. Tizenegy évesen három góllal mutatkozik be a kölyökcsapat jobbszélsőjeként. Tizenöt évesen már az ifiben játszik a 17-18 éves fiatalok között.
1965-ben egy rövid időre, a csapat korábbi játékosa Vilezsál Oszkár lesz az első csapat edzője, aki a Szeged ellen újoncot is avat a 18 éves Szőke személyében. Ekkor áll össze először a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi ötösfogat. Ifjú szélsőnk még két győztes bajnokin és egy BEK meccsen szerepel az őszi idényben. 1966 tavaszán mindössze egy bajnoki meccsen kap szerepet Tátrai Sándortól az Ózd ellen, de a júliusi lengyel túrán a válogatott játékosait nélkülöző csapatban már minden meccsen pályára lép. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Urbancsik Gábor
Játékosként az 1928/29 évi Hungária bajnokcsapatában egy alkalommal lépett pályára, később játszott a Vasasban is.
A Fradinak háromszor is az edzője volt: Az 1945/46-os idényben az alapszakasz Nyugati csoportját nyerték meg a zöld-fehérek, majd a rájátszás után csak 5. helyen végzett a csapat. Az új edző Dimény Lajos lett, Urbancsik a labdarúgó szakosztály igazgatójaként dolgozott tovább.
1947 őszén a lemondott Opatától vette át az irányítást az őszi idényre, majd adta át a munkát Lyka Antalnak.
1951-ben a 6. helyre vezette a Kinizsire „keresztelt” Ferencvárosiakat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szamosy Antal
Csendes, szerény, nem nyilatkozó típusú kapus volt. Éveken át védett a Fradiban, mégsem jelent meg róla egyetlen cikk sem!
Majdnem 100 bajnoki meccsen őrizte a ferencvárosi kaput és volt olyan tavaszi idénye – 1919-ben -, amikor az egész szezonban két (!) gólt kapott összesen!
Strausz László: 65
A váci születésű beállós egy toborzón került az MTK-hoz, a kék-fehéreknél nevelkedett, végül a tartalékcsapat jelentette számára a végállomást a Hungária körúton.
1975-ben, édesapja halála után tért vissza szülővárosába, ahol ‘majd egy évtizeden át játszott a második-harmadik vonalban szereplő csapatban (a katonaság idején a BEM SE játékosa volt).
Párszáz meccsel a lábában, jókora rutinnal, Dalnoki Jenő kívánságára került az Üllői útra 1985 nyarán, huszonkilenc évesen. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Szabadi László: 60
A 20. születésnapja után egy hónappal mutatkozott be a Fradiban az NB II-es Sellyei Vízügy csapatától érkezett középcsatár.
1981 októberében a Tatabánya ellen talált először a kapuba, majd a következő három fordulóban, kétszer újra eredményes tudott lenni, 5 góllal és egy ezüstéremmel zárta a szezont a fiatal játékos.
A 1982/83-as szezonban kilenc tétmeccsen lőtt találat fűződik a nevéhez, egy évvel később 8 találattal zárta a szezont.
Az 1984/85-ös idényben a csapat legeredményesebb játékosa volt Pölöskei Gáborral egyetemben, kilenc góllal. A Vasas és az Újpest elleni találkozót is az Ő gólja döntötte el a bajnokságban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
