1989.V.6. Ferencváros – PMSC 3-3
A pályán kialakult döntetlen végül igazságos eredménynek mondható, bár a pécsiek játékában több tudatosságot lehetett felfedezni, mint a meglehetősen tartalékos ferencvárosiakéban. A vendégek kishíján három pontot szereztek, így méltán lehetnek elégedetlenek, hogy csak egyet sikerült hazavinniük.
1989.V.3. MNK, Ferencváros – Répcelaki Bányász 4-1
A harmadosztályú gárda nem vallott szégyent az Üllői úton, tőlük ez dicsérendő teljesítmény.
90 éves az FTC
Kukorelly Endre: A felhő, a felleg és a fodor
A Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-toborzóján, a csapat népszerűsége miatt, egész kis tömeg gyűlt össze. Aggodalmaskodó mamák és a lámpalázas apák, nagypofájú, izgága, izzadságszagú kisfiúk. És veterán drukkerek, a törzsközönség, öregurak, akiknek ez volt az élet. Apámmal mentem. Ritkán jártunk meccsre. Na, nem megyünk ki? – kérdezte néha. Szombat délben hazajött a hivatalból, jókedvű volt, kimegyünk a meccsre, mondta az ebédnél, vett két nápolyit, bosszankodott, én kiabáltam, ahogy bírtam. Most is együtt mentünk, tavasz volt, ezerkilencszázhatvanhárom.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Egy tehetséges középhátvéd az ifiből
Szemtől szembe: Szőke István és Keller József
Labdarúgásunkról van szó. Sportvezetőket és edzőket, régi és jelenlegi játékosokat, szakembereket és rajongókat, hajdani és mai játékvezetőket kértünk meg, hogy mondják el kötődésüket és véleményüket ez igen szeretett játékról, és segítő igyekezettel beszéljenek elképzeléseikről.
Keller József a ma, Szőke István a tegnap, vagy lassan a tegnapelőtt játékosa. Egy klubhoz tartoznak, a Ferencvároshoz, ám Keller feladata a jobbszélsők semlegesítése, Szőkének annak idején éppen ellenkezőleg, a balhátvédek becsapása volt a dolga. Abban viszont most megegyeznek, hogy ugyanazokat a kérdéseket kapták, a feleletek viszont olykor nagyon is különböznek egymástól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fonnyadt: „Most melegszem”
Nyilasi Tibor: Megtisztelő feladat az FTC elnökségi tagjának lenni…
1989.IV.29. Békéscsaba – Ferencváros 0-0
Alacsony szinvonalu, helyenként durva mérkőzésen keveset törődtek a játékkal a labdarugók, sok volt az adok-kapok. Egyik csapat sem érdemelt 3 pontos győzelmet.
1989.IV.26. Olaszország – Magyarország 4-0
Szerda délután Tarantóban – teltház, 30 ezer néző előtt – kilenc év után ismét összemérte tudását (ezuttal 28. alkalommal) az olasz és magyar labdarugó válogatott. A barátságos találkozó előtt délelőtt Bicskei Bertalan szövetségi kapitány döntött: a középpályán Zsinka János és nem Gregor József szerepel a kezdő csapatban. A magyar labdarugásban 708. válogatott játékosként fontos mérkőzésen pályára lévő Zsinka meglehetősen idegesnek tünt, de azért igérte, mindent megtesz a jó szereplés érdekében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
