Alberttól – Zsiborásig
Rátkai Károly
1934 áprilisában mindössze három mérkőzést játszott a Fradiban és utána válogatott kerettag lett!
Bár a későbbiekben nem szerepelt a nemzeti tizenegyben, esete mégis ritka érdekességnek számít. Annál is inkább, mivel a tehetséges szélső a Fradiban is csak tíz mérkőzésen szerepelt. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Berán József
Berán illetve Barna néven már az 1900-as labdarúgó-mérkőzéseken is pályára lépett a kistétényiek (Rapos, Pokorny és Borbás is a csapattársak között volt, ill. ezidőtájt Pokornyval és Kovács Gézával a IX. kerületi polgári iskola növendékei voltak) és az FTC színeiben is.
A labdarúgó-szakosztály megalakulásánál „fölvételre jelentkezett”… Az FTC-be 1901. június 2-án „a tagok sorába fölvétetett.” – írja a Sport-Világ.
„Mikor a Ferenczvárosi Torna-Club alakulóban volt, már ő ott forgott az alakítók közt, mint a IX kerület felső kereskedelmi iskola 16 éves diákja és szinte nélkülözhetlen lett rögtön, mert különösen apróbb dolgokban ezermester volt: a trainingekhez szabadterületet keresni a város szélein, ma itt, holnap ott (mert akkor még pályánk nem volt), a „mozgó-pálya“ felszereléseit hamarosan előteremteni, a már agyonkinzott öreg labdába uj életet „pumpálni“ s több hasonló dologban fáradhatlan volt. És footballozott, trainirozott az öregekkel együtt folyton kedvvel és kitartással. A footballban valódi tehetség volt, mert nagy mértékben meg volt benne a hozzávaló erő, ügyesség és flegma.” – írja róla Horváth Ferenc a Sport-Világban megjelent nekrológban. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kecskó Pál
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Kecskó Pál a védelem bal oldalán játszotta egyetlen ferencvárosi díjmérkőzését. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Magyar István: 70
1972-ben a Szolnoki Vegyiművek ifjúsági csapatából került a IX. kerületbe a balszélső. 18 évesen, 1973. októberében a Videoton ellen mutatkozott be a Fradiban tétmérkőzésen. Első szezonjában már a csapat alapemberének mondhatta magát, az Egyetértésnek lőtte az első gólját, majd a Komló elleni kupadöntőben is a kapuba talált.
A ’74/75-ös szezonban a KEK döntőig menetelt a csapat. Magyar 7 mérkőzésen is a csapatba került, a kimondhatatlan nevű Crvena Zvezda ellen ő szerezte a Fradi győztes találatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Fenyvesi László
A VVK győzelem után New Yorkban túrázott a csapat, így a soros Magyar Kupa mérkőzésre a Zalaegerszegi Építők ellen a tartalékcsapatát játszatta a Ferencváros.
Fenyvesi III. jobbszélsőt játszott egyetlen ferencvárosi díjmérkőzésén. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Biró Mihály Dániel
A párizsi labdarúgó-világbajnokságot megelőző évben egy ifjú titán tűnt fel a Ferencvárosban.
Csupa erő, gyorsaság, és bámulatos lövőkészség jellemezte játékát és a Fradi közönség hamar a szívébe zárta az alig 17 éves gyereket. A „Dani” villámkarriert futott be. Futócsillag volt a magyar futball egén, még a KK-győztes Fradiba is bekerült (ifjúsági korban lévő játékos soha nem nyert KK-aranyérmet)!
A következő esztendőben bekerült a magyar válogatott csapatba is. 1938-ban, Bécsben az 5:3-as magyar győzelemmel zárult találkozón lépett pályára. (Hogy mégsem üdvözölhetjük válogatott labdarúgóink sorában, annak politikai oka van. 1938. április 24-én játszották Bécsben az osztrák- magyar találkozót. Korábban így is hirdették, aztán Bécs-Budapest találkozó lett belőle, mivel a meccs napjára a Hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, amely megszűnt önálló államnak lenni). Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Juhász István
Csakúgy, mint Géczi, a Jucinak becézett dr. Juhász István is háromszor szerepelt nemzetközi kupadöntőben (1965: VVK, 1968: VVK 1975: KEK), amit e kettősön kívül egyetlen más itthon játszó labdarúgónk sem mondhat el magáról.
Jó okkal írták róla 1969-ben, hogy „gólképes csatárból lett válogatott középpályás”, eleinte ugyanis Varga, Albert, Rákosi meg Fenyvesi társaként tűnt fel a támadóalakzatban (élete első NB I-es meccsén rögtön 4 gólt szerzett!), és csak utóbb húzódott hátrább, Orosz Pállal egy vonalba. Orosz után Szűcs Lajos, majd Bálint és Vépi lett a partnere a fedezet-, illetve középpályássorban, hogy aztán az újhullám (Nyilasi, Ebedli, Takács, Onhausz) feltűnésével – nemcsak a klubot, az országot is elhagyva – vegye a kalapját.
Az Alsónémediből induló Juhász az FTC egyik kölyöktoborzóján akadt fenn a rostán. Fénykorában elsősorban harcos felfogása és nagy munkabírása miatt szerették az edzők. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Kulcsár Sándor: 60
1992 augusztusában a Békéscsaba színeiben mutatkozott be az első osztályban. A második játéknapon, az Üllői úton volt a legközelebb ahhoz, hogy első bajnoki gólját megszerezze, azonban tizenegyesét Balogh Tonó kivédte. Lila-fehér pályafutása során kétszer volt eredményes ellnünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
Aczél László
Már 17 évesen az NB II-es BVSC kapuját őrizte. 1958-ban a vasutas-csapat színeiben mutatkozott be az NB I-ben az ekkor már ifi-válogatott kapus.
A BVSC után a katonaévek következtek, a leszerelés után 1962 decemberében került a Ferencvároshoz.
A Fradi híres „gumiemberének” (Szepesi György nevezte el így a Honvéd ellen megnyert 1:0-s mérkőzés rádióközvetítése során) az 1963-as volt a legjobb éve.
Már az első két tétmérkőzésén 11-est védett és 1963 tavaszán sorra hárított nehéz és kritikus helyzetekben. Nagy részt vállalt a bajnoki elsőségből. Tizenhárom mérkőzésen tíz gólt kapott, hat találkozón „lehúzta a rolót”.
Élete talán legnagyobb védéseit a pécsiek ellen mutatta be. A mezőny legjobbjáról így írtak a Népsportban:
Suhai István
Alacsony termetű jobbszélsőnk, amatőr csapatunk (1938-39) tagja Biró Danit helyettesítette 1940 tavaszán. Nem is rosszul.
Az 1939/40 évi bajnokcsapat tagjaként 11 mérkőzésen lépett pályára és két gólt szerzett.
Tevékeny részese volt a 1940-es tavaszi menetelésnek, góljait a Kispest és majdani klubja, az Újpest ellen szerezte. Egy kattintás ide a folytatáshoz....
