Mucha volt a századik…
1997.X.29. VB pótselejtező, Magyarország – Jugoszlávia 1-7
A visszavágót sportszerűségből illik lejátszani, sok szerencsét kívánni a jugoszlávoknak a franciaországi fináléhoz.
Amellett pedig kérdezni: ki a felelős ezért a pokoli, megalázó vereségért, mely tán az évszázad legcsúnyább magyar fiaskója. Kitörölhetetlenül, megbocsáthatatlanul. Mentségül csak annyi: egy világklasszis gárdába futott bele Csank János gárdája.
1997.X.18. Ferencváros – Győri ETO 1-0
Örökigazság: minden szép sorozat megszakad egyszer. Az eleddig veretlen Győr a számára igazán balszerencsés 13. fordulóban a Magyar-kupától búcsúzott, az előjelek szerint nem túl esélyes Ferencváros otthonában megérdemelt vereséget szenvedett el. Az első 45 percben tanítanivalóan szépen kombinált a Ferencváros, mely fizikai és lelkierővel is kiválóan felkészült kollektívaként muzsikált. Főként a középpályán nyújtott maradandót, egyszerűen „elszívta” a mozgási és támadásépítési teret a nem megszokottan rámenős, szellemes ETO elől. A hazaiak lényegesen több helyzetet dolgoztak ki, és ha Molnár Levente kapus nem véd csodálatosan, Nyilasi Tibor vezetőedző gárdája tán jelentősebb különbséggel is nyert volna. Az est egyetlen örömittas győri érdekeltségű szereplője Reszeli Soós István vezetőedző, tudniillik azt mondta, ha megőrzik veretlenségüket, zöldre festeti a haját. Bizonyosan nagyobb örömmel keresné most a festékboltot, csak ne maradt volna alul a csapata.
1997.X.15. MK, Diósgyőr – Ferencváros 2-1
„Legközelebb egy hétig mulatunk”
Utánpótlás edzőink
Kedvenceink: Dragóner Attila
1997.X.11. VB selejtező, Finnország – Magyarország 1-1
Amint Európa számos más színterén, úgy szombaton Helsinkiben is befejeződött az öreg kontinens labdarúgó világbajnoki selejtezőinek sorozata. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
100 évnek is egy a vége
A III.ker TTVE története 1887-1987 Egy kattintás ide a folytatáshoz....
A 0-6-tól az 1-7-ig
LEVÉL MEZEY GYÖRGYNEK
Kedves Gyuri!
Egyre inkább az az érzésem, hogy Te ezt már akkor tudtad.
Akkor, amikor odakint legyőztétek Hollandiát, amikor Bécsben leléptétek Ausztriát, amikor kiharcoltátok a világbajnoki döntőbejutást, s amikor mindennek megkoronázásaként egy hármast lőttetek Brazíliának.
Te tudtad, hogy ennek egyszer vége lesz.
Rossz vége.
Soha nem felejtem el az arcodat ott, Irapuatóban, a szovjet-magyar ötödik percében, amikor még „csak” 0-2 volt. Még hátra volt 85 perc – de Te már feladtad. Nekem úgy tűnik: végigszenvedted a pályafutásodat. Egy kattintás ide a folytatáshoz....






