Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 9.
„A Flóri gyerek… Tudjátok, akiről az Albert kekszet elnevezték!”
A dorogi drámán gyorsan túl kellett tennie magát a Fradi szurkolóinak és játékosainak, mert a hatvanas évek közepén nem olyan idők jártak a magyar labdarúgásra, amelyek a sebek nyalogatására, az önsajnálatra sok időt hagytak volna.
1964 (a tokiói olimpia éve) egészen rendhagyó módon kezdődik az NB I-es futballisták számára. Az MLSZ először rendel el úgynevezett központi alapozást, amelynek lényege, hogy egymást váltva 7-7 csapat költözik le a tatai edzőtáborba, hogy ott, ha külön-külön is tréningezve, de mégis együtt, egymás szeme láttára készüljön fel a bajnokságra.
(Esténként kultúrprogram is van, premier filmeket visznek a táborba, az egyik este a Ranódy László rendezte Pacsirta van műsoron, Páger Antallal, Tolnay Klárival, Nagy Annával, Latinovits Zoltánnal, Törőcsik Marival a főbb szerepekben.)
A Fradinak talán azóta is minden év elején Tatára kéne utaznia, mert az akkori felkészülés olyan jól sikerül, hogy az első tíz meccsből tízet megnyernek! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2012.X.10. LK, Ferencváros – Szolnoki MÁV: 2-1
A labdarúgó Ligakupa 3. fordulójában a Ferencváros 2-1-re legyőzte a másodosztályú Szolnokot és továbbra is százszázalékos maradt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 8.
Filmbe illő futballcsodák Dorogon és a Május 1-ben
1963. november 27-én, Dorogon néhány perccel a mérkőzés és egyben a félidényes bajnokság befejezése előtt a Fradi 1:1-re állt és sok oka volt arra, hogy bajnoknak érezze magát.
Hogy végül hogyan sikerült a bajnoki záró tabella harmadik (…) helyére letornázniuk magukat, arról még ma is krimibe illő történeteket mesélnek a résztvevők, (s mint az ilyen esetekben szinte mindig) mindenki másként emlékszik a bajnokságfordító pillanatokra.
Mesébe illő szerencse, hogy a mérkőzésről az utókor számára megmaradt egy néhány perces felvétel, amelyen a klub történetének egyik legdrámaibb bajnoki hajrája, a kor technikai színvonalán persze, de nyomon követhető. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rákosi Gyula: 74
Rákosi Gyula (fotó: Hargitai Károly gyűjteményéből)
Közel 15 évig volt az első csapat tagja és Sárosi dr., Fenyvesi dr. és Mátrai után negyediknek érte el az 500-on felüli mérkőzésszámot! Szerepelt olimpián, EB-n és két VB-n! Ősfradista, egész életében csak FTC-mezben játszott! Illetve kezdetben az „átkeresztelt” trikóban.
– 13 esztendős voltam és minden vágyam az volt, hogy az olimpiai siker után labdaszedő gyerek legyek az egyik Üllői úti mérkőzésen. 1952-ben leadtam az igazoláshoz szükséges három fényképet. Száger Misi bácsi pedig – aki az első edzőm volt – dörmögve mondta: „Elférsz a többiek között”, majd beosztott labdaszedőnek. Az Egressy útról azonban későn érkeztem, már kifutottak a pályára a labdaszedők is. Ott, az Üllői úti pályán, a kerítésnek dőlve zokogtam, hogy én máskor nem kések el sehonnan! Aztán a Kinizsi ifivel két bajnokságot is nyertem. Az ifjúsági válogatottban csak egyszer játszottam, hiszen az utánpótlásba (7), a B-válogatottba (9) és az olimpiai válogatottba (10) rendre meghívásokat kaptam. Először persze a Fradiban kellett bizonyítanom. Tudtam, hogy nem vagyok született zseni, csak azzal emelkedhetek ki a társaim közül, ha kétszer annyit futok, mint a többiek. Rengeteget túlóráztam, egy-egy mozdulatot, elfutást százszámra végeztem. A szélről történő beadásoknál a társak csak kiáltottak, hogy „Matyi”, és én már íveltem is a labdákat … Becenevem politikai eredetű. Az ötvenes években a Rákosi névhez a Matyi dukált. Már az iskolában rám ragadt ez a név, azóta is viselem. Kezdetben bosszantott, hogy mindenki ezzel zrikált, idővel már oda sem figyeltem, ha netalán valaki Gyuszinak szólított … Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Feljegyzések a fotelból – Viharos győzelem
Azt sohasem tagadtam (igaz nem is tudnám), hogy a mérkőzések utáni jegyzeteimet az érzelmek vezérlik. Annak ellenére, hogy ezért kaptam már néhány „intő szót”, ezen túlságosan nem is akarok változtatni. Egyrészt mert úgy sem tudnék, másrészt, mint szurkoló csak így tudok viselkedni, mert szerintem másképpen nincs is értelme. A „józanság” nem a lelátóra, de még a fotelba sem való, ott igenis engedni kell az érzelmek viharának még akkor is, ha azok néha csalfák és hajlamosokat arra, hogy eltakarják a valóságot. Egy hete amikor nagyon jó játékkal vertük a DVTK-t egyfajta „hurráoptimizmus” járta át a Fradista lelkeket. Örültünk, lelkesedtünk és már előre „fentük a fogunkat” a következő ellenfél, a Videoton legyőzésére. Főleg úgy, hogy tudtuk, a fehérvári alakulat fontos EL találkozón fog pályára lépni – ráadásul egy zöld-fehér csapat ellen – és a papírforma portugál győzelmet ígért. A papírforma borult, mely után az előzetes terveink is romba dőlni látszottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2012.X.7. Videoton – Ferencváros: 1-2
A Ferencváros legyőzte idegenben a Videotont a labdarúgó NB I 10. fordulójában. A zöld-fehérek Józsi György büntetőből szerzett góljával szereztek vezetést, majd a házigazdák szintén 11-esből egyenlítettek Nemanja Nikolics révén. A mindent eldöntő találatot Böde Dániel jegyezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2012.X.6. NB II, Ferencváros II. – DVSC-DEAC: 1-1
A másodosztályú bajnokság 8. játéknapján 1-1-es döntetlen született az Albert stadionban. A vendégek szerezték meg a vezetést a nyáron próbajátékon szereplő Birtalan Botond találatával, az egyenlítő gól Hodgyai László nevéhez fűződik, aki becserélése után egy perccel talált a kapuba. Lipcsei Péter csapata a győzelmet is megszerezhette volna, de Beliczky elhibázta a büntetőt a mérkőzés hajrájában. Második csapatunk a tabella 15. helyét foglalja el. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kovács
Meghívó a III. Író-Olvasó találkozóra
Minden kedves Olvasónkat meghívunk a
Tempó Fradi
2012. október 28-án 12 órakor kezdődő
III. Író-Olvasó találkozójára!
Lakat T. Károly: Kell ott fenn egy Császár – 7.
Bársonyos boldogság, Latisev dacára…
…szóval, 1:1-re állunk a chilei világbajnokságon Anglia ellen, tizenöt perc van hátra, amikor Albert megiramodik a balszélen. De annyira a balszélen ám (az ő esetében szükséges a helyhatározó nyomatékosítása), hogy a bal lábával talán még az oldalvonalat is taposta.
Vagy fél évszázaddal később Sándor Csikar azt mondta, éjjelente még mindig arra riad fel néha, hogy az angolok ötösön belül, teljesen üresen állva azt várja, hogy Flóri az alapvonalról középre gurítson, ő pedig ne hibázza el az elhibázhatatlant.
A csodás Csikarnak nem volt lehetősége a hibázásra. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
HOZZÁSZÓLÁSOK