1992/93
1993.V.12. Békéscsaba – Ferencváros 2-1
Az első félidőben egyértelműen a Békéscsaba akarata érvényesült a játéktéren, a fradisták kiábránditó teljesitményt nyujtottak. Támadójátékuk kritikája, hogy az első lövést a 40. percben küldték a csabai kapura. A második félidőben viszont változott a játék képe. A nagyot javult fővárosiak fölényben voltak, helyzeteket is kidolgoztak, de a határtalan lelkesedéssel küzdő csabaiak Horváth kapussal az élen megakadályozták őket az egyenlitő gól megszerzésében, sikerük megérdemelt.
1993.V.8. Ferencváros – BVSC-Dreher 0-2
A Ferencváros gyenge, széteső, szervezetlen játéka ellen a BVSC nem szép, de hasznos taktikával szerzett megérdemelt győzelmet.
1993.V.5. MK, MTK – Ferencváros 1-1
Az MTK az első félidőben és a fordulás utáni percekben egyértelműen jobb volt ellenfelénél, és megérdemelten szerezte meg a vezetést. Az elkeseredett FTC-támadások mégis egyenlítő gólt eredményeztek, így az Üllői úti visszavágóra maradtak a Magyar Kupa-elődöntőjének sorsdöntő pillanatai.
1993.V.2. Diósgyőr – Ferencváros 0-4
A kiesés ellen hadakozó diósgyőriek elszántan kezdtek, lendületük azonban csak félórányi ellenállást tett lehetővé. A bajnok ritmusváltásaival valósággal felőrölte sokat hibázó ellenfelét.
1993.IV.28. VB selejtező, Oroszország – Magyarország 3-0
Tulzás lenne azt állitani, hogy szerda este a moszkvai Luzsnyiki stadionban (ki ne emlékeznék az 1980-as nyári olimpia központjára?) sok munka várt a jegyszedőkre. A futballhistória harmadik orosz-magyar hivatalos találkozója előtt egy órával ugyanis inkább katonák és rendőrök üldögéltek a verőfényes, de meglehetősen hűvös időben a lelátókon, amelyeket bizony alaposan megviselt már az idő. A két nemzet labdarugói jó régen, 1912-ben mérkőztek először, akkor két alkalommal is, majd szovjet-magyar erőpróbák eredményeivel teltek a sportévkönyvek az azóta eltelt évtizedekben. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1993.IV.21. Ferencváros – Veszprém 1-0
Harmatos első félidő után izgalmasabb második félidőben szerezte meg otthonában a két pontot a Ferencváros. A második félidő mezőnyfölénye egyértelművé tette a zöld-fehérek győzelmét.
1993.IV.18. Rába ETO – Ferencváros 4-2
A győriek 4:0-ig jobban játszottak a bajnokcsapatnál, amely csak a nagy hazai előny után nyújtott elfogadhatót és szépített a vereségen.
1993.IV.15. Magyarország – Svédország 0-2
Puskás Ferenc a magyar labdarugósport élő legendája. Játékosként legalábbis az volt. A 66 esztendős szakember csütörtök este láthatóan izgatottan készülődött. Ennek az oka, hogy ezen az estén debütált a magyar labdarugó válogatott szövetségi kapitányaként. Az időjárástól viszont szebb fogadtatást is elvárhatott volna, a Népstadionban ugyanis a kezdéskor szakadt az eső. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
1993.IV.10. Ferencváros – Siófok 2-1
A sokszor provokativ módon fellépő Siófok ugyan mindent megpróbált, ami erejéből telt, de a lendületes, s különösen a második félidőben jól is játszó hazaiak ellen még ugy sem boldogult, hogy egy félidőnyi emberelőnyt élvezett. A gyakori szikrázó jelenetek előidézéséért birálható Piller játékvezető is, aki feltünően későn kezdte el megtorolni a megengedett határokat tullépő belemenéseket. Erénytelensége nagyban közrejátszott abban, hogy mindvégig a kelleténél feszültebb hangulat uralkodott a gyepen.
1993.IV.7. MK, Ferencváros – PMSC-Fordan 3-1
Négy között a Ferencváros.
A továbbjutás tulajdonképpen már három hete, Pécsett eldőlt, s ez meglátszott a visszavágó szinvonalán. A Ferencváros 5:1-es összesitéssel jutott a legjobb négy közé. Oda korábban az MTK, a Békéscsaba és a Haladás VSE már eljutott.
