1983.II.26. Haladás – Ferencváros 0-2
Szombathelyen a Haladás—Ferencváros mérkőzés előtt mindkét vezetőedző a két pont fontosságáról beszélt. Novák Dezső nem titkolta, hogy csapata számára csak a győzelem elfogadható eredmény, mert fel akarnak zárkózni, a dobogós hely a cél.
TÖRÖK PÉTER a Haladásról valamivel óvatosabban fogalmazott: — Tartok a Fraditól — jelentette ki. — Az egyik pont is jól jönne, hiszen ott tanyázunk a veszélyes zónában.
Az első félidő képe alapján úgy, látszott, hogy a hazaiak feladhatják a leckét ellenfelüknek. A Ferencvárosnak védekeznie kellett, és csak szórványos ellentámadásokra tellett erejéből. Egy ilyenből, amely egyben a mérkőzés első kapura lövése volt, Nyilasi megszerezte a vezetést. Zsiborás kapuja előtt ezután a gólhelyzetek sorát hagyták ki a hazaiak. Mindez a második félidőben is folytatódott.
És ahogy már az ilyenkor sokszor előfordul, egy újabb váratlan ferencvárosi ellentámadás végén Pölöskei megszerezte a vendégek második gólját, s ezzel lényegében eldöntötte a két bajnoki pont sorsát Érthető öröm, lelkesedés a Ferencváros, lehangoltság a Haladás berkeiben.
A két edző véleménye:
NOVÁK DEZSŐ: — Szerencsénk volt az első félidőben, a második negyvenöt percben viszont mi játszattunk nyugodtabban. Reális a győzelmünk.
TÖRÖK PÉTER: — Nemcsak ki kell dolgozni, értékesíteni is kellene a gólhelyzeteket.
(Szabó Jenő, Képes Sport)
Novák hite megerősödött
Szombathelyen hosszan és kitartóan ostromolták kérdéseikkel a sajtó és rádió képviselői a mérkőzés előtt Novák Dezsőt, a Ferencváros vezető edzőjét. A zöld-fehérek szakvezetője derekasan állta a rázúduló érdeklődés hullámait.
Halk hangon, higgadtan válaszolgatott, miközben kint már tombolt a zsúfolásig megtelt lelátó közönsége. Rövid válaszaiból egyértelműen érződött: amit mond, abban szentül hisz is! Hogy csapatának ezen a mérkőzésen győznie kell, ha valóban ott akar lenni a végelszámolásnál a dobogó valamelyik fokán. Márpedig ő biztos abban, hogy mindannyian ezt akarják …
A mutatott játék aztán teljes mértékben igazolta Novák érzéseit. A ferencvárosiak — mintha kicserélték volna legtöbbjüket a Csepel elleni, emlékezetes őszi idényzáró óta — ezúttal valóban a „szívüket tették ki”.
Vibrált a levegő a ferencvárosi játékosok körül! Zsiborás kétszer is úgy terült el a földön egy-egy légiütközetet követően, hogy a tizennyolcezer néző biztosra vette, nem tudja folytatni a küzdelmet. És két perc múlva már újra bravúrt mutatott be a szakállas válogatottjelölt kapuvédő … Nyilasi, miután már negyedszer vágták fel kíméletlenül hátulról, feltápászkodva a földről két összeszorított öklével buzdította a többieket a harcra …
A lefújás után Novák Dezső szótlanul sétálgatott az öltözőfolyosón. Min gondolkodhatott? Valószínűleg azon, hogy az új összetételű gárda valóban más akarással indult harcba, mint az oszd, hogy ez a győzelem természetesen még korántsem jelenti, jelentheti a megnyugvást, sőt! Hogy a Haladás ellen most elég lehetett a nagyobb akarás és a jó helyzetkihasználás, de lehet, legközelebb a ZTE ellen már jóval több kell majd, hogy jó néhányan — elsősorban Zsiborás, Nyilasi, Pogány, Koch, Takács — csaknem maradéktalanul teljesítették azt, amit kért tőlük, hogy ennek ellenére az értékelésnél nem fog senkit sem elmarasztalni, hiszen végül győztek. Hogy talán most végre ráébrednek egyesek: már eddig is milyen sokat veszítettek az elherdált évek során, mert nem igyekeztek azt kihozni magukból, amire pedig könnyedén képesek lehetnének. Hogy Ebedli kihagyása a csapatból természetesen teremtett konfliktushelyzetet, de ennek ellenére bízik abban, hogy a külföldi szerződés felé kacsingató középpályást a pillanatnyi mellőzés keményebb munkára, bizonyításra, nem pedig átigazolási gondolatokra ösztönzi. Hogy Szántót nem állíthatta be, mert a rajt előtt összesen egyszer edzett velük. Hogy lehet: Kvasztával szemben egy kicsit igazságtalan volt, amikor Murai helyére Szabadit cserélte be, de utóbbi közismerten ügyesebben tartja meg a labdát, meg hogy Kochot nem azért hívta le, mintha elégedetlen lett volna vele, hanem egy kicsit ezzel is kedvet akart csinálni Ebedlinek a számára nehéz időszak átvészeléséhez. Az ő más klubba történő esetleges elengedéséről hallani sem akar!
És legvégül alighanem arra gondolt Novák Dezső, ami leginkább erőt adott neki az utóbbi hónapok viszontagságainak átvészeléséhez, végig hitt ugyanis a játékosaiban, egy pillanatra sem merült fel benne a gondolat, hogy ami rossz történik körülötte, az tanítványai szándékára, ő ellenére történne … Ez a győzelem újfent megerősítette az edzőt.
Hitében is és — egyébként is.
Vélemény, hozzászólás?