Feljegyzések a fotelból – Itt a vége, fuss el véle…
Vége van, a függöny legördült… – bármennyire is szeretem Ady Endre Finita versét, de a jelenünk nem ad rá okot, hogy tovább idézzem a keserédes sorokat. Voltak idők, nem is olyan régen, amikor ha emlékeim nem csalnak, a teljes első verszakot idézhettem…és idéztem is. De azok az idők elmúltak, új és szebb szelek fújdogálnak az Üllői út felett, ahol újra nőni kezdtek a fák. Még nem az égig, ahhoz van még néhány lépcsőfok, de az esélyét megteremtettük. Három évvel ezelőtt is adva volt minden, 21 ponttal nyertük a bajnokságot, akkor is azt hittük, hogy miénk lesz Európa, de végül keserves csalódás lett a vége. De most hagyjuk a sopánkodást! A 2018-19-s bajnoki szezon a zöld-fehér boldogságot hozta el és ha nem is 21 ponttal, de 13-al simán nyertük a bajnokságot. A harmincadikat, a harmadik csillagot. A pontelőny „megerősítéshez” jön még néhány apróság: mi lőttük a legtöbb, mi kaptuk a legkevesebb gólt, és ami már a Mount Everest csúcsait döntögeti, az a gólkülönbségünk már-már „pofátlan” mivolta. Utánunk 5 csapatnak van még pozitív különbsége, és bár matekból mindig is csapnivaló voltam, de összeadni még tudok (azért mellettem van a számológép): 44 góllal tudott 5 csapat többet lőni mint kapni – nekünk 45 van! Ez persze mutathatja a bajnokság gyengeségét, de mutathat erősségét is, kinek-kinek a saját fantáziájára van bízva, hogy vajon a 12 csapatos lebonyolítás mennyire növelte meg a magyar foci erejét. Nehéz elmenni mellette, mert szinte minden mondatom után bevillan a július első hete, mert bár számomra (és sokunk számára) a harmadik csillag megszerzése volt az elsődleges, de ha megint ripsz-ropsz kizuhanunk Európából, akkor úgy járunk mint Jolly egérke, aki könnyen bejutott a nyitva hagyott hűtőbe, a sajtot is megtalálta, de óvatlan volt, nem figyelt, az ajtó becsukódott és kinyitni már nem tudta. Aki ismeri a történetet az tudja, hogy végül is sikerül kimenekülni a slamasztikából, de ahogy Virág elvtárs monda, az élet nem egy habos torta és nem is egy Hollywoodi történet, a sikerért, az előrelépésért nagyon meg kell dolgozni. Az első körben ez sikerült, a fegyelem, a precizitás, a lendület és a helyenkénti jó játék meghozta a sikert és most tényleg ne nézegessük a jövőbelátó masinába, élvezzük ki a jelent. A csapat, a szakvezetés és a szurkolók meg is érdemlik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2019.V.19. Puskás Akadémia – Ferencváros: 1-1
Döntetlennel zárt a bajnok Ferencváros a PAFC otthonában
Most sem nyert a Fradi Felcsúton, de ezt kevés szurkolója bánta, hisz ünnepelhették a 30. bajnoki címet.
Döntetlennel zárult a már bajnok Ferencváros felcsúti fellépése, mivel idény végi hangulatú meccsen 1–1-re végzett a Puskás Akadémiával a labdarúgó NB I 33. fordulójában. A kiegyenlített találkozón a hazaiak szereztek vezetést, amelyet Lanzafame egalizált. A Puskás Akadémia a bajnokság hetedik helyén végzett. A Ferencváros gólszerzője, Davide Lanzafame a honvédos Holender Filippel együtt gólkirályi címet szerzett.
Feljegyzések a fotelból – Ahogy kell
Szombat, este tíz óra. A derék debreceni legények már a buszon ültek (a záró sípszó után egyből „figyelmeztettük” is őket, hogy indul a menetrendszerinti járat), amikor az arénában még tovább folytatódott a fieszta. Mintha abba sem hagytuk volna a múltheti bajnokavatást és derbigyőzelmet, a tízezer szurkoló és a csapat együtt örült, táncolt, dalolt, körbeölelve az arénát. Ehhez parádés körítést adott a győzelem, a harmadik csillag és az újonnan „kinevezett” és a tábor által zseniális megkomponált Freed from desire (Gala) dal, benne a „legendás” refrén (nem idézem – nem is lehet, ezt hallgatni és átélni kell), ahol játékos, fiatal és idős szurkoló is fellelkesül és olyan erővel ropja a táncot az aréna betonteknőjében, hogy talán még a „Metró is beszakadt” néhány száz méterre arrébb. Ami meg a lokomotívot illeti, ők csak keressék azt az elveszett pulykakast, mert bizony lyukas lett a kas, hiába érkeztek olyan nagy vehemenciával, méretes mellénnyel, és a mennyei csodagóljával a kezdőben, bizony kiugrott a pulykakas, ahonnan egyből egy zöld-fehér pörköltes tányérban landolt, nokedlivel és savanyú uborkával. Ahogy szerkesztőtársam neje készítette szombat délután, be is lakmároztunk, de mivel a pulykakasok még útban voltak az Üllői út felé, így „csak disznólkodtunk”, majd néhány jól megpakolt tányér után aggodalommal simogattuk egy kicsit gömbölyödő hasunkat: vajon eljutunk az arénába vagy maradunk és kérünk még néhány adag pörköltet? Szerencsére 1-2 óra alatt kipihentük a finom ebéd fáradalmait és hat óra után már bebocsájtást is nyertünk az arénába. Még sem maradhattunk le a szezon utolsó hazai meccséről! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2019.V.11. Ferencváros – DVSC: 2-1
Győzött a Ferencváros az idénybeli utolsó hazai mérkőzésén
Idegenben nagyon nem megy a bronzéremre hajtó DVSC-nek, utóbbi hét ilyen meccsén nyeretlen.
A bajnoki címet már korábban megszerző Ferencváros 2–1-re legyőzte odahaza a bronzéremért harcoló Debrecent a labdarúgó NB I 32., utolsó előtti fordulójában.
Tempó, Fradi! – 10 évesek lettünk
10 évvel ezelőtt csupán hobbinak indult. Amikor 2009 tavaszán felvetődött az FTC történelmének elektronikus feldolgozása, még alig ismertük egymást. Szurkolói oldalakon találkoztunk, ott még csak az akkoriban divattá váló „nick-nevekkel” beszélgettünk a Fradiról, a labdarúgásunk dicsőséges történetéről, Nagy Béla könyveiről, az írott sajtó, a régi ereklyék szeretetéről. Egy idő után megfogalmazódott bennünk, hogy jó lenne rendszerezni, a kor igényeihez igazítani az addig felgyülemlett információt, adatot, képet és videót. Addig, amíg a média, az internet és kommunikáció nem telepedett rá mindennapjainkra, a könyvek jelentették a szórakozás, a tudás alapját. Meghitt és bensőséges viszonyban voltunk a regényekkel, a lexikonokkal, a nyomtatott sajtóval. Amit tudtunk, amit szerettünk volna tudni és ahová szerettünk volna eljutni, azokat az élményeket a könyvek (benne Nagy Béla több mint száz kötetével), a bekötött újságok hozták el. Az olvasás élménye éppen abból fakad, hogy szinte a lélegzetünket visszafojtva követjük, nyomon valakinek a sorsát melyről tudjuk, hogy a sajátunk is lehet. Ezt az érzést szerettük volna „lefordítani” az internet nyelvére. Eleinte a lelkesedés vitt minket, egy nagyon kezdetleges honlapon nyitogattuk a szárnyainkat. Az első bejegyzésünk dátuma: 2009. május 10. 10 év nem hosszú idő, még gyermekek vagyunk, még az iskolapadokat koptatjuk, és bár már többször mondtuk egymásnak, hogy látjuk az út végét, de mindig jön valami új, valami magával ragadó újság vagy kép, jönnek a dicsőséges múltunkat alakító játékosok, vezetők, a Fradit évtizedek óta szerető szurkolók, akik megosztják velünk emlékeiket, naplóikat, gyűjteményeiket, örökbecsű ereklyéiket, és egyből az út elején találjuk magunkat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Az edző másik arca
Ma lenne 75 esztendős Nagy Béla
Oldalunkon is sokat hivatkozunk arra az emberre, aki nélkül ma nem lehetne a Fradi értékeiről, hagyományairól olyan színvonalon írni/beszélni, ahogy azt tehetjük. Az ő áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy rendet rakjon a temérdek adat tengerében. Tette ezt akkor amikor még nem állt rendelkezésére a számítógép. Kartonrendszerekben tartotta nyilván a több ezer mérkőzésről és több száz játékosról szóló információkat. Temérdek könyv és kiadvány jelzi munkásságát, amelyek közül a legrégebbiek a gyűjtők féltett kincsei, antikváriumok – sokszor hiába – keresett darabjai. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Zöld sasok tánca
Szenvedély nélkül nincs élet, élet nélkül nincs szenvedély. Talán megbocsájtható ha nem teljesen pontos a ókori görög bölcselet, reménykedem, hogy nem csap le rám Zeusz összes haragja, nem küldi rám az ég, a viharok és a villámok összes dühét és ami a legfontosabb, nem teszi semmissé a tegnap esti varázslatot. Normál esetben is egy derbit megnyerni mindig többet jelent három pontnál, és ha ez párosul harmadik csillaggal, a bajnokavatással, az úgy ivódik be Fradista lelkünkbe mint az első szerelem semmivel sem pótolható varázsa. És ahogy kamaszkorunk legszebb nyaráról, úgy a tegnap esti derbiről sem könnyű papírra vetni azokat az érzéseket, melyeket ha nem élünk át teljes lényünkkel pillanatok alatt válhatnak köddé. Azt meg nem szabad engedni, azt örökre el kell raktározni. Emiatt is érzem az íráskényszert, papírra kéne vetni azt, amit valójában nem lehet, mert a szívünk titkai csak a miénk, de ha nem adjuk át amit érzünk, ha nem kiáltjuk bele a világba az élet gyönyörűségét, könnyen visszazuhanhatunk a magány sötét poklába. De vannak pillanatok, amikor az ember el sem meri hinni, hogy valami csodálatos dolog történik vele. És vannak olyan pillanatok is, amikor teljes bizonyossággal tudja, hogy valami csodálatos dolog történik vele. Tegnap este, a Groupama Arénában, melyet először a májusi eső (mely aranyat ér!), majd a boldogság füstje ölelt körbe, az ünnep, az együvé tartozás egyetlen szóban találkozott: Ferencváros. A szülinapos, az örökké fiatal 120 éves, aki ha leül a tábortűz mellé és elkezdi mesélni történetét, nem csak az Üllői úti fák nőnek az égig, de a csillagok is szebben ragyognak, mert közülük számos csillag nélkül az emlékek sem ragyognának ilyen ragyogón. Szeretjük a történeteit, szeretjük a dicsőséges múltját, a góljait, a varázsát, mely együvé varázsol. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2019.V.4. Ferencváros – Újpest: 2-1
Remek hangulat, telt ház, Fradi-siker a derbin
Az Újpest a 99. percben egyenlíthetett volna, egy vitatott góllal szerezte meg a győzelmet a Ferencváros.
A már bajnok Ferencváros remek hangulatú derbin 2–1-re legyőzte odahaza az Újpestet a labdarúgó NB I 31. fordulójának záró mérkőzésén.
BABGULYÁS, BL, BVSC
A Ferencvárosi Torna Club BL-gólszerző középpályása, Nyilas Elek 50 éves – INTERJÚ!
HOZZÁSZÓLÁSOK