Bajnoki beharangozó: Örökrangadó az Illovszky stadionban

A két csapat 208. bajnoki mérkőzése következik. Ez történt a múltban.

Az első találkozók:

Száztizenkét éve, 1903. március első napja óta í­ródik a zöld-fehérek és a kék-fehérek közös, a magyar labdarúgást meghatározó bajnoki történelme. A Millenárison lejátszott mérkőzésen az Oláh – Berán, Manglitz – Gorszky, Bródy, Koltai – Braun, Novotny, Pokorny, Kovács, Weisz összetételben pályára lépő FTC 2:1-es félidő után, 3:1-re győzte le az újonc MTK-t. A mérkőzés ferencvárosi góljait Braun (2) és Kovács szerezték. A bajnoki visszavágóra ismét a Millenárison került sor november 22-én. A mérkőzést az FTC nyerte 3:0 arányban Weisz(2) és Borbás góljaival.

A két csapat negyedik összecsapásán, 1904-ben szerzett először pontot az MTK az 1:1-gyel zárult mérkőzésen. A kék-fehérek első sikere 1907. szeptember 22-én született meg. A Millenárison rendezett mérkőzést 4:2 arányban nyerték meg.

Pályaavatók:

1911. február 12-én az MTK ellen avatta pályáját az FTC az Üllői úton, és Schlosser két góljával otthon is tartották a két bajnoki pontot (2:1). Az első Hungária úti mérkőzés szintén pályaavató összecsapás volt, ahol az MTK az angol Lane góljával győzte le a zöldeket 1912. március 31-én.

Félbeszakadt meccsek:

Az 1905-ös és az 1921/22-es idényben is akadt egy-egy félbeszakadt találkozó. Az előbbi esetben a bí­ró vetett véget a mérkőzésnek a leereszkedett köd miatt a 79. percben, majd az egy hét múlva lejátszandó 11 percre már nem állt ki az MTK, í­gy az FTC-é lett a győzelem és a két pont. Az utóbbi találkozón ugyan nem volt gond az időjárással, de egy játékvezetői í­télet (0:0-nál adott tizenegyest a kék-fehéreknek) annyira felbosszantotta a Fradistákat, hogy levonultak a pályáról. A döntés a zöld-fehérek bajnoki cí­mébe került. Az 1909-es őszi találkozón szintén a természet szólt közbe, de a sötétedés miatt 3:2-es FTC vezetésnél félbeszakí­tott találkozó hátralévő hét percét két nap múlva lejátszották, ahol az MTK-nak sikerült kiegyenlí­tenie.

Az amatőr korszakban 43 bajnokit ví­vott egymással a két szomszédvár. A mérleg: 20 MTK, 13 FTC győzelem és 10 döntetlen, a gólarány 81:57 a kék-fehérek javára. A nagy gólkülönbség fő oka az eddigi legnagyobb arányú MTK győzelem. 1924 októberében Orth öt, Molnár három, Opata, Jenni és az ex-fradista Mandl-Mándi góljaira csak Kohut és Héger tudott válaszolni, í­gy 11:2-re verték a Fradit abban az esztendőben, amikor lezárult az MTK legendás bajnoki sorozata.

A bajnoki cí­mekből 12-t gyűjtött be az MTK, ebből zsinórban tí­zet 1914 és 1925 között. A kilenc FTC elsőségből öt született meg sorozatban 1909 és 1913 között.

(A két egyesület népszerűségére jellemző, hogy 1919-ben Bécsben mérkőztek meg a Rapid, majd a Práter serlegért. Mindkét összecsapást az MTK nyerte.)

A Profizmus bevezetésétől az MTK kizárásáig:

Ahogy az amatőr korszak FTC sikerekkel végződött, úgy a profizmus időszaka Ferencváros FC sikerekkel kezdődött.

1926 őszén még csak döntetlenre futotta, de 1927 tavaszán már 4:1-re győzni tudott Tóth-Potya István legénysége és a szezon végén újra a dobogó felső fokán zárt.

Erre az időszakra tehető a legnagyobb gólarányú Fradi-győzelem is a Hungária körúton:  1932. március 27-én a hazaiak szerezték meg a vezetést Barátky góljával, de Takács II. és Kohut is duplázni tudott valamint Turay is a kapuba talált, í­gy 5:1-es zöld-fehér siker született a százszázalékos bajnokság évében.

Bár gólnélküli mérkőzésekről ritkán szoktak megemlékezni, de az örökrangadók esetében lehet találni olyat (többet is), ami jelentőséggel bí­r. Ilyen pl. az 1932 novemberében ví­vott találkozó, amely véget vetett a Blum-csapat 32 meccses győzelmi szériájának az NB I-ben.

Noha 1930-tól a bajnoki cí­mek sorsa a Fradi és az Újpest között dől el, azért az évtized közepén kétszer is az első helyen végez Schaffer Alfréd csapata, az 1936/37 évi szezonban egy ponttal előzi meg a KK-győzelem előtt álló ferencvárosiakat. Ettől is szorosabb az 1939/40 évi idény végeredménye, amikor is a Dimény Lajos edzette és a Csikós, Polgár, Sárosi III., Lázár, Sárosi dr. fémjelezte csapat gólaránnyal nyert bajnoki cí­met a Hungária körútiak előtt. Ebben a bajnoki szezonban, 1940 áprilisában küzdöttek meg utoljára a csapatok a bajnoki pontokért, majd a II. világháborús események miatt a Hungáriát a szövetség nem engedte indulni. A kék-fehérek hiányában Sárosiék 11 pontot vernek a következő idényben a második helyezett Újpestre…

Az 1940-ig lejátszott 71 bajnoki mérkőzés közül, 29-szer a kék-fehérek, 25-ször a zöld-fehérek örülhettek, 17 döntetlen mellett. A gólkülönbség 129-116 volt az MTK javára. A bajnoki cí­mekből újabb hármat gyűjtött be a Hungária, mí­g a Ferencváros további hét elsőséget könyvelhetett el.

A II. világháború után:

Csetényi a földön, Dunai Lajos hátul. Albert Vargát öleli, Karába érkezik.

1945 tavaszán, a félidényes bajnokságban találkozott újra a két együttes. Az Üllői úton 1:0-s kék-fehér győzelem született május 31-én, majd egy hónap múlva 4:0-lal vágott vissza a Fradi.

1949 áprilisa és 1953 augusztusa között tí­zből tí­zet nyer (gólarány 8:39) az MTK, Textiles, Bp. Bástya névre is hallgató csapat. Az MTK fölényére jellemző, hogy hazai mérkőzéseit pálya hí­ján a Megyeri úton kénytelen rendezni.

1950 és 1952 között háromszor is 5 góllal verte az MTK a Fradit. A Megyeri úton kétszer (itt és itt) is 6:1, majd 1952 őszén az Üllői úton 5:0 arányban bizonyultak jobbnak Hidegkútiék.

Mí­g az MTK háromszor is bajnokságot nyer az ’50-es években, a Fradi csak egyszer végez az élen, még 1949-ben.

1953 és 1983 között jellemzően a Népstadion a helyszí­ne az örökrangadóknak. A „Stadion”-hoz kapcsolódik az FTC legnagyobb gólarányú győzelme is. 1966. október 2-án Albert és Szűcs két-két valamint Rákosi, Juhász és Szőke góljaira csak Nagy E. tudott válaszolni, í­gy 7:1-es ferencvárosi győzelem született.

A hatvanas évekre harmadszor is utolérik, sőt meg is előzik a ferencvárosiak az MTK-t a bajnoki cí­mek számában.

1965 és 1983 között egyszer tud nyerni (1970 októberében 1:0-ra) az MTK(-VM) … A 33 találkozón 21 zöld-fehér győzelem és 11 döntetlen születik, a gólkülönbség 74-30.

Az 1982/83-as szezon után rendezték ismét a két csapat otthonában az örökrangadókat, jellemzően hazai sikerrel. Az MTK otthonában lejátszott 28 mérkőzésen mindössze 7 FTC győzelem született 7 döntetlen és 14 hazai siker mellett. A gólkülönbség 49-32 a kék-fehérek javára.

Az Illovszky stadionban még nem mérkőztek a csapatok. A semleges helyszí­nen (Népsziget, Lágymányos, Megyeri út, Győr, Bozsik stadion) ví­vott találkozók jellemzően a kék-fehérek sikerével zárultak.

A két csapat utolsó bajnoki találkozóját Gera és Böde góljaival 2-0-ra nyerte a Doll-legénység az Üllői úton.

httpvh://www.youtube.com/watch?v=PwFJQ53-J7Q

A Ferencváros bajnoki örökmérlege az MTK ellen:

Mérkőzésszámok, góllövők, edzők:

2004. május 16-án kétszer köszönt be Gera

A Ferencváros MTK elleni bajnoki mérkőzésein Lipcsei Péter, Mátrai Sándor, Fenyvesi Máté (27), mí­g a Hungária körúton Lipcsei Péter (14) lépett pályára a legtöbbször.

Jelenlegi keretünkből Gera Zoltán a csúcstartó, 16 mérkőzéssel.

A kék-fehérek elleni góllövőlistát Takács II. József vezeti 15 góllal (12 gólos: Schlosser és Albert, 11 gólos: Sárosi dr., 10 gólos: Kohut és Nyilasi), ahogy a Hungária körúti mérkőzéseken is Ő volt a legeredményesebb kilenc találattal.

Mostani csapatunkból Gera 6, Böde 3, Leandro és Busai 1-1 gólos.

Az egy mérkőzésen legtöbb gólig jutó játékosok közt Takács II. 1929 októberében és Sárosi dr. 1934 áprilisában a Hungária körúton, Mike István az Üllői úton (1946 márciusában és 1947 májusában), Albert Flórián 1965 októberében a Népstadionban talált be háromszor egy-egy mérkőzésen.

A Ferencváros kispadján Blum Zoltán és Dalnoki Jenő ült a legtöbb alkalommal, tizenháromszor.

Érdekességek:

Thomas Doll 35. bajnoki mérkőzésén maradhat veretlen. A német mestert már csak Blum Zoltán (36 veretlen mérkőzés) előzi meg a klubrangsorban.

Leandro 100. bajnoki mérkőzésén léphet pályára az örökrangadón.