Újabb elérhető információk az adattárban
Tisztelt Olvasóink! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ferencvárosi szív
A szerző egykor maga is a Fradi vízipólózója volt, s egész életében zöld-fehér szív dobogott a kebelében. E remek kötetében igazi, ízig-vérig Karinthy Cinis novellákat olvashatunk, amelyekben a sport, s a Fradi kiemelt szerepet kapott.
Amúgy, „mellesleg” zseniális írások, remek életképek ezek. Mindegyik egy-egy telitalálat! Emberek, s esetek kerülnek terítékre, mulatságos, görbe tükörben ábrázolva a valóságot!
Elsöprő lendületű, remek humorú, átütő erejű, rendkívül élvezetes történetek, zöld-fehér mezben… Ám mindenki, nem csak a zöld-fehér szívű olvasó, emlékezetes, remek olvasmányélményhez jut e kötetet lapozgatva! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Miért beteg a magyar futball?
A sport nemcsak játék, de társadalmi ügy is, különösképpen az a legnagyobb közönséget vonzó sportág, a labdarúgás.
Mikor Végh Antal, a jeles elbeszélő és színpadi szerző, számos izgalmas szociográfiai mű írója a magyar labdarúgás mai — áldatlan — helyzetét boncolja, fontos társadalmi kérdéshez nyúl, nem illetéktelenül: maga is több mint tíz évig rúgta a labdát kisebb-nagyobb hírű pályákon, sőt bizonyos fokig a sportvezetésbe is belekóstolt.
De nem a szakmai okait kutatja elsősorba a magyar futball hanyatlásának, hanem az erkölcsieket. Valóságföltáró szenvedélye vezeti el a tatai edzőtáborba, ez nyilatkozik meg neves vagy névtelén játékosokkal, szakvezetőkkel, bírákkal folytatott beszélgetéseiben.
„Célunk az értékmentés”
Harmadik helyen zárta a bajnokságot a Ferencváros focicsapata, így indulhat az Európa-liga sorozatában. Sokan vallják, hogy az utolsó fordulóban a sorsdöntő, Pápa elleni mérkőzésen az idény legjobb játékával rukkolt elő a Fradi, és hozta a kötelezőt, 3–0-ra nyert. Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója már a jövőn dolgozik. Vele beszélgettünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Örökrangadók
Salamon Béla örökké lógó szivarjával egyszer Pluhár István mellé állt egy FTC—MTK mérkőzés félidejében, amikor a Magyar Rádió első sportriportere közvetített.
A mikrofon — ahogy mondják — „élt”, be volt kapcsolva.
Egy kattintás ide a folytatáshoz....
RIA! RIA! HUNGÁRIA!
A kezdet
„Bécsben ma délután a Magyar Labdarúgók Szövetségének repräzentativ csapata fog mérkőzni a bécsi Football Unió válogatott csapata ellen. A két football-szövetség nemrégiben határozta el magát arra, hogy évenként két ízben, hol Budapesten, hol Bécsben repräzentativ csapatjainak mérkőzésével a köztük fennálló barátságos viszonyt megerősítik. Az első ilyen mérkőzést ma tartják Bécsben, a bécsi Football Unió csapatjában az osztrák főváros 11 jelenleg legjobb játékosa szerepel. A magyar csapatról nemigen mondhatjuk ugyanezt, mert a szövetség a legjobb akaratja mellett sem volt képes csapatja számára egy-két kiválóbb játékost megnyerni; így többek közt Ordódy Bélát, a B.T.C. kitűnő centerhalfját nélkülözni lesz ma kénytelen.
Feljegyzések a fotelból – Dragó és a Fradizmusunk napja
Májusi eső bronzot ér. Az élet írja a legszebb forgatókönyvet. Irány Európa! Az igazi visszatérésünk napja. Megszenvedtük, megérdemeltük. – Ehhez hasonló gondolatok és címötletek röpködtek a fejemben amikor tegnap este, a mámoros pesti éjszakából barátommal hazafele indultunk. Még 120 km volt hátra, de olyan gyorsan elröppent, mint a Pápa elleni mérkőzés 90 perce. A fejünk még zsongott, a szívünk még erősen kalapált. A könnycseppek már leszáradtak, de megmaradt egy olyan emlék, melyre évek óta reménykedve vártunk, de töretlenül hittük is azt, hogy el fog érkezni. Számomra a Ferencváros meghurcoltatásának második szakasza 2011. május 22-én végérvényesen véget ért. Az elsőt az ötvenes években a politika hozta „tető alá”, a másodikat meg a magyar labdarúgásért felelősséget vállalók határozták el. Visszatértünk, nem csak a magyar bajnokság élmezőnyébe, de Európába is, oda ahol mindig is helyünk volt és ahol a dicsőséges múltunk olyan köveket rakott le, mely örökké ott fog díszelegni, mint Rómában a Via Appia. Az út ki van kövezve, csak be kell lépni rajta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Requiem a nagy 8-asért – a fradisták vargazolija
Egy tündöklő
Megpróbálok nem Zolit írni, hanem Zoltánt. (Azt hiszem, nincs magyar ember, az újpestieket is beleszámítva, aki ne vargazolizna.) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Sipos Vilmos
Sipos Vilmos
Vilika vigyáz magára
Keveseknek adatott meg a dicsőség, hogy két ország válogatottjában is helyet kaptak. Meg aztán, sokat kell vándorolni ahhoz, hogy a focisors ebben a különleges kegyben részesítse kiválasztottját. Nos, Sipos Vilmos az édeskevesek egyike. Németországban született, játszott a jugoszláv, és a magyar nemzeti tizenegyben. Hol Zágrábban, hol az Üllői úton, hol Kolozsváron bukkant fel. Sehol sem vert gyökeret. Megvolt az a szép szokása, hogy ha valahol megszokták, megszerették, azonmód elillant. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2011.V.22. Ferencváros – Pápa: 3-0
A 2005–2006-os idény után ismét kiléphet az európai labdarúgószíntérre a Ferencváros csapata, amely az Albert Flórián Stadionban André Schembri, Héctor Gabriel Morales és az utolsó profi mérkőzését játszó Dragóner Attila góljával 3–0-ra legyőzte a Lombard Pápát, ezzel megszerezte a bronzérmet az NB I-ben – no meg ezzel az Európa-liga-indulást jelentő pozíciót. Az FTC 2005 után állhat ismét dobogóra a magyar élvonalban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
HOZZÁSZÓLÁSOK