mjozef22
Lyka Antal
Az energikus, jól képzett, küzdőképes és megbízható „Totó” a védelemben maradéktalanul helytállt. A támadásokat is megfelelően segítette. Kisebb gyorsaságát jó helyezkedéssel igyekezett pótolni. Edzőként idehaza és külföldön is eredményesen működött.
Játékosként háromszoros bajnok, háromszoros kupagyőztes, az 1928 évi KK győztes csapat tagja, aki edzőként sem adta alább: kupagyőztes és bajnokcsapat került ki a kezei alól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Onódi Béla
(fotó: Onódi Zoltán családi archívumából)
Bajai születésű volt, ott is kezdte pályafutását egykori csatárunk. A Fradi azonban Pécsről igazolta le a gólerős játékost, aki már az amatőr csapatban is ontotta a gólokat.
Az első bajnoki meccsén rögtön két góllal igazolta, hogy jól döntöttek a ferencvárosi vezetők leigazolásakor. Tulajdonképpen a profik között is megállta a helyét.
Az Újpest elleni két Magyar Kupa döntőben is mindkét gólt ő szerezte. Az 1943/44-es kupa-kiírásban a csapat legeredményesebb játékosának bizonyult nyolc góljával. Bajnoki meccsen a Vasas ellen mesterhármast is szerzett! Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kiss Gyula
Az alacsony termetű összekötő a korszerű játékra törekvő csatárok közé tartozott. Nagy területen mozgott, fáradhatatlanul szerezte meg és vitte fel a labdát. Okosan osztogatott. Kitűnő lapos átadásaiért, a „fű alatti passzok mestere” címmel tüntették ki társai. A hatalmas mezőnymunka mellett kevesebb ereje maradt a befejezésre, a góllövésre.
A Hunyadi téren focizott Koszta és Barna társaságában, innen igazolták le az FTC-be. Előbb ifi-, majd amatőr válogatott is lett. Az FTC amatőr csapatából került a profik közé és 1934 novemberében a Soroksár elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozott be az első csapatban. Játékostársaitól már korán megkapta a Pepecs becenevet, ugyanis nagyon szeretett cselezni. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
dr. Pálinkás József
Jó felépítésű, magas labdarúgó volt. Kitűnően helyezkedett, biztos kézzel fogta a labdát vagy öklözött, határozottan avatkozott játékba. Kifutásra is bátran vállalkozott, néha azonban könnyelműsködött.
A húszas évek elején a Kisteleki TE csapatában kezdett védeni. 1932 nyarán szerződtette a Szeged FC. Pálinkás hat évig védett a Tisza-parti városban, ahonnan válogatott is volt. Az 1938-as labdarúgó világbajnokságon is részt vett (Hádával együtt), de pályára nem lépett.
A Ferencvároshoz idény közben, 1939 telén szerződtették Háda vetélytársának. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Németh Miklós: 80
Ifi-válogatott csatárunk 1962 nyarán a Transvill csapatától még ifjúsági játékosként került az Üllői útra és gólerejével hívta fel magára a figyelmet.
A Fradi felnőtt csapatában is sikerrel debütált, a szurkolók is nagyon szerették. 1965-ben, a VVK győztes Fradiban (!) élete első három bajnoki meccsén két gólt is szerzett! Az ellenfelek az MTK, Újpest és a Vasas voltak …
Pályafutásának ebben a szakaszában 33 gólt szerzett 47 pályára lépése alkalmával, mégse tudott gyökeret ereszteni a csapatban, így két évre Salgótarjánba került.
1969-került visszatért és, hogy nem felejtette el góllövő tudományát azonnal igazolta, hiszen a Haladás ellen két gólt is rúgott. Sőt 1969. április 30-án a Népstadionban az Eger elleni találkozón (a Fradi 6:2-re győzött) mesternégyest is szerzett bajnoki mérkőzésen.
Verebes József
A ferencvárosi születésű balösszekötő élvonalbeli szereplése a Fradihoz fűződik.
Az FTC ifi bajnokcsapatából, óriási tehetségként – Didi becenévvel – került fel az első csapathoz.
Első bajnoki meccsén, az Üllői úton rendezett az SBTC elleni találkozón rögtön góllal mutatkozott be!
Azután a sikerek – részben sérülés miatt is – elmaradtak, mint ahogy ő is az Üllői útról. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Jakab László
Már 1934-ben az FTC amatőr csapatában rúgta a labdát és a gólerős csatárra felfigyeltek a ferencvárosi szakemberek. Az 1935/36-os bajnoki pontvadászatban 37 találattal lett gólkirály az amatőrök között.
A profiknál sem vallott szégyent, 102 meccsen 78 gólt szerezni már akkor is dicséretes dolognak számított. Ferencvárosi pályafutása alatt sokszor rúgott meccsenként két gólt (pl. az 1941/42 évi kupadöntőben a Diósgyőri MÁVAG ellen), sőt ötször mesterhármasra is futotta! (1938-ban a Zugló és a Salgótarjáni SE, 1941-ben a Törekvés, a Lampart és a Gamma ellen) Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Háda József
Kiváló képességű, vakmerő, rendkívül ruganyos kapusnak bizonyult (ifjúsági sportoló korában magasugrásban kerületi csúcsot ért el, mellette 110m gátfutó is volt). A labdát biztos kézzel fogta, jól helyezkedett és határozottan, gyorsan avatkozott a játékba. Kitűnő adottságai kellő nyugalommal, higgadtsággal párosultak. A kifutás azonban nem tartozott erősségei közé. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kohut Vilmos
A villámgyors szentlőrinci legény, már 16 esztendősen a SZAC középmagyar kerületi bajnokságban szereplő első csapatában vitézkedett. A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontossággal lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből az úgynevezett Kohut-szögből szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított a kapura. Ezeknek a bombáknak olyan neves áldozatai voltak, mint a csehszlovák Planicka, az osztrák Hidden, az olasz Combi… Kohut fáradhatatlan harcos, nagy küzdő volt, az utolsó leheletéig hajtott, legyen szó bármilyen tétű mérkőzésről. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Rudas Ferenc
A legkiválóbb magyar hátvédek közé sorolható. A zöld-fehérek nyúlánk termetű, nagyszerű alakú labdarúgójának játékát nagy gyorsaság, kitűnő technikai felkészültség és taktikai érettség jellemezte. Rendkívüli könnyedséggel, elegánsan, magabiztosan játszott. Kiváló képességei azonban olykor könnyelműségre csábították, ami főleg pontatlan helyezkedésben nyilvánult meg. Gyakran „elengedte” szélsőjét. Ilyenkor villámgyorsan eredt utána. Az esetek többségében utol is érte és látványosan szerelte ellenfelét. De — nem mindig… Éveken át Európa legjobb hátvédjei között emlegették — méltán.
