EBEDLI-től – KVASZTA-ig

Kertész Tamás

Jó fizikumú, lendületes, gyors szélső volt. Lendületesen futott el a szélen, majd jól adott be. Erőteljes lövéseivel és pontos fejeseivel a kapura is veszélyt jelentett.

A Bp. Lokomotí­vból, a Szőnyi útról 23 évesen került a korabeli Kinizsibe. A válogatók figyelmét is felkeltette és 1955-ben (ez volt a legjobb éve) kétszer is bekerült az aranycsapatba. Mind a két alkalommal győztes csapat tagja volt.

Először Prágában játszott egy fantasztikus csatársorban: Kertész, Kocsis, Tichy, Puskás, Czibor. Itt 3-1-re nyert a magyar gárda.

Két héttel később, a Népstadionban rendezték a 100. magyar-osztrák mérkőzést és Kertész ezúttal is a kezdőcsapat tagja volt. Az Üllői útról egyedül… A sporttörténeti találkozón is magyar siker született (6-1) és jobbszélsőnk ezúttal is remekelt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

dr. Géczi István

Géczi István

A ferencvárosi kapuskirály, aki nem túl sokszor védett a válogatottban (no persze, akadt konkuren­ciája is bőven…), a Ferencvárosban viszont annál gyakrabban. Összesen 309 bajnokin őrizte a zöld-fehérek hálóját, ami a mai napig klubcsúcs a kapusok között. Vörös, azaz dr. Géczi István sallangmentes őre volt kapujának, emel­lett, bár első ránézésre mackós benyomást keltett, rendkí­vüli gyorsa­ság, hihetetlen ruganyosság és átlagon fölüli bátorság jellemezte. Az már abszolút országos rekord, hogy – Juhásszal egyetemben – pályára lépett a Fradi történetének mind­három újkori nemzetközi kupafináléjában. Azaz az 1965-ös és az 1968-as VVK-döntőben, meg az 1975-ös KEK-döntőben is. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Koffler József

A Szentendrei MADISZ-tól érkezett jobbszélső 1946 őszén, majd 1947 tavaszán egyszer-egyszer kapott helyet a kezdőcsapatban.

’47 őszén játszott hátvédet, fedezetet is. Saját posztján háromszor szerepelt a csapatban és két gólt is szerzett.

Az 1948-as felvidéki túrán góllal búcsúzott a csapattól. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Eipel Ferenc

1962-ben egy toborzón került a Ferencvárosba Vépi Péterrel és Bálint Lászlóval együtt. Az ifiben csatárposzton csillogtatta erényeit, többször is házi gólkirálya volt aktuális csapatának.

Öt-hat esztendővel később került az akkor világhí­rű nagycsapat közelébe. Húsz esztendősen mutatkozott be a Fradiban Mátrai és Fenyvesi búcsúmeccsén.

Eipel í­gy vallott bemutatkozásáról: Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Horváth László: 80

Horváth László

Horváth a Pápai Kinizsiből, még csatárként került az FTC-hez. 1962-t í­rtak…

– Celldömölkön, majd később Pápán is a góllövés volt a feladatom. Ennek köszönhetem a ferencvárosi szerződésemet is. 1962-ben, Húsvétkor a Fradi Pápán játszott ellenünk, és nyert 16:1-re. Azt az egy gólt azonban én lőttem. Ezt követően kétszer elhí­vtak próbajátékra, majd leigazoltak.

Az „Api” becenevet is ennek az átigazolásnak köszönhette… Akkortájt Csanádi Ferenc volt az ifik edzője. Laci nagyon gyorsan haladt a ranglétrán, mert alig hogy az Üllői útra került, nem sokkal később már a „tarcsiban” is szerepelgetett. Az edzéseket azonban az ifjúságiak között végezte, és amikor Feri bácsi egy gyakorlatot akart elmagyarázni taní­tványainak, mindig azt mondta:

– Majd az öreg, az Api megmutatja.

Ez az öreg, az Api, Horváth Laci volt. Így ragadt rá a becenév. Persze, csak azért számí­tott öregnek, mert már a tartalékok (Api kilencszeres utánpótlás válogatott is volt) között is kergette a labdát.

Nos, Horváth Api karrierje szépen í­velt a Ferencvárosban, hiszen 1965-ben debütált az NB I-ben, méghozzá Győrött, ahol győzött a Fradi. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Kökény József

Kökény József

– Hol, hogyan kezdődött labdarúgó pályafutásod?
– Cegléden, 14 éves koromban kezdtem a Vasutasban. Előtte a bátyám is ott játszott, aki nagy-nagy tehetség volt, az ifi válogatottba is meghí­vták, aztán Szegeden folytatta. Én 18 éves koromban kerültem fel Budapestre, az Előréhez igazoltam. Két szép évet töltöttem ott, amikor megkeresett az SBTC. Már-már úgy volt, hogy Salgótarjánba igazolok, amikor a Fradiból is megkerestek. Monostori Karcsi bácsi és Del Medico Toncsi bácsi hí­vtak az Üllői útra. Aztán egy Park szállóbeli beszélgetés végén igent mondtam. Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Tapolca, 2025. január 11.
OLDALAK
KATEGÓRIÁK