mjozef22

Vépi Péter: 75

“Tizenegy Vépivel bármikor bajnokságot nyerek.”

Vépi Péter

A sokat sejtető mondatot Dalnoki Jenő mondta róla.

Az FTC saját nevelésű játékosa kapusként kezdte, majd a csatárposzton folytatta. Később fedezet, majd beállós, végül szélsőhátvéd lett belőle. Nem volt született tehetség. Szorgalma, akarata, kitartása révén érte el eredményeit. Vépinek sohasem volt “bérelt” helye, a játéklehetőségért mindig meg kellett küzdenie. Sohasem mondták róla, hogy “… ebből a fiúból válogatott lesz”, mégis bekerült a legjobbak közé. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Dán Vilmos

Dán első ferencvárosi edzése előtt hangzott el ez a villáminterjú:

Dán Vilmos

– 1915-ben játszottam először nyilvános mérkőzésen, Angyalföldön. Barátaim unszolására beléptem a Fővárosi TK-ba, ahol azután 11 évig játszottam. A II. osztály gólkirálya lettem, sőt a II. osztály válogatottjába is bekerültem. Amikor bevezették Magyarországon is a profizmust, a Fővárosi TK beolvadt a Turulba, amely a Fradi fiókegyesülete. Jól játszhattam, mert a Ferencváros vezetői szerződést ajánlottak és most nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek az Üllői úton.

Ezután jöttek az első mérkőzések, az első Dán Vili-gólra azonban sokáig kellett várni, egy Attila elleni Magyar Kupa meccsen talált először a kapuba. Az első Ferencváros – Vasas Magyar Kupa meccs pedig meghozta a Dán-féle gólzáport: négy alkalommal talált az angyalföldi kapuba! Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kispéter Mihály

Kispéter Mihály

Magas ter­metű, kitűnő fizikumú labdarúgó volt. Nagyszerűen fejelt és rúgott — főleg bal lábbal. Helyezkedése és szerelési készsége mintaszerűnek bizonyult. Hosszú lábaival rengeteg elérhetetlennek vélt átadást csí­pett el ellenfelei elől. Lelkesedésben és sportszerűségben példát mutatott társainak. Képességei és kitűnő átlag­teljesí­tménye, megbí­zhatósága alapján többször is helye lett volna a legjobb tizenegyben. A mellőzés azonban nem csökkentette akaraterejét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Rumbold Gyula

Rumbold Gyula

A Ferencváros legendás hátvédje, a magyar labdarúgás hőskorának egyik kiemelkedő alakja.

Jó ritmusérzék, helyezkedés és finom szerelések jellemezték bámulatos játékintelligenciáját. Az első nemzetközi szí­nvonalon jegyzett hátvédpárunk szellemi vezére. A Boráros téri grundról került az FTC-be, ahol a tizes években meghatározó hátvédkettőst alkottak Payer Imrével. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Ungár Gyula

Ungár Gyula

Az ifiben már együtt játszott Patakival és Blummal. A tí­zes évek elején az FTC „aranykorszakában” került az első csapatba. Bár nem okozott csalódást. Fritz Alajost, az első számú kapust nem sikerült kiszorí­tania.

Néhány nagyszerű védést í­gy is produkált, a legnagyobbat éppen a labdarúgás taní­tómestereinek, az angolok otthonában. Az időpont: 1912, London. Az English Wanderers elleni mérkőzésen már az első félidőben is, többször is bravúrral védte az angol játékosok lövéseit. A második játékrészben „az angolok fokozott iramát már csak Ungár ügyes védései teszik ártalmatlanná, miközben meg is sérült, de szerencsére labdával érte el. Másnap a lapok a fotográfiáját is hozták „a briliáns magyar kapuvédő” cí­mmel.” – (Nemzeti Sport)

Ő volt az FTC történetének az első kapusa, aki tizenegyest lőtt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Biró Mihály Dániel

A párizsi labdarúgó-világbajnokságot megelőző évben egy ifjú titán tűnt fel a Ferencvárosban.

Csupa erő, gyorsaság, és bámulatos lövőkészség jellemezte játékát és a Fradi közönség hamar a szí­vébe zárta az alig 17 éves gyereket. A “Dani” villámkarriert futott be. Futócsillag volt a magyar futball egén, még a KK-győztes Fradiba is bekerült (ifjúsági korban lévő játékos soha nem nyert KK-aranyérmet)!

A következő esztendőben bekerült a magyar válogatott csapatba is. 1938-ban, Bécsben az 5:3-as magyar győzelemmel zárult találkozón lépett pályára. (Hogy mégsem üdvözölhetjük válogatott labdarúgóink sorában, annak politikai oka van. 1938. április 24-én játszották Bécsben az osztrák- magyar találkozót. Korábban í­gy is hirdették, aztán Bécs-Budapest találkozó lett belőle, mivel a meccs napjára a Hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, amely megszűnt önálló államnak lenni). Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Nemes (Neufeld) Sándor

Nemes Sándor

A nagykereskedő családból származó Nemes (eredetileg és később: Neufeld) Sándor a magyar futball nagy világvándorainak egyike.

1916 júniusában egy ificsapattól, az ILK-ból érkezett az FTC-hez. Alig több mint 17 esztendősen mutatkozott be az első csapatban. A rendkí­vül gyors, gólerős csatár rövid ideig szerepelt zöld-fehérben. Többnyire jobbszélső volt, de a Fradiban több poszton is szerepelt. Az 1916/17 évi hadibajnokságban az FTC legeredményesebb góllövője 8 góljával. 1918 májusában Svájc, 1919 júniusában és 1919 októberében Ausztria ellen a magyar válogatottban is szóhoz jutott.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Szabó László

Szabó László

Óriási tehetségnek számí­tott, fényes jövőt jósoltak neki. A Bozsik utódaként emlegetett tehetség aztán korai búcsúra kényszerült.

Pedig szépen kezdődött minden: Tizenhat évesen az ifi centere, 1953-ban már az első csapat fedezete. A Kinizsi felnőtt csapatában meccsről meccsre remekel. ’53-ban annak az UEFA-torna győztes magyar ifi válogatottnak volt a stabil tagja, amely kapott gól nélkül nyerte a fiatalok – nyugodtan mondhatjuk – akkori világbajnokságát! És szintén ifistaként Sebes Gusztáv az aranycsapat mellé veszi és a válogatott edzőmérkőzéseken Puskásékkal szerepelteti.

Négyszer már a B-válogatottban is pályára lép és az utánpótlás nagy reménységei között tartják számon. A nagyválogatottság karnyújtásnyira, amikor egy utánpótlás válogatott találkozón véget érnek álmai: olyan súlyos sérülést szenved, hogy nincs folytatása szép reményű pályájának.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

OLDALAK
Tapolca, 2025. január 11.
KATEGÓRIÁK