mjozef22
Fradista anekdoták: Schaffer Alfréd
A magyar futballnak volt királya és volt császára (utóbbiból, ugye, kettő is). A királyt — a történelmi gyakorlattól eltérően — a németek választották meg.
Fussballkönig — mondták minden idők legkiválóbb magyar csatárainak egyikére, Schaffer Spécire. „Hatalmas termetét meghazudtoló fürgeséggel, ötletes és technikailag finom húzásokkal, hadvezérként irányította a csatárokat” — olvashatjuk a róla készült jellemzések egyikében. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
BéZé az esze helyett a szívére hallgatott
Annak ellenére, hogy nem Fradi-nevelés, szinte tősgyökeres Üllői útinak számít Balog Zoltán egy dániai kitérőt leszámítva – 10 éve játszik a Ferencvárosban. Csakúgy, mint az elmúlt szezonokban most is a védelem stabilitását várják tőle. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Lipcsei és a másik oldal
„Amikor otthonról az első edzésemre indultam július elején, egy kicsit izgatott voltam. Nem tudtam elképzelni, hogy miként fogok viselkedni az öltözőben edzőként, Tuboly Frici barátom azonban már rutinos róka, nyolc éve dolgozik az utánpótlásban, ő sokat segített eleinte, sőt segít a mai napig. Közöltem a játékosokkal, hogy nyugodtan tegezhetnek, ezzel úgy láttam egy picit megleptem őket, sokáig nem mertek Petinek szólítani. Idővel aztán oldódtak ők is, és folyamatosan csiszolódtunk egymáshoz.” Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Schlosser Imre
A kockás báró ezüstforintjai
A történet réges-régi, meglehet, hogy a magyar labdarúgás első „sztársztorija”. 1899 nyarán esett meg a Petőfi tér — akkor — lombos fái alatt. A tízéves Schlosser Imre és pajtásai mindennapos focimeccsüket vívták, természetesen rongylasztival, fél szemmel a csőszt, a football kérlelhetetlen ellenségét figyelve. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fradista anekdoták: Fradi őstörténet
Nagy Béla olvasóinak nem árulunk el újdonságot, akinek viszont még nem került kezébe a Fradi hűséges krónikásának valamelyik kötete, annak eláruljuk Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Hármas rangadó volt az Üllői úton
A Szegedi AK 1947-es csapata
Kettős rangadó: magyar specialitás Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Mindhalálig a kapuban – Zsiborás Gábor
In Memoriam Zsiborás Gábor
Előszó
Élt 36 évet. Iszonyúan szűkre szabott idő. Ha még egyszer ugyanennyit lett volna köztünk, azt mondja rá a köznyelv: élhetett volna még…
Zsiborás Gábor tragédiája azért is megrázta a futballszurkolókat, a labdarúgó-társadalmat, de a sportban járatlan embereket is, mert három ikergyermeket hagyott árván, azon a pályán vesztette el az eszméletét, amelyiken tizenkét éven át oly sokszor ünnepelte őt a Fradi-közönség. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Marek Heinz bízik benne, hogy a szezon végén mindenki elégedett lesz
Magyarok a futball-világbajnokságokon
Albert Flórián (1941)
1962-ben három, 1966-ban négy mérkőzésen játszott.
Világviszonylatban is a legnagyobb futballisták közé tartozott. Egész pályafutása alatt a Ferencvárosban játszott. Tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban, s rögtön két gólt lőtt. Egy évre rá már a nagyválogatottban terelgette a labdát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Brazil-magyar futballcsaták
A Fradi Dél-Amerikában (1929,1931)
Végigtekintettük a magyar és a brazil válogatott hivatalos mérkőzéseit, az olimpiai csapatok küzdelmeit, következzenek a felkészülési meccsek, barátságos találkozók.
Magyarországon 1926-ban bevezették – pontosabban szólva engedélyezték – a profizmust a labdarúgásban. Egyrészt a külföldi példák ösztönözték erre az MLSZ-t, másrészt a külföld felé kacsingató focisták itthon tartása volt a cél. A szervezeten belül profi és amatőr al-szövetség jött létre. Az 1926-27-es „profi” bajnokság első osztályában tíz csapat vett részt, ebből nyolc volt budapesti. Az első győztes a Ferencváros FC lett, az Újpest FC előtt.
