Feljegyzések a fotelból – Bubus már nem Mumus
A népi hiedelmek világában nem vagyok járatos, de a gyerekkoromban anyám alaposan a fejembe plántálta, hogy ha valami rossz történik, vagy esetleg én követek el valami vétséget (néha ilyen is előfordult), akkor vagy a Mumus az oka, vagy rosszaság esetén a Bubus fog elvinni. Idővel, amikor már az iskolapadba ültem, a Mumus már a matematikát testesítette meg, a Bubusnak meg a szomszéd kutyáját neveztem, mert mindig megugatott és bizony volt, hogy meg is kergetett. Julis néni hiába mondogatta, hogy nem kell félni, a Bubus nem Mumus, csak szólj rá határozottan, de mikor látta az arcomon a félelmet, mindig kihozott egy frissen fejt pohár tejet elűzendő a rossz érzésemet. Meg is tanultam a leckét, nem kell félni a beidegződésektől még akkor sem, ha esetleg a múlt erre próbál kényszeríteni. Ez a „régi mese” Mumusról és Bubusról – akikről átvitt értelemben Kosztolányi Dezső is írt hírlapi írásaiban – akkor rémlett fel, amikor a keddi BL-diadal után szembejött velem a vasárnapi bajnoki forduló ellenfele, a felcsúti „akadémisták” tabellát átmenetileg vezető alakulata. Tényleg nem sértésből (a klub tulajdonosa sem tartja annak), de a magyar labdarúgás legendájának a nevét ma sem fogom leírni a felcsútiakkal kapcsolatban, ahogy az elmúlt 7 évben egyszer sem tettem meg, még a „hivatalosnak” számító bajnoki beharangozóban sem. Vagy Felcsút, vagy Akadémia, vagy PAFC. Erről ennyi elég is, de vajon mi köze van Mumusnak és főleg Bubusnak a vasárnapi mérkőzéshez? Valójában nem sok, hiszen egy bajnoki címet védő és EL-csoportkör után BL-csoportkörbe jutó csapatnak nem kell megrémülni Bubustól, még akkor sem, ha Szerhij Rebrovnak, a Fradi mesterének éppenséggel a mumusának számítanak (ugyanis velük a legrosszabb a mérlege). Az eddigi hat mérkőzésből csak egyet tudott győzelemre vezényelni, és bár a mérkőzés elején Bubus belénk harapott, de ahhoz már elég edzettek vagyunk, hogy ne ijedjünk meg. A „kutyaharapást szőrével”, a felcsúti előnyt meg gólokkal kell gyógyítani. Amit meg is tettünk, Bubuska lett a beteg, Mumuska meg ment a „levesbe”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2020.X.4. Ferencváros – Puskás Akadémia: 2-1
A Ferencváros legyőzte a listavezetőként érkező felcsútiakat
Hamar előnyhöz jutott a Puskás Akadémia a bajnok otthonában, de Isael a szünet előtt és után is betalált.
A labdarúgó NB I 6. fordulójában a címvédő Ferencváros 2–1-re legyőzte a mérkőzésre listavezetőként érkező, a vezetést is megszerző Puskás Akadémiát.
Róbert Mak
Átigazolások – 2020/21 (nyár)
Szerződést bontottunk Bőle Lukáccsal. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Megérkeztünk!
Emlékszel 1995 varázslatos őszére? Túl voltunk a rendszerváltáson, a szabadság fuvallata olyan lágyan simogatta az arcunkat, hogy azzal csak az első szerelem lágy érintése vehette fel a „harcot”. Biztosan arra is emlékszel, hogy 25 évvel ezelőtt „égig nőttek az Üllői úti fák”, melyek körbeölelték az egész világot. 25 évvel ezelőtt, szeptember 27-én, az Üllői úton ahol egy gombostűt sem lehetett leejteni, az Ajax mutatta be a labdarúgás művészetét. Blind, a Boer testvérek, Litmanen, Kanu, Overmars…de minek is őket sorolom, amikor a „másik, fényesebb oldalon”, a mai napig legendás „West” mezben a Hajdu – Nyilas, Telek, Kuznyecov, Kecskés – Zavadszky, Lisztes, Simon, Kopunovic, Vincze O. – Kuntic próbálta megállítani a korszak egyik legjobb csapatát. Szeptember 27-én már BL csoportkörösök voltunk, az Üllői úti fák a csillagokat simogatták, már túl voltunk az Anderlecht elleni varázslaton, amit Novák Dezső mesterien összerakott csapata azon a nagyszerű augusztus végi napon teljesített. Akkor még elég volt egy fellépés a 16 csapatos csoportkörhöz, akkor még csak alakulgatott a mai Európa, a volt „szovjetek” mint egy hatalmas menyasszonyi torta hullottak darabjaira, a Balkánon meg még a borzalmas háború sebeit próbálták gyógyítgatni. Ennek már 25 éve. De amikor tegnap a kezdődő éjszakában a holland bíró hármat sípolt, a csillagok újfent beragyogták az égi nővő Üllői úti fákat. Felnéztem az égre, egy mosollyal üzentem apámnak: — igen…igen, újra sikerült, megérkeztünk, kinyílt az ajtó és beléptünk rajta. Ha nem is volt könnyű menet, ha voltak percek amikor „vért izzadtunk”, de ez már történelem, dolgozzák fel a szakértők, nekünk szurkolóknak csak az öröm marad még akkor is, ha nem tudjuk mit a hoz a jövőt meggátolni akaró „koronás bajság”. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2020.IX.29. BL-Play-off: Ferencváros – Molde FK: 0-0
Nulla nulla, de hatalmas diadal: BL-csoportkörös a Ferencváros!
Az idegenbeli hatgólos döntetlen után a hazai nulla nulla is elég volt a magyar bajnoknak.
Negyedszázados várakozás után bejutott a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörébe a Ferencváros, a zöld-fehérek az idegenbeli 3–3-as döntetlen után a Groupama Arénában gól nélküli döntetlent játszottak a norvég Moldével a selejtező utolsó körében.
2020.IX.23. BL-Play-off: Molde FK – Ferencváros: 3-3
Az idegenben szerzett gólokon aligha múlik: 3–3-at játszott Moldében a Fradi
Két góllal is vezetett már az FTC, fordítottak a norvégok, ám így sem adta fel a magyar bajnok.
Már két góllal is vezetett a Ferencváros a labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtezőben a Molde otthonában, de egyenlítettek a norvégok, majd a hajrában a vezető gólt is megszerezték, ám büntetőből egyenlíteni tudtak a zöld-fehérek. A visszavágót szeptember 29-én, kedden rendezik a Groupama Arénában.
2020.IX.19. MK, Ráckeve VAFC – Ferencváros: 1-6
Molnár Tamás
Feljegyzések a fotelból – Az álom kapujában
Pedig sokszor megfogadtam már (esküt azért nem tettem rá), hogy nem hivatkozom a történelem ismétlődésére, ezért most el is engedem a világ körforgását a Viasat History számára, én meg nemes egyszerűséggel, a tegnap esti diadallal a szívemben, Rebrov mester ismétli önmagát-ra változtatom a bölcseletet. Tudom, ilyen törvényszerűséget talán nem kéne átfogalmazni, de úgy érzem ma mindent megtehetek, ráadásul még nem is követek el túl nagy bűnt, ha a tegnap esti zseniális (ma még biztos lesz néhány magasztaló jelző) teljesítményt Rebrov „nyakába varrom”. Aki nemes egyszerűséggel a szép emlékek felidézésére fogta a három héttel ezelőtti Celtic elleni győzelemről készült videót, benyomta az okostévéjébe, felkuporogott az ágyra, kezébe talán tollat is fogott, hátha van még olyan tanulsága a meccsnek amit ki kell javítani a Dinamo Zagreb ellen, de ahogy peregtek a percek, hamar rájött, hogy nem elég itt jegyzetelni, a fiúk előtt is le kell még néhányszor vetíteni, majd kiadni a hadiparancsot: mindent úgy kell csinálni, mint Glasgowban. Akár csinálhatnánk egy másolatot is, amit el lehetne küldeni Zágrábba néhány soros üzenettel, miszerint nem szükséges elbuszozni a tengerpartról, a vírus sem akarja nyugdíjazni magát, a forgatókönyv adott, ha tetszik, ha nem, minden menetrendszerűen úgy fog történni mint három hete. Megszerezzük a vezetést, utána nyomtok egy kicsit az izgalom kedvéért, majd a második félidőben jön egy apró termetű csatár, nem Töki, ő most az elsőt készíti „csak” elő, Uzuninak hívják, biztos nem hallottatok még róla, ő nem 20 milliós mint a Ti csatárotok, de úgy fog kirobbanni a lassú védők közül mint ahogy Ti terveztétek a villámlábú Kastratival, a különbség csupán annyi lesz, hogy a Ti hálótokban fog landolni a laszti és nem a miénkben. Utána megpróbáljátok újfent kozmetikázni az eredményt, de véssétek jól a fejetekbe, ez a Fradi már nem ijed meg, nem zavarodik meg ha a benyomják a kapu elé, ezért kár is erőlködni, a BL-playoff a miénk. De ha annyira jönni akartok, hát legyen, de készüljetek fel, az előírások szerint üres stadion fog várni, de kintről több ezer torokból fog zúgni 90 percen át a buzdítás. Nem hangszóróból, élőben fogjátok hallani a szívek dobbanását, mely nem csak a stadion környékén zakatol, hanem át is plántálódik a játékosokba, egy olyan plusz erőt adva, mellyel nem lehet felvenni a versenyt. Ilyen egyszerű lenne a továbbjutásunk? Nem, természetesen nem…vagy talán mégis? Egy kattintás ide a folytatáshoz....





HOZZÁSZÓLÁSOK