Zsinka János: Portugáliában megváltoztam, de…
Már pályafutása elején a csúcsra ért, hiszen oszlopos tagja volt az 1984-ben ifjúsági Európa-bajnokságot nyert válogatottnak. Óriási tehetségnek tartották a villámléptű szélsőt, aki már 16 évesen az NB I-ben futballozott. Bár sokan a Ferencvárossal kötik össze a nevét, a válogatottba mégis a Dunaújvárosi Kohászból került be, miközben összesen nyolc NB I-es csapatban is megfordult. Azt viszont már kevesen tudják, milyen peches körülmények között esett el a 200 ezer dolláros monacói szerződéstől, s miként került ki végül 1993-ban Portugáliába. Zsinka János lapunknak feltárta a múltat, s arról is beszélt: miért nem futotta be azt a karriert, amit jósoltak neki. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Visszajátszás: Égig érő Üllői úti fák
Egy régi római bölcselet szerint az emlékek házába csak akkor kérjünk bebocsájtást, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ajtó mögött nem Nero császár vár minket, mert akkor nem a szépre fogunk emlékezni, hanem a saját halálunkra. Amióta tudom, hogy a Sport-tv műsorra tűzi a Ferencváros 1995-s BL csoportkörének a mérkőzéseit számos gondolat és érzés kerített hatalmába és úgy gondoltam, ha ezeket nem írom ki magamból, akkor talán én sem leszek biztos abban, hogy az ajtó mögött nem Nero császár fog várni rám. Talán elsőre suta és talán nehezen is érthető a hasonlat, hiszen mégis csak egy olyan sorozatra fogunk emlékezni, mely sokunk számára egyet jelent a Fradizmussal, a magyar labdarúgás egyik legnagyobb sikerével (azóta is csak egyszer sikerült a Debrecennek az „ismétlés”). Ezek után miért is tartok egy kicsit a visszajátszástól? Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Adventi naptár, „Egy Fradi szív-adománya” – dec. 10.
Még 14-et kell aludni
Pethő Zoltán
„Nektek adományozom amin van. Tudom, hogy nálatok jó helyen lesz.”
Ricardo Moniz a Harmadik Félidőben
és a Sport7 műsorában is
Válogatott gyűjtemény
Advent második vasárnapja
Ezen a napon érkezik meg a második angyal, kezében adományokkal. Érkezéséért, hogy ne tévedjen el, gyújtjuk meg a második gyertyát. Az angyal célja, hogy megtöltse a nap sugaraiból készült serleget. Ezért körbejárja a Földet, minden házba bekopog, mert valami egyedi és különleges dolgot keres. Ez pedig a tiszta szeretet az emberi szívben. Ezt a szeretetet gyűjti össze a napsugár serlegébe és viszi fel az égiekhez. Oda viszi, ahol már nagyon várnak rá: az égiek az összegyűjtött szeretetből fényt készítenek a csillagok számára. Ezzel világítanak egy évig és ha felnézel az égre, akkor ezért láthatod a szeretet csillagokat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Adventi naptár, „ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet : dec. 8.
Még 16-ot kell aludni
Hélisz József:
„ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”
1. KÖTET
(részletek)
ÁTTEKINTÉS AZ AMATŐRSÉG KORÁRÓL
(részletek)
1899. május 3-án „elrepült a nehéz kő”, útjára indult egy sportklub, amely rövid idő alatt páratlan népszerűségre tett szert a magyar labdarúgásban, és mint az egyik legnagyobb eredményeket felmutató egyesület egész Európában ismerté tette nevét.
Adventi naptár, „ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet : dec. 7.
Még 17-et kell aludni
Hélisz József:
„ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”
1. KÖTET
(részletek)
AZ ELSŐ NAGY SIKER: A SPORT VILÁG HATOS TORNÁJA.
Az új teljesen felszerelt futball pálya avatóján, és a club futball csapatának bemutatkozó mérkőzésire 1900. március 25-én került sor. Az ellenfél az Óbudai Torna egylet csapata volt.
Adventi naptár, „ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK” – egy kézzel írt történet : dec. 6.
Még 18-at kell aludni
Hélisz József:
„ZÖLD-FEHÉR A MI SZINÜNK”
1. KÖTET
(részletek)
FELÉPÜL A KÜLSŐ-SOROKSÁRI ÚTI FTC-PÁLYA
Az új club céljaira a Ferencvárosi Polgári Kör átengedte ugyan Bakáts-téri helyiségeit, de a nomád labdarúgó élet folyt tovább. Legfeljebb annyi változtatással, hogy az eddigi kabát és egyéb ruhadarab – kapukat felváltották a hordozható kapuk, amelyeken kettő darab 3 méter hosszú lécből és 1 db 8 méter hosszú madzagból állottak. Ezek voltak a club első „felszerelési tárgyai”.
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 25.
Csak egy szimpla Fradi-Tarján
Az már az élet örökre megválaszolatlan kérdése marad, hogy abból a 30 000 nézőből, akik 1970. április 26-án, egy gyönyörű, napsütéses délutánon kimentek a Ferencváros-Salgótarján NB I-es bajnoki labdarúgó mérkőzésre, hányan maradtak volna otthon, ha a zöld-fehérek kezdőcsapatában (közel egy esztendős kihagyás után) nem Albert Flórián újra a center.
Nem kettős meccs volt a Népstadion programja azon a napon, tehát, aki kiment az a Fradi vagy a Salgótarján, vagy a Fradi és a Salgótarján bajnoki csatározására volt kíváncsi. A szurkolói részarányokat, nevezetesen, hogy a szektorok 30 000-es közönségéből hányan szorítottak a zöld-fehérek és hányak a „Stécé” sikeréért, most ne forszírozzuk, ám, hogy Albert nagy comeback-je nem hagyta hidegen az embereket, azt fényesen bizonyítja: amikor két héttel korábban ugyanitt kettős meccs volt műsoron (Ferencváros-Bp. Honvéd, Újpesti Dózsa-Vasas) 50 000-en voltak jelen a létező legjobb leosztású, akarom mondani, szereposztású futball-gálán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
HOZZÁSZÓLÁSOK