EBEDLI-től – KVASZTA-ig
Judik Péter: 71
A KSI-ben kezdte a labdarúgást, majd tizenöt évesen került a Fradihoz. A folytatás nem volt éppen álomszerű, nem tudott a csapatba kerülni, így a Bp. Spartacusban folytatta pályafutását. A katonaság alatt a kaposvári Táncsics SE-ben szerepelt.
1976 nyarán már a Dombóvári Spartacustól igazolt a Dunaújvároshoz és a Kohász színeiben mutatkozott be az élvonalban. Három idényt húzott le a Duna partján, ahol mindössze 2! bajnokit hagyott ki ebben az időszakban Novák Dezső csapatában. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kecskó Pál
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Kecskó Pál a védelem bal oldalán játszotta egyetlen ferencvárosi díjmérkőzését. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fekete Leó
Az aprótermetű Schwarcz (később Fekete) Leó 1900 és 1902 között rúgta a labdát az FTC színeiben.
1903-tól a Postások játékosa volt, később a MAFC-ban, majd a Józsefvárosi Atlétikai Club-ban is megfordult, utóbbi klubnak alelnöke is volt.
1912 tavaszán játékvezetői vizsgát tett és számtalan mérkőzésen fújta a sípot. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fenyvesi László
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Fenyvesi III. jobbszélsőt játszott egyetlen ferencvárosi díjmérkőzésén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Juhász István
Csakúgy, mint Géczi, a Jucinak becézett dr. Juhász István is háromszor szerepelt nemzetközi kupadöntőben (1965: VVK, 1968: VVK 1975: KEK), amit e kettősön kívül egyetlen más itthon játszó labdarúgónk sem mondhat el magáról.
Jó okkal írták róla 1969-ben, hogy „gólképes csatárból lett válogatott középpályás”, eleinte ugyanis Varga, Albert, Rákosi meg Fenyvesi társaként tűnt fel a támadóalakzatban (élete első NB I-es meccsén rögtön 4 gólt szerzett!), és csak utóbb húzódott hátrább, Orosz Pállal egy vonalba. Orosz után Szűcs Lajos, majd Bálint és Vépi lett a partnere a fedezet-, illetve középpályássorban, hogy aztán az újhullám (Nyilasi, Ebedli, Takács, Onhausz) feltűnésével – nemcsak a klubot, az országot is elhagyva – vegye a kalapját.
Az Alsónémediből induló Juhász az FTC egyik kölyöktoborzóján akadt fenn a rostán. Fénykorában elsősorban harcos felfogása és nagy munkabírása miatt szerették az edzők. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kulcsár Sándor: 60
1992 augusztusában a Békéscsaba színeiben mutatkozott be az első osztályban. A második játéknapon, az Üllői úton volt a legközelebb ahhoz, hogy első bajnoki gólját megszerezze, azonban tizenegyesét Balogh Tonó kivédte. Lila-fehér pályafutása során kétszer volt eredményes ellnünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kovács Elemér
Technikás, a hátvéd- és fedezetsorban egyaránt hasznos labdarúgónak bizonyult. Megbízható, szorgalmas játékával a legjobbak között is helytállt.
Először 1913. februárjában került közelebbi kapcsolatba az FTC-vel, pontosabban a klub játékosával, Bródy Sándorral. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Erdélyi Károly: 65
Egykori kapusunk Újpesten nevelkedett, ahol a serdülő öttől az NB I-es csapat kispadjáig jutott. Tétmeccsen azonban sohasem szerepelt lila-fehérben.
Pályafutását a Ganz MÁVAG csapatában folytatta, Kőbányáról igazolt az Üllői útra 1985 nyarán. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fritz Alajos
Nem tartozott a kiváló képességű labdarúgók közé. Szorgalma és megbízhatósága révén azonban derék mestere lett a kapus szakmának.
A Rumbold-Payer Európa hírű hátvédpár alaposan megkönnyítette kapusteljesítményét. Két dolog volt, amit senki sem tudott utána csinálni, igaz, hogy azokat a bravúrokat a pályán kívül produkálta. A labdát olyan ügyesen forgatta az ujján, mint egy cirkuszi bűvész, a palacsintát, meg ha két méterről dobták a szájába, akkor is elkapta. Ilyen zsonglőr volt ez a „Bunkó”. A kapuhoz pályafutása vége felé hűtlen lett: a fogtechnikusoknál már jobbhalfot játszott.
(Nemzeti Sport)
Élete legnagyobb védéseit az 1910-es FTC – Barnsley mérkőzésen produkálta. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Gyulai László
1942 augusztusában érkezett az Üllői útra és „karácsonyi ajándékként”, 18 évesen játszott először a Ferencvárosban.
1944 őszén már rendszeresen helyet kapott, mint jobbösszekötő és sorra lőtte is a „hadigólokat”.
1945 tavaszán pedig az ő nevéhez fűződik a zöld-fehérek első világháború utáni győztes gólja (FTC – UTE 1:0)!
A B-közép természetesen szívébe zárta az ifjú csatárt és csak a szeretet jeléül „Srác” néven becézték…
Zsonglőrszerű technikájával, nagy munkabírásával elkápráztatta a korabeli nézőket. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
