Csiszár Ákos: 50
1995 tavaszán szülővárosa, Sopron színeiben mutatkozott be a magyar élvonalban, de csak 1997 tavaszától lett csapatának meghatározó játékosa. Ekkor már a fővárosi BVSC gárdájának volt az igazolt játékosa.
’98 őszétől két idényén át Győrben futballozott, innen igazolt az Üllői útra 2000 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Dr. Lakat Károly, az edző
És erreföl rögtön azzal kezdem, hogy visszanyúlok egy megválaszolatlan kérdésre: miért csak 13 válogatott mérkőzésen jutott szóhoz? Mikor ő volt a világon az egyetlen játékos, aki sportszerű eszközökkel tudta a valóban félelmetes Puskást semlegesíteni?
Egyszerűen azért, mert FRADISTA volt, és a klubot nem akarta elhagyni. Márpedig Sebes Gusztáv azt a feladatot kapta, hogy a válogatott POLITIKAILAG is megfeleljen az elvárásoknak. Ha valaki az Aranycsapat történetét komolyan meg akarja írni, akkor ezt igencsak figyelembe kell vennie.
De lássuk az edzői pályát, illetve abból is főleg azt, ami a Fradira vonatkozik. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
124 év – Boldog születésnapot!
124 év már egy emberöltőn túlmutat, de a történelem lapjain csak egy villanás csupán még akkor is, ha a XX. század vérzivataros évei tettek arról, hogy mindezek a villanások alapjaiban rengessék meg az emberiség hitét. Pedig mily szépen indult a XX. század! A boldog békeidő nem csak gazdasági fellendülést és békés polgári életet hozott, de létrehozta a magyar labdarúgást is. Amikor 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult a Ferencváros labdarúgó szakosztálya, talán még az alapítók sem gondolták, milyen jelentős és a jövőt meghatározó okiratot írtak alá. A klub, dr. Springer Ferenc vezetésével már egy éve létezett, az erő, az egyetértés és az erkölcs jegyében, de csak a következő évben alakult meg a labdarúgó-szakosztály. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
2024.XII.1. Újpest – Ferencváros: 0-0
Ezúttal nem kapott ki az Újpest a Ferencvárostól
Nem tudta megnyerni sorozatban a 18. bajnoki derbit is a Fradi, lelkesen futballoztak a lila-fehérek – de a tűzijáték nem a gyepen, hanem a lelátón volt.
A labdarúgó NB I 15. fordulójának záró mérkőzésén és nagy rangadóján az Újpest gól nélküli döntetlent játszott odahaza a Ferencvárossal.
2024.XI.28. EL, Ferencváros – Malmö FF: 4-1
A Ferencváros fölényesen nyert a Malmö ellen, közel a továbbjutás!
A duplázó Varga Barnabás immár öt találatnál jár, és vezeti az El góllövőlistáját!
Az Európa-liga alapszakaszának 5. fordulójában a Ferencváros a svéd Malmőt fogadta. A zöld-fehérek már a 11. percben kétgólos előnyben voltak és bár szorongatott a Malmö, a svédek erejéből csak a szépítésre futotta. A második félidőben újabb két gólt szerzett a 4–1-es győzelmet arató Ferencváros, amely karnyújtásnyira került a továbbjutástól.
Balassa Béla
– 1914-ben léptem be az FTC ifi csapatába. Középiskolás lévén, Balázs Béla álnéven szerepeltem. Malaky Mihály véleménye szerint, a labdáimat zsinóron húzták, így az ifi góllövő mestere voltam. 1916 tavaszán váratlanul kerültem az első csapatba.
Az ifimérkőzés lejátszása után felültem a tribün kakasülésére, várva a nagyok játékát. A mérkőzés megkezdésének ideje közelgett, amikor egyszer csak megjelent a játékoskifutó rácsozatánál Malaky János jól megtermett alakja. Felkiáltott a tribünre:– Hol vagy Béla? Gyere az öltözőbe! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Sári Géza
1959 nyarán a Szolnoki MTE-től került a Fradihoz.
’60 októberében két poszton is debütált az első csapatban a Győr ellen.
Jobbhátvédként futott ki élete első NB I-es meccsére, de bő fél óra múlva már a kapuban találta magát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Láng Károly
A Vörös Lobogótól (1949-53: 2 bajnoki / 1 gól) került az Üllői útra. Láng is azok közé a játékosaink közé tartozik, aki Kinizsi mezben kezdte, majd ferencvárosi szerelésben fejezte be Üllői úti szereplését.
A középcsatár legeredményesebb éve 1956-ban volt, hiszen 14 gólt szerzett!
Láng góljai közül a következő kettő sporttörténeti jelentőségű volt: az FTC 1957. március 24-én játszotta történetének egyetlen esztergomi bajnoki meccsét. Terészetesen nem a hazaiak ellen, hiszen ők soha nem szerepeltek az első osztályban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mándi Gyula
A kitűnő képességű játékos a magyar labdarúgás legkiválóbb hátvédjei közé tartozik. A védőjátékban új iskolát teremtett. Nem a nagy lendülettel és hatalmas rúgásokkal játszó elődök példáját követte. Viszonylag gyenge fizikumával erre nem is lett volna képes. Kimondottan „észhátvéd” volt. Fölényes játékintelligenciája és technikai tudása kivételes ütem- és helyezkedési érzékkel párosult. Szinte kiszámította a labda várható útját és annak megfelelően helyezkedett. Kortársai „a helyezkedés művésze és a tempóérzék világbajnoka” címmel ruházták fel — méltán. Eleinte ugyan nem nagyon értették meg játékfelfogását. Rövid, fedezetszerű átadásait valósággal kigúnyolták. Idővel azonban rájöttek, hogy ez a korszerű, ez felel meg a fejlődés irányának. 1924-ben súlyos térdficamot szenvedett, amely hosszú időre visszavetette. Leküzdhetetlen szívóssága és akaratereje állította ismét talpra, öt évi szünet után a válogatottban is visszaszerezte a helyét. Természetesen hiányosságai is akadtak. Veszélyes helyzetekben is erőltette a rövid felszabadító rúgásokat. Elég gyakran mentett fölöslegesen partra és szögletre. A kézzel való „játékot”, az ellenfél visszahúzását is alkalmazta. Ezek a hibák azonban nem csökkentik felsorolt erényeinek értékét, játékának jelentőségét. Közel járt a negyedik x-hez, amikor abbahagyta a labdarúgást. A kék-fehér színekhez végig hű maradt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Ács (Gutman) Rezső
Egykori csatárunk még Guttmann néven az FTC ificsapatából egyszer került be díjmérkőzésen az első csapatba (gólt is szerzett) továbbá több edzőmérkőzésen is bontogatta szárnyait.
HOZZÁSZÓLÁSOK